2020. június 05. / Pavlovics Ágota
Zongoraművész, orgonaművész, karmester. A Liszt Ferenc Zeneakadémia elvégzése után a Bakáts téri templom orgonistájaként virágzó egyházzenei életet teremtett. 1984-től a Magyar Állami Operaház tagjaként olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint Lamberto Gardelli vagy
Jurij Szimonov. 2000-től annak megszűnéséig az Interoperett karmestere volt. Kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenységét 2020. március 15-én Liszt Ferenc-díjjal ismerték el. A Budapesti Operettszínház 2019 elején kinevezett főzeneigazgatójával, Pfeiffer Gyula karmesterrel nem csak a két zeneszerző legenda, a hatvan éve meghalt Huszka Jenő és a 150 éve született Lehár Ferenc előtt tisztelgő gáláról beszélgettünk.
Mielőtt beszélgetni kezdünk, engedje meg, hogy szívből gratuláljak a Liszt Ferenc-díjhoz, amit március 15-én kapott.
P. Gy.: Köszönöm szépen, bár az igazsághoz tartozik, hogy még nem kaptam meg, hiszen a járvány miatt elmaradt az ünnepélyes átadás.
Ahogy a Huszka-gála is az Operettszínházban. A 145 éve született Huszka Jenő nem kevesebbet tett, mint műveivel bebizonyította, hogy a magyar operettszerzők is érnek annyit, mint angol és osztrák kollégáik. A kiváló komponista előtt tisztelegő estet a közönség örömére ősszel pótolják. Mi volt a tervük?
P. Gy.: A tervünk az volt, hogy ezen az esten Huszka Jenő legismertebb darabjaiból – Bob herceg, Lili bárónő, Mária főhadnagy, Erzsébet, Szabadság, szerelem, Gül baba – egy csipetnyit felidézünk. Összeállítottuk a műsort, de ősszel az egész estés Huszka-est helyett két zeneszerzőóriás osztozik majd a gálán, mert az idén 150 éve született Lehár Ferenc előtt is ezen az esten tisztelgünk. Ez persze azt is jelenti, hogy a betervezett darabok egy része kimarad.
Huszka Jenőről tudjuk, hogy már ötévesen hegedűsként színpadon állt, jogi egyetemet végzett, de a Zeneakadémián is diplomázott, gyönyörű operetteket írt, a szabadidejében pedig koncertek szervezésével foglalkozott. Muzsikusként milyennek látja a különleges utat bejárt komponistát?
P. Gy.: Huszka hegedült, fuvolázott és zongorázott, magasan képzett zeneszerző volt, akit mesterségbeli tudása, kivételes hangszerelése kiemelt kortársai közül. Érdekes tény, hogy amikor egy év muzsikálás után hazajött Párizsból, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályán dolgozott, szobájában vele szemben Bakonyi Károly ült, akit íróként is ismerünk, és aki Huszka Bob hercegének a librettóját írta.
A Huszka-est új színe lett volna a rendező személye, aki nem más, mint a színház népszerű művésze, a tenorista Homonnay Zsolt, és aki a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán végez.
P. Gy.: A színház főigazgatója, Kiss-B. Atilla ötlete volt, hogy Homonnay Zsolt rendezze a Huszka-estet, aki több évtizedes színészi pályafutással a háta mögött túlzás nélkül mindent meg tud oldani. Az általa felvázolt gálaest műsorát a kialakult helyzetre való tekintettel, nagy szakmai tudásának köszönhetően játszi könnyedséggel fogja rövidíteni. Az est Lehár emlékét felidéző részének rendezője pedig korábbi terveinknek megfelelően Ionel Pantea lesz.
A 150 éve született Lehár Ferencet Bécsben úgy méltatták: a zenés színpadnak három műfaja van, az opera, az operett és Lehár. Luxemburg grófja, Cigányszerelem, A mosoly országa, A víg özvegy – csupán néhány a komponista által írt 31 operett közül. Karmesterként hogyan jellemezné Lehár zenéjét?
