2020. július 19. /
Két dudás egy csárdában nem fér meg – tartja a mondás. Gödöllőn azonban szinte minden művészeti területen több művészeti csoport, intézmény verseng a közönségért. Hogy tudnak mindenki számára lehetőséget biztosítani? Erről kérdeztük L. Péterfi Csabát, a Gödöllői Polgármesteri Hivatal polgármesteri kabinetvezetőjét.
L. P. Cs.: Városunkban tizennégy kiemelt művészeti csoport működik, ezek tevékenysége felöleli szinte a teljes kulturális palettát a komolyzenétől a néptáncon és a színházon át a kortárs képző- és iparművészetig. Ezeknek a működéséhez a város kiemelt pénzügyi támogatást nyújt, de természetesen nemcsak nekik igyekszünk segíteni. A gödöllői kulturális paletta rendkívül színes, több mint száz, a kultúrához kapcsolódó csoport, egyesület működik a városban. Ez nagyon nagy szám, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy több nívós kulturális térrel is büszkélkedhetünk, mint például a Gödöllői Királyi Kastély, a Művészetek Háza, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, a Gödöllői Városi Múzeum és a Frédéric Chopin Zenei AMI, hogy csak a legnagyobbakat emeljem ki. Létrehoztuk a kulturális kerekasztalt, ahol a művészeti élet szereplőivel rendszeresen egyeztetünk a tervekről, és igyekszünk mindenkinek megtalálni a lehető legjobb fellépési lehetőséget. Ez az idén nem könnyű, hiszen az év első felét a koronavírusjárvány miatt lényegében elveszítettük. Nagyon sok program maradt el, ezeket a következő hónapokban igyekszünk pótolni. Ez persze nem 100 százalékos pótlást jelent, és előfordulhat, hogy a jövő évre is átnyúlik. Mindezek mellett a legnépszerűbb hazai előadók és a fővárosi színházak produkciói is gyakran vendégeskednek nálunk.
Ezek a programok mennyire vonzóak a térségben élők számára?
L. P. Cs.: Gödöllő Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő járásszékhelye, ami megmutatkozik a kulturális életben is. Nemcsak a környező településekről, hanem az ország távoli megyéiből is sokan jönnek egy-egy koncertre, kiállításra vagy színielőadásra.
Mi a tapasztalat, mire van a leginkább igény?
L. P. Cs.: A színházi előadások iránt óriási az érdeklődés. Természetesen elsősorban a fővárosi teátrumok neves művészeit felvonultató bemutatók népszerűek. Ezekre percek alatt elfogynak a jegyek, és a legtöbb előadást többször is meg kell ismételni. De nincs ez másként a gödöllői amatőr színtársulatokkal sem. Az ő előadásaik is 3-4 alkalommal megtöltik a Művészetek Háza színháztermét.
A gödöllői programok milyen arányban tudják megszólítani a különböző generációkat?
L. P. Cs.: Nagyon sok a családi program, mint például a szeptember elejei Belvárosi Napok, ahol valamennyi korosztály együtt vehet részt színvonalas rendezvényeken, vagy említhetném az Urban Verbunk előadásait, ahol a bölcsődés kortól a nyugdíjas korosztályig lépnek színpadra a néptáncosok, és a közönség soraiban is valamennyi korosztályt megtaláljuk. De a legkisebbeknek szóló baba-mama foglalkozások éppolyan népszerűek, mint a Nyugdíjasok Akadémiájának ismeretterjesztő előadásai.
Mivel a kulturális intézmények március közepétől zárva tartottak, a gödöllői művészeti programokat önök átköltöztették az internetre. Meséljen egy kicsit erről!
L. P. Cs.: Mivel Gödöllő kultúraszerető város, igyekeztünk a veszélyhelyzet alatt is megfelelni a lakosság kultúra iránti igényeinek. Nem mi voltunk az egyetlenek, akik éltünk az internet adta lehetőségekkel. A gyerekeknek az óvónők csináltak foglalkozásokat, a könyvtárosok mindennap könyvajánlóval lepték meg az olvasni szeretőket, a kastély munkatársai virtuális tárlatvezetést tartottak, illetve a régebbi színházi előadásokat, irodalmi esteket is visszanézhették az interneten a Gödöllő NetTv segítségével. Ezek a programokat nagyon sokan követték figyelemmel.
Végül engedjen meg egy kis személyeskedést! A város kulturális életének alakításában ön jelentős szerepet vállal a polgármesteri kabinet vezetőjeként és mint aki a kulturális intézmények közti együttműködést összefogja. Igaz, hogy a jövőben színházi rendezéseivel is találkozhat majd a közönség?
L. P. Cs.: 2006 óta vagyok tagja a helyi kulturális életnek és a kulturális kerekasztalnak, amit együtt működtetünk az intézmények, művészeti csoportok képviselőivel. És itt az együtt szón van a hangsúly. Mert úgy gondolom, hogy csak úgy működhet jól valami, ha közös cél, közös érdekek mentén tudunk dolgozni. Már volt néhány rendezésem, amatőr színtársulat tagja is voltam, és rendszeresen vezetek irodalmi esteket. Az idei évben elvégeztem a színháztudomány szakot, így a jövőben szeretnék több darabot is színpadra állítani. Így, hogy én is aktív részese vagyok, nemcsak papírból látom, mire van szüksége a kulturális élet szereplőinek, hanem közvetlenül érzem, hogy mik a hiányosságok és mik az erősségek. Ha döntést kell hozni, nemcsak az adatokat, hanem az azok mögött lévő munkát és az embereket is látom.
