2020. december 07. /
A múlt század közepén egy francia író, bizonyos Raymond Queneau Stílusgyakorlatok címmel remekművet vetett papírra. Ám miért is mondaná bárki fia-borja (vagy ebe-fia, esetleg ki lova-csikaja, nem kizárva, sőt ide invitálva bármely tetszőleges állatfaj fiatal egyedét), hogy remekmű? Teheti fel a kérdést e sorok nyájas olvasója.
Nos, Queneau munkája attól remekmű, hogy ő a legkevésbé sem bonyolult cselekményű, már-már vállalhatatlanul rövid, s önmagában szinte érdektelen történetet kilencvenkilenc stilisztikai formában írta meg. (Éppen, mint a magyar népmesék, már amennyiben a hetvenhéthez hozzáadunk huszonkettőt, aminek viszont csapdája van, ha ide keverni szándékozzuk a jó Joseph Hellert, de nem szándékozzuk!)
Vadonatúj előadásunk alapjául tehát eme fent emlegetett és sokszorosan „leremekművezett” iromány szolgáltatta az inspirációt, ám még e remek hajdani szerző legmerészebb álmai sem adhatnak választ arra, hogyan, mi több, a nyájas közönség sem, sőt még mi magunk sem tudjuk elképzelni, mely bravúros módon gondoljuk újra ezt a „legkevésbé sem bonyolult cselekményű, már-már vállalhatatlanul rövid, s önmagában szinte érdektelen történetet”.
Annyi bizonyos csupán, hogy van rá kilencvenkilenc vagy hetvenhét, de legalább is huszonkettő megoldásunk!
A teremtés pillanatától a honfoglaláson át napjainkig, a Stranger Thingstől a székely népmesékig, a krimitől a film noirig és természetesen a vígjátéktól az operettig, minden műfajba belekóstolunk, ezt a kóstolást pedig boldogan ajánljuk mindenkinek, csak ki-ki hozza a maga nagykanalát, vagy amivel kóstolni szokott!
Szeretettel:
Olt Tamás rendező
Nos, Queneau munkája attól remekmű, hogy ő a legkevésbé sem bonyolult cselekményű, már-már vállalhatatlanul rövid, s önmagában szinte érdektelen történetet kilencvenkilenc stilisztikai formában írta meg. (Éppen, mint a magyar népmesék, már amennyiben a hetvenhéthez hozzáadunk huszonkettőt, aminek viszont csapdája van, ha ide keverni szándékozzuk a jó Joseph Hellert, de nem szándékozzuk!)Vadonatúj előadásunk alapjául tehát eme fent emlegetett és sokszorosan „leremekművezett” iromány szolgáltatta az inspirációt, ám még e remek hajdani szerző legmerészebb álmai sem adhatnak választ arra, hogyan, mi több, a nyájas közönség sem, sőt még mi magunk sem tudjuk elképzelni, mely bravúros módon gondoljuk újra ezt a „legkevésbé sem bonyolult cselekményű, már-már vállalhatatlanul rövid, s önmagában szinte érdektelen történetet”.
Annyi bizonyos csupán, hogy van rá kilencvenkilenc vagy hetvenhét, de legalább is huszonkettő megoldásunk!
A teremtés pillanatától a honfoglaláson át napjainkig, a Stranger Thingstől a székely népmesékig, a krimitől a film noirig és természetesen a vígjátéktól az operettig, minden műfajba belekóstolunk, ezt a kóstolást pedig boldogan ajánljuk mindenkinek, csak ki-ki hozza a maga nagykanalát, vagy amivel kóstolni szokott!
Szeretettel:
Olt Tamás rendező