P. Gy.: Érdemes a zenés színházak kimutatását segítségül hívni, ugyanis Verdi, Donizetti és Puccini után a leggyakrabban játszott zeneszerző Lehár Ferenc. Sokban hasonlít Puccini és Lehár muzsikája. A különbség például az, hogy Puccini minden taktusra pontosan kiírta, mit vár, Lehár ezt nem tette, mert azt gondolta, hogy magától értetődik. Puccinit sokat vezényeltem, ami megkönnyíti számomra, hogy Lehár műveit vezényeljem. Egyébként sincs nagy különbség a két zeneszerző műveinek vezénylése között, az operett nem kisebb zenei igényű műfaj, mint az opera.
A Huszka–Lehár-esten ön vezényel, de ki mindenki lép színpadra, hogy megidézze a két szerző legnépszerűbb operettslágereit?
P. Gy.: A színház sztárszínészei lépnek színpadra, a teljesség igénye nélkül: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Széles Flóra, Vadász Zsolt.
Terveik szerint mikor indul el a következő szezon?
P. Gy.: A csillagok jelenlegi állása szerint szeptember első hetében mutatjuk be a La Mancha lovagja című musicalt, és november 10-én lesz a Huszka–Lehár-gála. Jövő év januárjában pedig A mosoly országát fogjuk bemutatni egy külföldi vendégrendezővel, de erről többet most nem szeretnék mondani.
A Budapesti Operettszínház előadásai hármas szereposztásban kerülnek színre, miért döntött úgy a színházvezetés, hogy a megkettőzés helyett három művésszel számol?
P. Gy.: Amikor elkezdtük a munkát az Operettszínházban, rövid időn belül azzal szembesültünk, hogy betegség miatt két előadás helyett operettgálát kellett adjunk a közönségnek. Úgy döntöttünk, ez nem fordulhat elő többet, ezért minden előadásunkat hármas szereposztással játsszuk. Igaz, több próbára van szükség, de nem szeretnénk a közönségnek csalódást okozni, ezért választottuk ezt a gyakorlatot.
Jurij Szimonov. 2000-től annak megszűnéséig az Interoperett karmestere volt. Kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenységét 2020. március 15-én Liszt Ferenc-díjjal ismerték el. A Budapesti Operettszínház 2019 elején kinevezett főzeneigazgatójával, Pfeiffer Gyula karmesterrel nem csak a két zeneszerző legenda, a hatvan éve meghalt Huszka Jenő és a 150 éve született Lehár Ferenc előtt tisztelgő gáláról beszélgettünk.
Mielőtt beszélgetni kezdünk, engedje meg, hogy szívből gratuláljak a Liszt Ferenc-díjhoz, amit március 15-én kapott.
P. Gy.: Köszönöm szépen, bár az igazsághoz tartozik, hogy még nem kaptam meg, hiszen a járvány miatt elmaradt az ünnepélyes átadás.
Ahogy a Huszka-gála is az Operettszínházban. A 145 éve született Huszka Jenő nem kevesebbet tett, mint műveivel bebizonyította, hogy a magyar operettszerzők is érnek annyit, mint angol és osztrák kollégáik. A kiváló komponista előtt tisztelegő estet a közönség örömére ősszel pótolják. Mi volt a tervük?
P. Gy.: A tervünk az volt, hogy ezen az esten Huszka Jenő legismertebb darabjaiból – Bob herceg, Lili bárónő, Mária főhadnagy, Erzsébet, Szabadság, szerelem, Gül baba – egy csipetnyit felidézünk. Összeállítottuk a műsort, de ősszel az egész estés Huszka-est helyett két zeneszerzőóriás osztozik majd a gálán, mert az idén 150 éve született Lehár Ferenc előtt is ezen az esten tisztelgünk. Ez persze azt is jelenti, hogy a betervezett darabok egy része kimarad.
