„A magyar kultúra értékeit nyáron sem szabad magára hagyni” 2020. július 19. / NAGY KLAUDIA A Szabadtéri Színházak Szövetsége 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a szabadtéri színházakat, kapcsolatot tartson a hazai szakmai szervezetekkel, továbbá műsoraikat összehangolják és közösen új produkciókat is létrehozzanak. Az elnöki posztot Gedeon József halála után a Kőszegi Várszínház igazgatója, Pócza Zoltán tölti be 2017 óta, akivel a szövetség terveiről, és a nyári színházi szezonról beszélgettünk. A veszélyhelyzet megszűnése után hogy áll a szabadtéri színházak helyzete? P. Z.: Márciusban mindenkinek teljesen felborult a kész műsorsorozata, teljesen át kellett strukturálnunk az évadunkat. Ráadásul nehéz a színész- és produkcióegyeztetés, mivel a kőszínházak is újraindulnak, az elmaradt bemutatókat pótolják, és elkezdődnek a filmforgatások. De az Emberi Erőforrások Minisztériuma a szabadtéri színházakra vonatkozóan semmiféle nehezítést nem vezetett be, nem vontak el tőlünk forrást. Ez egy óriási bizalom a szabadtéri színházak irányába, hiszen amikor minden más területen megszorítások vannak, a mi szféránk nem csorbult. Úgy állunk talpra, hogy ezt a bizalmat szeretnénk megszolgálni. Mindenki gőzerővel dolgozik, hogy az évadot meghosszabbítsa, tehát a nyári színházi időszak augusztus végéig kitolódik. A Köszönjük, Magyarország! program révén olyan élményekhez akarjuk juttatni az érdeklődőket, amikre az elmúlt években nem volt példa. Több ingyenes előadással, jegyárkedvezményekkel szeretnénk kedveskedni a közönségnek. Egyrészről azért, hogy megháláljuk a belénk vetett bizalmat, másrészről hogy a nézőknek is kedvezzünk, hiszen az anyagi helyzetük is rosszabbra fordult az elmúlt hónapokban. A belföldi turizmus fel fog lendülni, valószínűleg többen itthon maradnak ebben a helyzetben, számukra a kulturális kínálat legyen sokszínű, minőségi. A szabadtéri színházak olyan nívót képviselnek, amely fontos eleme a magyar turisztikai kínálatnak. A június 18-tól hatályos jogszabály már nem korlátozza sem a szabadtéri, sem a kőszínházi előadások megtartását. Milyen előrelépés történt a Szabadtéri Színházak Szövetsége életében? P. Z.: A Déryné program keretében érkeznek ingyenes előadások, amelyek piaci szegmensben nem biztos, hogy megélnének, viszont olyan művészi és nemzeti értéket képviselnek, amelyet minél több emberhez el kell juttatni. Nemsokára aláírjuk a Déryné programmal az együttműködési megállapodásunkat. A szövetség most már a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácstól (NEÉT) is meghívást kapott, én fogom képviselni a szabadtéri szakmát. Eddig a szabadtéri színházaknak nem volt képviselete, fontos, hogy ezt az eredményt elértük. A mi szempontjaink is érvényesülhetnek, amikor az előadó-művészet területét érintő kormányzati döntést készítenek elő. Nemcsak a NEÉT-nek lettünk tagja, hanem a Szabadtéri Színházak Szövetsége egyben országos reprezentatív érdekképviseleti szerv is lett a tavasz folyamán, és ez komoly szakmai előrelépés. Minden egyes alkalommal kikérik a véleményünket, nagyon jólesik, hogy az államtitkárság részéről mindig megkapjuk azt a megfelelő tájékoztatást, amely jobban tervezhetővé teszi az életünket. Jól működik az együttműködés a szabadtéri színházak között, több alkalommal találkozunk, egyeztetünk, megpróbáljuk azokat a sztenderdeket végigvinni, amelyekkel a kőszínházakhoz hasonlóan színvonalas produkciókat tudunk nyújtani, hiszen a magyar kultúra értékeit nyáron sem szabad magára hagyni. A Kőszegi Várszínház milyen bemutatókkal várja a nézőket? P. Z.: Grecsó Krisztián regényéből, a Verából készítettünk monodrámát májusban, amikor már el lehetett kezdeni próbálni. A regényt Grisnik Petra dolgozta át, aki a címszerepet is játszotta, az előadást férje, Göttinger Pál rendezte. Zárt körülmények között, videófelvétel készítése mellett került sor a premierre, amelyet a Déryné programnak örömmel ajánlottunk tájoltatásra, hiszen egy monodrámának nagyon kevés technikai körülménynek kell megfelelni. Ezután szintén egy ősbemutató következik, Az Öreghíd alatt című vígjáték, amelyet Göttinger Pál írt, rendez, sőt, szerepel is benne, az ő írországi élményei ihlették a darabot. Az Öreghíd Írország és Észak-Írország határán fekszik, és az alatta lévő kocsma a Brexit után két részre szakad, más-más országba kerül. Ebből sok vidám helyzet kerekedik ír zenével fűszerezve. A jövő évadban is fogjuk játszani, éppen azért, mert most nagyon bonyolult a színészegyeztetés. Lesz közös bemutatónk a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal Lili és a bátorság címmel, amely után a jelenlévő gyerekekkel és szülőkkel egy drámapedagógia foglalkozás keretében dolgozzák fel a mű témáját, amely arról szól, hogy egy kisgyermeknek hogyan kell viselkednie a nagyvilágban, és milyen veszélyek leselkednek rá. Egy kiváló alternatív csapattal, a Soltis Lajos Színházzal pedig a Tündérszép Ilonát és az Árgyélus királyfit mutatjuk be. Célunk, hogy kineveljük a saját közönségünket, remélhetőleg a gyerekek annyira megszeretik a színházat, hogy felnőtt korukban is el fognak járni hozzánk. Az utolsó bemutatónk a modern táncművész, Gergye Krisztián előadása, aki kőszegi származású, ezért évente hazatér, és egy-egy új produkcióval lepjük meg a közönséget. Az idei, Ahol a sötétség című darabunk a tavalyi Levitáció folytatása. Modern táncszínházi előadás, erős képzőművészeti behatásokkal. Sokféle műfajban megmutatkozunk, gazdagabb lesz a kínálat, mint tavaly, ehhez nemcsak a saját produkcióink, hanem az államilag támogatott programok is hozzájárulnak. Erre szüksége is van az országnak, hogy a nézők láthassák, a kultúra virágzik, nem érdemes nélküle élni. Mi ebben hiszünk, ezért dolgozunk. |