2020. július 28. / Pavlovics Ágota
Sokan Federico Fellini Cabiria éjszakái című filmjét látva zárták a szívükbe a Giulietta Masina játszotta Cabiriát, mások a Sweet Charity című film főszereplőjét nem felejtik, akit Shirley MacLaine játszott. A megindító történetből a Neil Simon – Cy Coleman – Dorothy Fields trió írt
musicalt, ami akkora siker lett, hogy napjainkban is rendszeresen játsszák a világ színházai, augusztusban pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház készül bemutatni. Arról, hogy a pazar zenéktől, bizsergető táncoktól hemzsegő darab hogy fog megjelenni a Rózsakert Szabadtéri Színpadon, a színház művészeti vezetőjével, a darab rendezőjével, Horváth Illéssel beszélgettünk.
Régi kapcsolat fűzi a színházhoz, színészként a Don Carlos főszerepében láthatta a közönség, majd a Macbeth rendezőjeként mutatkozott be, a 2019/20-as évadtól pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője. Mit jelent az ön számára új feladatköre?
H. I.: Felelősséget. Amíg színészként dolgozik az ember, a saját alakításáért felelős, rendezőként már az egész produkcióért, beleértve annak szakmai színvonalát és közönségsikerét is, művészeti vezetőként felelősséggel tartozom a színház egész éves tevékenységéért, és nem csak tervezési szinten. A mindennapi döntéshelyzetek, váratlan szituációk megoldásában is jelen kell lennem, valamint nagymértékben múlik rajtam is, mennyire boldogok, elégedettek a társulat tagjai, és hogy tényleg mindenki úgy érezze az intézményben, érdemben fordulhat hozzám bármilyen kérdéssel vagy kéréssel.
Augusztus 16-án lesz az Édes Charity premierje, mi fogta meg a történetben leginkább?
H. I.: Ritka, hogy egy Broadway-musical ilyen érzékenyen és cizelláltan formál karaktereket, lelki folyamatokat, ilyen személyes hangvételben tud fogalmazni. Ez részben a mögötte rejlő Fellini-filmnek köszönhető. Érdekel nagyon a bűnösnek ítélt múlttól való elszakadási vágy, hogy sosem késő újrakezdeni, és az az attitűd, ami igazán megindító Charity figurájában, hogy minden kudarc után képes megrázni magát, és nagy szívvel ismét nyitottá válni a világra. Valaki, aki szeretni és szeretetre vágyik tűzön-vízen keresztül, és nem hajlandó elkeseredni, megalkudni a sorsával. Példás személyiség, ilyet mindig érdemes a néző elé állítani.
A darabot ön rendezi, ez lesz az első musicalrendezése, feladata nyilván más, mint egy prózai előadás színpadra állítása.
H. I.: Tény, hogy több szegmense van, ha az élőzenére, tánckoreográfiákra gondolunk, ezekről és az egész műfajról lesz mit tanulnom a próbafolyamat során. Ugyanakkor a zene mindig fontos szerepet játszott az előadásaimban, az egyik legfontosabb és leginkább érzékekre ható hangulati elem számomra. Élőzenével is dolgoztam már többször, csak nem ilyen mértékben, méretekben és sűrűségben. Mit mondjak, izgatott vagyok… De a darab zenei anyagát imádom, nem tudom megunni, a történettel szeretnék elmesélni valami fontosat, a szerepekről vannak gondolataim, és nagyon bízom a munkatársaimban is. Szerintem felkészültünk.
A musical ősbemutatója 1966-ban volt a Broadwayn, azóta sok év eltelt, sok mindent másként látunk, milyen lesz a mai Charity? Hogy képzeljük el az előadást?
H. I.: Modern látványvilága lesz. Hatvanhat óta sok év telt el, de olyan clubok, ahol nők férfiaknak táncolnak kevés ruhában, még léteznek, csak kicsit másmilyenek. Az érzékeny és szellemes történet mellett természetesen nagy show-t is kell csinálni, ennek igyekszünk majd maradéktalanul megfelelni, méghozzá 21. századi eszközökkel. A díszletet a nagy szakmai múlttal rendelkező Vereckei Rita tervezi, az ő szépérzéke párosul egy fiatal grafikus, Csontó András mintegy 30 négyzetméternyi LED-fal felületet betöltő vizuális kavalkádjával. A jelmeztervezők, Gálvölgyi Anett és Miovác Márton fiatal divattervezők, ehhez mérten most is egyedi ízlésvilágú és merész kollekcióval teszik majd boldoggá a nézőket és a színészeket. A koreográfiákért pedig az SZFE Horváth Csaba osztályában idén diplomát szerző Molnár G. Nóra felel, aki a klasszikus tánc műfajokat rúdtánccal és más kortárs tánc kultúrákkal házasítva szögezi majd székbe a közönséget. Vadásszuk majd a hatást.
