2020. október 08. /
Talán sosem volt még ennyire aktuális a Magyar Művészeti Akadémia Hallgatni Aranyt! weboldala, mint most, az érettségik időszakában. Természetesen nemcsak a fiatalok számára fontos és érdekes ez a honlap: minden műkedvelő, aki érdeklődik Arany János költészete iránt, haszonnal kattinthat a www.hallgatniaranyt.hu
weboldal kínálatára. A kialakított önálló honlapon jeles színművészek tolmácsolásában bárki számára ingyenesen elérhetők a költő jelentős művei, levelezése és irodalomtörténeti tanulmányok is. A honlapon közel 150 vers és 70 levél hallgatható meg hangzóanyag formában, emellett rövidfilmek, útifilm, riportok és egy rendkívül tartalmas, interaktív oktató térkép segítségével fedezhetjük fel Arany János életművét. Az Arany-túra a költő életének minden fontos állomására elviszi a látogatókat, az Arany-út Vecsei H. Miklóssal forgatott négyrészes roadmovie-ja, továbbá a Gondolta a fene! című, húsz epizódból álló kisfilmsorozat pedig tovább mélyíthetik a diákok kapcsolódását Aranyhoz.
A 2017-es évet az Országgyűlés Arany János-emlékévvé nyilvánította, a költőóriás születésének 200. évfordulójára. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet a Magyar Művészeti Akadémián, hogy digitálisan tegyék elérhetővé Arany János legszebb költeményeit és a korszak meghatározó személyiségeivel folytatott levelezését – egy olyan informatív portálon, ahol egész munkásságával meg lehet ismerkedni.
A szövegek kiválogatásához jeles irodalomtörténészeket kértek fel a szerkesztői és szakértői feladatokra, akik évtizedek óta gondozzák Arany János szellemi hagyatékát: dr. Szörényi Lászlót, az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt igazgatóját, az MMA rendes tagját; dr. Korompay H. Jánost, az Arany-életmű kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét és dr. Kulin Ferencet, a XIX. századi magyar lírát – a Magyar Remekírók sorozatban – átfogóan bemutató antológia szerkesztőjét, ezért a projekt az elmúlt 50 év Arany Jánossal kapcsolatos filológiai, irodalomtörténeti kutatásainak eredményeit is tükrözi.
Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa, a Színházművészeti Tagozat vezetője, a Hallgatni Aranyt! program ötletgazdája és szakmai irányítója hangsúlyozza: a Hallgatni Aranyt! egyfajta korlenyomatnak is készült, lehetőséget adva a fiatal és idősebb színészgeneráció képviselői számára, hogy a szövegeket szavalva megmutassák, mit gondolnak a költőfejedelem műveiről.
[kep3]
A felvételek rögzítése 2017 őszén kezdődött Markovits Ferenc rendezésében, a műveket közel százan, többek között Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Cseke Péter, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Jordán Tamás, Kerekes József, Kubik Anna, Mácsai Pál, Máté Gábor, Mécs Károly, Molnár Piroska, Oberfrank Pál, Szilágyi Tibor, Ráckevei Anna, Schell Judit, Szarvas József, vagy a fiatalabb generációból Orosz Ákos, Ötvös András, Szatory Dávid, Tenki Réka, Vecsei H. Miklós mondták fel. A színművészek között határon túliak is – például Gál Tamás Felvidékről, Bányai Kelemen Barna, Bogdán Zsolt Erdélyből – részt vettek a munkában. A hanganyagokat a Budapest Music Center (BMC) hangstúdiójában rögzítették.
A színészeket a rendező választotta ki a versekhez, sok esetben persze úgy, hogy maguk a színművészek is ajánlkozhattak egy-egy, hozzájuk közel álló műhöz. Sok esetben pedig az orgánum, az alkat volt az, ami megfeleltette a színművészt a neki jutott szöveggel. A „szöveggyűjtemény” tehát más értékei mellett egyszerre arról is vall, hogy az ezredforduló színésznemzedéke mennyire tudott azonosulni Arany János emberi és költői világával.