L. P. Cs.: Városunkban tizennégy kiemelt művészeti csoport működik, ezek tevékenysége felöleli szinte a teljes kulturális palettát a komolyzenétől a néptáncon és a színházon át a kortárs képző- és iparművészetig. Ezeknek a működéséhez a város kiemelt pénzügyi támogatást nyújt, de természetesen nemcsak nekik igyekszünk segíteni. A gödöllői kulturális paletta rendkívül színes, több mint száz, a kultúrához kapcsolódó csoport, egyesület működik a városban. Ez nagyon nagy szám, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy több nívós kulturális térrel is büszkélkedhetünk, mint például a Gödöllői Királyi Kastély, a Művészetek Háza, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, a Gödöllői Városi Múzeum és a Frédéric Chopin Zenei AMI, hogy csak a legnagyobbakat emeljem ki. Létrehoztuk a kulturális kerekasztalt, ahol a művészeti élet szereplőivel rendszeresen egyeztetünk a tervekről, és igyekszünk mindenkinek megtalálni a lehető legjobb fellépési lehetőséget. Ez az idén nem könnyű, hiszen az év első felét a koronavírusjárvány miatt lényegében elveszítettük. Nagyon sok program maradt el, ezeket a következő hónapokban igyekszünk pótolni. Ez persze nem 100 százalékos pótlást jelent, és előfordulhat, hogy a jövő évre is átnyúlik. Mindezek mellett a legnépszerűbb hazai előadók és a fővárosi színházak produkciói is gyakran vendégeskednek nálunk.
Ezek a programok mennyire vonzóak a térségben élők számára?
L. P. Cs.: Gödöllő Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő járásszékhelye, ami megmutatkozik a kulturális életben is. Nemcsak a környező településekről, hanem az ország távoli megyéiből is sokan jönnek egy-egy koncertre, kiállításra vagy színielőadásra.
Mi a tapasztalat, mire van a leginkább igény?
L. P. Cs.: A színházi előadások iránt óriási az érdeklődés. Természetesen elsősorban a fővárosi teátrumok neves művészeit felvonultató bemutatók népszerűek. Ezekre percek alatt elfogynak a jegyek, és a legtöbb előadást többször is meg kell ismételni. De nincs ez másként a gödöllői amatőr színtársulatokkal sem. Az ő előadásaik is 3-4 alkalommal megtöltik a Művészetek Háza színháztermét.
A gödöllői programok milyen arányban tudják megszólítani a különböző generációkat?
L. P. Cs.: Nagyon sok a családi program, mint például a szeptember elejei Belvárosi Napok, ahol valamennyi korosztály együtt vehet részt színvonalas rendezvényeken, vagy említhetném az Urban Verbunk előadásait, ahol a bölcsődés kortól a nyugdíjas korosztályig lépnek színpadra a néptáncosok, és a közönség soraiban is valamennyi korosztályt megtaláljuk. De a legkisebbeknek szóló baba-mama foglalkozások éppolyan népszerűek, mint a Nyugdíjasok Akadémiájának ismeretterjesztő előadásai.
Mivel a kulturális intézmények március közepétől zárva tartottak, a gödöllői művészeti programokat önök átköltöztették az internetre. Meséljen egy kicsit erről!
L. P. Cs.: Mivel Gödöllő kultúraszerető város, igyekeztünk a veszélyhelyzet alatt is megfelelni a lakosság kultúra iránti igényeinek. Nem mi voltunk az egyetlenek, akik éltünk az internet adta lehetőségekkel. A gyerekeknek az óvónők csináltak foglalkozásokat, a könyvtárosok mindennap könyvajánlóval lepték meg az olvasni szeretőket, a kastély munkatársai virtuális tárlatvezetést tartottak, illetve a régebbi színházi előadásokat, irodalmi esteket is visszanézhették az interneten a Gödöllő NetTv segítségével. Ezek a programokat nagyon sokan követték figyelemmel.
Végül engedjen meg egy kis személyeskedést! A város kulturális életének alakításában ön jelentős szerepet vállal a polgármesteri kabinet vezetőjeként és mint aki a kulturális intézmények közti együttműködést összefogja. Igaz, hogy a jövőben színházi rendezéseivel is találkozhat majd a közönség?
L. P. Cs.: 2006 óta vagyok tagja a helyi kulturális életnek és a kulturális kerekasztalnak, amit együtt működtetünk az intézmények, művészeti csoportok képviselőivel. És itt az együtt szón van a hangsúly. Mert úgy gondolom, hogy csak úgy működhet jól valami, ha közös cél, közös érdekek mentén tudunk dolgozni. Már volt néhány rendezésem, amatőr színtársulat tagja is voltam, és rendszeresen vezetek irodalmi esteket. Az idei évben elvégeztem a színháztudomány szakot, így a jövőben szeretnék több darabot is színpadra állítani. Így, hogy én is aktív részese vagyok, nemcsak papírból látom, mire van szüksége a kulturális élet szereplőinek, hanem közvetlenül érzem, hogy mik a hiányosságok és mik az erősségek. Ha döntést kell hozni, nemcsak az adatokat, hanem az azok mögött lévő munkát és az embereket is látom.