Huszka Jenőről tudjuk, hogy már ötévesen hegedűsként színpadon állt, jogi egyetemet végzett, de a Zeneakadémián is diplomázott, gyönyörű operetteket írt, a szabadidejében pedig koncertek szervezésével foglalkozott. Muzsikusként milyennek látja a különleges utat bejárt komponistát?
P. Gy.: Huszka hegedült, fuvolázott és zongorázott, magasan képzett zeneszerző volt, akit mesterségbeli tudása, kivételes hangszerelése kiemelt kortársai közül. Érdekes tény, hogy amikor egy év muzsikálás után hazajött Párizsból, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályán dolgozott, szobájában vele szemben Bakonyi Károly ült, akit íróként is ismerünk, és aki Huszka Bob hercegének a librettóját írta.
A Huszka-est új színe lett volna a rendező személye, aki nem más, mint a színház népszerű művésze, a tenorista Homonnay Zsolt, és aki a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán végez.
P. Gy.: A színház főigazgatója, Kiss-B. Atilla ötlete volt, hogy Homonnay Zsolt rendezze a Huszka-estet, aki több évtizedes színészi pályafutással a háta mögött túlzás nélkül mindent meg tud oldani. Az általa felvázolt gálaest műsorát a kialakult helyzetre való tekintettel, nagy szakmai tudásának köszönhetően játszi könnyedséggel fogja rövidíteni. Az est Lehár emlékét felidéző részének rendezője pedig korábbi terveinknek megfelelően Ionel Pantea lesz.
A 150 éve született Lehár Ferencet Bécsben úgy méltatták: a zenés színpadnak három műfaja van, az opera, az operett és Lehár. Luxemburg grófja, Cigányszerelem, A mosoly országa, A víg özvegy – csupán néhány a komponista által írt 31 operett közül. Karmesterként hogyan jellemezné Lehár zenéjét?
P. Gy.: Érdemes a zenés színházak kimutatását segítségül hívni, ugyanis Verdi, Donizetti és Puccini után a leggyakrabban játszott zeneszerző Lehár Ferenc. Sokban hasonlít Puccini és Lehár muzsikája. A különbség például az, hogy Puccini minden taktusra pontosan kiírta, mit vár, Lehár ezt nem tette, mert azt gondolta, hogy magától értetődik. Puccinit sokat vezényeltem, ami megkönnyíti számomra, hogy Lehár műveit vezényeljem. Egyébként sincs nagy különbség a két zeneszerző műveinek vezénylése között, az operett nem kisebb zenei igényű műfaj, mint az opera.
A Huszka–Lehár-esten ön vezényel, de ki mindenki lép színpadra, hogy megidézze a két szerző legnépszerűbb operettslágereit?
P. Gy.: A színház sztárszínészei lépnek színpadra, a teljesség igénye nélkül: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Laki Péter, Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Széles Flóra, Vadász Zsolt.
Terveik szerint mikor indul el a következő szezon?
P. Gy.: A csillagok jelenlegi állása szerint szeptember első hetében mutatjuk be a La Mancha lovagja című musicalt, és november 10-én lesz a Huszka–Lehár-gála. Jövő év januárjában pedig A mosoly országát fogjuk bemutatni egy külföldi vendégrendezővel, de erről többet most nem szeretnék mondani.
A Budapesti Operettszínház előadásai hármas szereposztásban kerülnek színre, miért döntött úgy a színházvezetés, hogy a megkettőzés helyett három művésszel számol?
P. Gy.: Amikor elkezdtük a munkát az Operettszínházban, rövid időn belül azzal szembesültünk, hogy betegség miatt két előadás helyett operettgálát kellett adjunk a közönségnek. Úgy döntöttünk, ez nem fordulhat elő többet, ezért minden előadásunkat hármas szereposztással játsszuk. Igaz, több próbára van szükség, de nem szeretnénk a közönségnek csalódást okozni, ezért választottuk ezt a gyakorlatot.