A honlapot az elmúlt két évben rendhagyó irodalomórák népszerűsítették hazai és határon túli középiskolákban, Náray Erika színművész vezetésével mintegy két és félezren élhették át ezeknek a tanóráknak a különleges élményét, hangulatát. Jól hasznosítható online oktatási segédanyag tehát tanároknak, diákoknak és irodalomszeretőknek egyaránt, korosztálytól függetlenül!
weboldal kínálatára. A kialakított önálló honlapon jeles színművészek tolmácsolásában bárki számára ingyenesen elérhetők a költő jelentős művei, levelezése és irodalomtörténeti tanulmányok is. A honlapon közel 150 vers és 70 levél hallgatható meg hangzóanyag formában, emellett rövidfilmek, útifilm, riportok és egy rendkívül tartalmas, interaktív oktató térkép segítségével fedezhetjük fel Arany János életművét. Az Arany-túra a költő életének minden fontos állomására elviszi a látogatókat, az Arany-út Vecsei H. Miklóssal forgatott négyrészes roadmovie-ja, továbbá a Gondolta a fene! című, húsz epizódból álló kisfilmsorozat pedig tovább mélyíthetik a diákok kapcsolódását Aranyhoz.A 2017-es évet az Országgyűlés Arany János-emlékévvé nyilvánította, a költőóriás születésének 200. évfordulójára. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet a Magyar Művészeti Akadémián, hogy digitálisan tegyék elérhetővé Arany János legszebb költeményeit és a korszak meghatározó személyiségeivel folytatott levelezését – egy olyan informatív portálon, ahol egész munkásságával meg lehet ismerkedni.
A szövegek kiválogatásához jeles irodalomtörténészeket kértek fel a szerkesztői és szakértői feladatokra, akik évtizedek óta gondozzák Arany János szellemi hagyatékát: dr. Szörényi Lászlót, az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt igazgatóját, az MMA rendes tagját; dr. Korompay H. Jánost, az Arany-életmű kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét és dr. Kulin Ferencet, a XIX. századi magyar lírát – a Magyar Remekírók sorozatban – átfogóan bemutató antológia szerkesztőjét, ezért a projekt az elmúlt 50 év Arany Jánossal kapcsolatos filológiai, irodalomtörténeti kutatásainak eredményeit is tükrözi.
Rátóti Zoltán színművész, a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa, a Színházművészeti Tagozat vezetője, a Hallgatni Aranyt! program ötletgazdája és szakmai irányítója hangsúlyozza: a Hallgatni Aranyt! egyfajta korlenyomatnak is készült, lehetőséget adva a fiatal és idősebb színészgeneráció képviselői számára, hogy a szövegeket szavalva megmutassák, mit gondolnak a költőfejedelem műveiről.
[kep3]
A felvételek rögzítése 2017 őszén kezdődött Markovits Ferenc rendezésében, a műveket közel százan, többek között Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Cseke Péter, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Jordán Tamás, Kerekes József, Kubik Anna, Mácsai Pál, Máté Gábor, Mécs Károly, Molnár Piroska, Oberfrank Pál, Szilágyi Tibor, Ráckevei Anna, Schell Judit, Szarvas József, vagy a fiatalabb generációból Orosz Ákos, Ötvös András, Szatory Dávid, Tenki Réka, Vecsei H. Miklós mondták fel. A színművészek között határon túliak is – például Gál Tamás Felvidékről, Bányai Kelemen Barna, Bogdán Zsolt Erdélyből – részt vettek a munkában. A hanganyagokat a Budapest Music Center (BMC) hangstúdiójában rögzítették.
A színészeket a rendező választotta ki a versekhez, sok esetben persze úgy, hogy maguk a színművészek is ajánlkozhattak egy-egy, hozzájuk közel álló műhöz. Sok esetben pedig az orgánum, az alkat volt az, ami megfeleltette a színművészt a neki jutott szöveggel. A „szöveggyűjtemény” tehát más értékei mellett egyszerre arról is vall, hogy az ezredforduló színésznemzedéke mennyire tudott azonosulni Arany János emberi és költői világával.
A honlapot az elmúlt két évben rendhagyó irodalomórák népszerűsítették hazai és határon túli középiskolákban, Náray Erika színművész vezetésével mintegy két és félezren élhették át ezeknek a tanóráknak a különleges élményét, hangulatát. Jól hasznosítható online oktatási segédanyag tehát tanároknak, diákoknak és irodalomszeretőknek egyaránt, korosztálytól függetlenül!