Mi nem zártunk be, hanem kívül működünk! 2020. június 05. / A Pesti Magyar Színháznak több mint 150 dolgozója van. Megtanulták a pandémia szót, a szóhoz tartozó szabályokat, és új munkába kezdtek… dolgoznak! Zalán Jánost, a Pesti Magyar Színház igazgatóját lenyűgözi a színház dolgozóinak kreativitása, munkakedve és az az egymást támogató összetartás, ami manapság nem jellemző egy társulaton belül. „Egyértelművé vált, hogy az online tér nem valamiféle ketrec, hanem a lehetőségeivel perspektívát kínál arra, miként hasz­nál­ja a szakmáját színpad nélkül a színész” – mondja az igazgató. Már a karantén kihirdetése másnapján jelentkeztek a Pesti Magyar Színház művészei a Művészek az online otthonoktatásért (MOTTO) Facebook csoport kérésére, és azonnal elkezdték a felolvasásokat. In­téz­mé­nye­sített keretek között csatlakozott a színház valamennyi művészeti munkatársa az online iroda­lomok­ta­táshoz, készítenek anyagokat, kötelező olvasmányokból készülnek hangfelvételek, biztonságos kö­rül­mé­nyek között a stúdióban, valamint otthoni környezetben megteremtett feltételek között. A tökéletes hangminőség érdekében a státuszban lévő összes színészkollégának professzionális hangrögzítő be­ren­de­zéseket biztosított a színház, hogy otthon is készíthessenek hangoskönyveket, oktatási anyagokat. [kep3] Egyedi felkéréseknek is szívesen tesznek eleget a művészek, amiből bőven érkezik a színházhoz. A Rá­kos­palotai Leánynevelő Intézet arra kérte a művészeket, hogy küldjenek nekik verseket videón, személyesen megszólítva a már hagyománnyá vált szavalóversenyükre benevezett fiatalokat. A Dr. Török Béla Iskola – a nagyothallók iskolája – speciális hangfelvételt kért a diákjai számára. A János vitéz egyik fejezetét Szatmári Attila olvasta fel, ugyanazt a fejezetet hibás szöveggel Gáspár Kata. Ugyanis a hibás szöveg felismerése a nagyothalló kisdiákok oktatásának része. Soltész Bözse és Szatmári Attila részt vesznek a SOTE medikus képzésében oly módon, hogy egy oktató előzetes iránymutatása szerint az online oktatás során egy adott betegséget, annak tüneteit játsszák el a hallgatóknak. Hogy védjék, egyben motiváljanak is azokat, akik a vírus miatt nem szívesen hagyják el otthonaikat, ők a maguk által kialakított hangszigetelt terekben is kapnak feladatot. Gáspár Kata például szétszedte ágyneműtartós kanapéját, a tetejéből és az aljából lettek a stúdió falai, az alkalmi bunkert párnákkal, paplanokkal, szőnyegekkel hangszigetelte. Csiby Gergely is némi túlzással szétszedte a lakását, hangszekrényt csinált az egyik ruhásszekrényből, kitömte hatalmas szivacsokkal, takarókkal, ez lett az ő „süketszobája”, ahol a hangoskönyveket veszi fel. A klasszikus és kortárs művekből készült hangoskönyvek felhasználhatók az oktatásban, de eljuttatják majd azokat látássérültekkel foglalkozó alapítványokhoz is, hiszen a Pesti Magyar Színház régóta elkötelezte magát az esélyek kiegyenlítése mellett, olyannyira, hogy hazánk első kulturális intézményeként arany mi­nő­sí­tést kapott az Access4You nemzetközi akadálymentesítő szervezettől. A háttérdolgozók is találnak és kapnak feladatokat; a varrodában az öltöztetőkkel karöltve mosható masz­ko­kat varrnak, részint a saját dolgozók, valamint családtagjaik számára, továbbá a Rókus Kórház felhívására a kórház dolgozóinak szállítják a maszkokat. A műszak egymástól két méterre felállított létrákon a színház egyes tereinek, színpadainak karbantartását, takarítását, a díszletek felújítását végzi. Előretekintve a jövő évad indulására, zajlanak az online szövegösszemondó, felújító próbák és az új darabok elemző próbái. Minden igyekezet ellenére a technika és a körülmények nem várt kihívások elé állítják a művészeket. Az alábbi néhány – az online próbák közben elhangzott – mondat érzékelteti, hogy még a ne­héz­sé­gek ellenére is lehet nevetni: „Hogy lehet azt csinálni, hogy ne csak az Ágit lássam?” „Most valakinél fúrnak.” „Balázs, te sípolsz?” „Várjatok, valamit csinál a gyerek.” „Itt vagyok, csak bejött a kecske.” „– Nálad pakol valaki? – Igen, nálam. (kifelé) Anya, próbálok!”