Szeptemberben 15 fiatal színész szerződött a színházhoz, ki mindenkit láthat majd a közönség a Charityben?
H. I.: A címszerepet a még egyetemi hallgató Staub Viktória játssza majd, aki nálunk tölti színházi gyakorlati évét. Nem szokás Charityt ilyen fiatal színésznőre osztani, de én benne látom a szerepet. A tehetségéről, színpadi rátermettségéről már volt alkalmam tapasztalatokat gyűjteni, játszott előző rendezésemben a Komáromi Jókai Színházban. Ez most nagyobb falat lesz neki, ezt a szerepet végig kell tudni táncolni, el kell tudni énekelni, közben pedig jó humorral, könnyedén és érzékenyen alakítani. Formátumot igénylő feladat. Nagyszerű küzdelem lesz! Ebben az előadásban debütál a Kaposvári Egyetemről 6 növendék Bozsik Yvette osztályából, akik szintén nálunk lesznek gyakorlaton. Nem sorolnék fel mindenkit, a tapasztaltabb kollégákkal együtt, mert elfogy a karakterszám, ami erre a cikkre jut, de valóban átfogóan fiatalos a szereposztás, emiatt kifejezetten erőteljes, svungos előadásra számítok.
A jövő évadról is ejtsünk szót, milyen darabok lesznek műsoron, kik fognak rendezni, kiket láthat a közönség a főbb szerepekben?
H. I.: Az évadtervünkre elég büszke vagyok, 13 tervezett bemutatónk igen széles skálán mozog; ír, magyar, angol, orosz, amerikai és német szerzőktől mutatunk be izgalmas darabokat, klasszikustól a kortárs szürrealizmusig, nem mellesleg tartunk két ősbemutatót is. A hozzánk érkező rendezők is hasonlóan színes spektrumot mutatnak Kovács D. Dánieltől Szőcs Arturon át Szente Vajkig. Idén kevesebb vendégművésszel dolgozunk, mint általában szoktunk, a társulat kiválóságai vonulnak fel nagyszerű szerepekben; Pregitzer Fruzsina, Puskás Tivadar, Gulácsi Tamás, Széles Zita, Kosik Anita, hogy hirtelen soroljak pár különleges tehetségű közönségkedvencet. A műsorfüzetet csak azért nem mondom fel, mert idén az is kifejezetten igényes, szép és innovatív, élvezet lesz lapozgatni annak, aki kezébe veszi. Jó darabok, markáns rendezőegyéniségek, fantasztikus színészgárda. Mi kell még egy remek évadhoz? Várunk mindenkit szeretettel!
musicalt, ami akkora siker lett, hogy napjainkban is rendszeresen játsszák a világ színházai, augusztusban pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház készül bemutatni. Arról, hogy a pazar zenéktől, bizsergető táncoktól hemzsegő darab hogy fog megjelenni a Rózsakert Szabadtéri Színpadon, a színház művészeti vezetőjével, a darab rendezőjével, Horváth Illéssel beszélgettünk.
Régi kapcsolat fűzi a színházhoz, színészként a Don Carlos főszerepében láthatta a közönség, majd a Macbeth rendezőjeként mutatkozott be, a 2019/20-as évadtól pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője. Mit jelent az ön számára új feladatköre?
H. I.: Felelősséget. Amíg színészként dolgozik az ember, a saját alakításáért felelős, rendezőként már az egész produkcióért, beleértve annak szakmai színvonalát és közönségsikerét is, művészeti vezetőként felelősséggel tartozom a színház egész éves tevékenységéért, és nem csak tervezési szinten. A mindennapi döntéshelyzetek, váratlan szituációk megoldásában is jelen kell lennem, valamint nagymértékben múlik rajtam is, mennyire boldogok, elégedettek a társulat tagjai, és hogy tényleg mindenki úgy érezze az intézményben, érdemben fordulhat hozzám bármilyen kérdéssel vagy kéréssel. Augusztus 16-án lesz az Édes Charity premierje, mi fogta meg a történetben leginkább?
H. I.: Ritka, hogy egy Broadway-musical ilyen érzékenyen és cizelláltan formál karaktereket, lelki folyamatokat, ilyen személyes hangvételben tud fogalmazni. Ez részben a mögötte rejlő Fellini-filmnek köszönhető. Érdekel nagyon a bűnösnek ítélt múlttól való elszakadási vágy, hogy sosem késő újrakezdeni, és az az attitűd, ami igazán megindító Charity figurájában, hogy minden kudarc után képes megrázni magát, és nagy szívvel ismét nyitottá válni a világra. Valaki, aki szeretni és szeretetre vágyik tűzön-vízen keresztül, és nem hajlandó elkeseredni, megalkudni a sorsával. Példás személyiség, ilyet mindig érdemes a néző elé állítani.
A darabot ön rendezi, ez lesz az első musicalrendezése, feladata nyilván más, mint egy prózai előadás színpadra állítása.
H. I.: Tény, hogy több szegmense van, ha az élőzenére, tánckoreográfiákra gondolunk, ezekről és az egész műfajról lesz mit tanulnom a próbafolyamat során. Ugyanakkor a zene mindig fontos szerepet játszott az előadásaimban, az egyik legfontosabb és leginkább érzékekre ható hangulati elem számomra. Élőzenével is dolgoztam már többször, csak nem ilyen mértékben, méretekben és sűrűségben. Mit mondjak, izgatott vagyok… De a darab zenei anyagát imádom, nem tudom megunni, a történettel szeretnék elmesélni valami fontosat, a szerepekről vannak gondolataim, és nagyon bízom a munkatársaimban is. Szerintem felkészültünk.
A musical ősbemutatója 1966-ban volt a Broadwayn, azóta sok év eltelt, sok mindent másként látunk, milyen lesz a mai Charity? Hogy képzeljük el az előadást?
H. I.: Modern látványvilága lesz. Hatvanhat óta sok év telt el, de olyan clubok, ahol nők férfiaknak táncolnak kevés ruhában, még léteznek, csak kicsit másmilyenek. Az érzékeny és szellemes történet mellett természetesen nagy show-t is kell csinálni, ennek igyekszünk majd maradéktalanul megfelelni, méghozzá 21. századi eszközökkel. A díszletet a nagy szakmai múlttal rendelkező Vereckei Rita tervezi, az ő szépérzéke párosul egy fiatal grafikus, Csontó András mintegy 30 négyzetméternyi LED-fal felületet betöltő vizuális kavalkádjával. A jelmeztervezők, Gálvölgyi Anett és Miovác Márton fiatal divattervezők, ehhez mérten most is egyedi ízlésvilágú és merész kollekcióval teszik majd boldoggá a nézőket és a színészeket. A koreográfiákért pedig az SZFE Horváth Csaba osztályában idén diplomát szerző Molnár G. Nóra felel, aki a klasszikus tánc műfajokat rúdtánccal és más kortárs tánc kultúrákkal házasítva szögezi majd székbe a közönséget. Vadásszuk majd a hatást.
Szeptemberben 15 fiatal színész szerződött a színházhoz, ki mindenkit láthat majd a közönség a Charityben?
H. I.: A címszerepet a még egyetemi hallgató Staub Viktória játssza majd, aki nálunk tölti színházi gyakorlati évét. Nem szokás Charityt ilyen fiatal színésznőre osztani, de én benne látom a szerepet. A tehetségéről, színpadi rátermettségéről már volt alkalmam tapasztalatokat gyűjteni, játszott előző rendezésemben a Komáromi Jókai Színházban. Ez most nagyobb falat lesz neki, ezt a szerepet végig kell tudni táncolni, el kell tudni énekelni, közben pedig jó humorral, könnyedén és érzékenyen alakítani. Formátumot igénylő feladat. Nagyszerű küzdelem lesz! Ebben az előadásban debütál a Kaposvári Egyetemről 6 növendék Bozsik Yvette osztályából, akik szintén nálunk lesznek gyakorlaton. Nem sorolnék fel mindenkit, a tapasztaltabb kollégákkal együtt, mert elfogy a karakterszám, ami erre a cikkre jut, de valóban átfogóan fiatalos a szereposztás, emiatt kifejezetten erőteljes, svungos előadásra számítok.
A jövő évadról is ejtsünk szót, milyen darabok lesznek műsoron, kik fognak rendezni, kiket láthat a közönség a főbb szerepekben?
H. I.: Az évadtervünkre elég büszke vagyok, 13 tervezett bemutatónk igen széles skálán mozog; ír, magyar, angol, orosz, amerikai és német szerzőktől mutatunk be izgalmas darabokat, klasszikustól a kortárs szürrealizmusig, nem mellesleg tartunk két ősbemutatót is. A hozzánk érkező rendezők is hasonlóan színes spektrumot mutatnak Kovács D. Dánieltől Szőcs Arturon át Szente Vajkig. Idén kevesebb vendégművésszel dolgozunk, mint általában szoktunk, a társulat kiválóságai vonulnak fel nagyszerű szerepekben; Pregitzer Fruzsina, Puskás Tivadar, Gulácsi Tamás, Széles Zita, Kosik Anita, hogy hirtelen soroljak pár különleges tehetségű közönségkedvencet. A műsorfüzetet csak azért nem mondom fel, mert idén az is kifejezetten igényes, szép és innovatív, élvezet lesz lapozgatni annak, aki kezébe veszi. Jó darabok, markáns rendezőegyéniségek, fantasztikus színészgárda. Mi kell még egy remek évadhoz? Várunk mindenkit szeretettel!