2020. december 29. / Pavlovics Ágota
A címben szereplő mondat nem mástól, mint Wolfgang Amadeus Mozarttól származik. A Budapesti Fesztiválzenekar a koronavírusjárvány megjelenése óta a mozarti gondolat jegyében teszi a dolgát, kicsit sem mellékesen nagy sikerrel. Ha nem muzsikálhat a nagyzenekar, kamara-
formációkban játszanak, ha nem lehet koncerttermekbe menni, a zenekar próbaterméből online kamaraestekkel kényeztetik a közönséget, kitalálták a Biztonságos Koncert fogalmát, és persze nem csak elméletben. Fischer Iván a kötelező maszkot akusztikajavító, esztétikus eszközzé fejlesztette. Tekintve, hogy a járvány alatt még a szokásosnál is nagyobb szükségünk van zenére, folyamatosan keresik a módját, hogy minél több élő zenét kapjunk. A részletekről őszinte örömünkre Fischer Iván, a Fesztiválzenekar zeneigazgatója osztotta meg a gondolatait velünk.
Meggyőződésem, hogy hozzám hasonlóan sokak napját bearanyozta, amikor egy videóban avval csinált kedvet a zenekar 2020/21-es bérletéhez, hogy azt mondta: 2020. azért nagyon jó év, mert Beethoven születésének 250. évfordulóját
ünnepeljük, 2021. pedig azért, mert a zeneszerző 251. születésnapját ünnepelhetjük. Most sajnos kényszerű korlátozások akadályozzák a koncerteket, számított rá, hogy így lesz?
F. I.: Annyit lehetett tudni, hogy lesz második hullám, illetve azt is, hogy sokáig fog tartani. Most is lehet előre látni ezt-azt, például hogy az oltás nem szünteti meg azonnal a félelmet, mert sokan az oltástól fognak félni. Fokozatos lesz a rend helyreállása, és ez eltarthat Beethoven születésének 252. évfordulójáig is. Azt majd megünnepeljük.
A Fesztiválzenekar mindig élen jár a leleményes megoldások kitalálásában, ilyen az a Zenés körút című sorozat is, amelyet különleges helyszíneken – például az Aquincumi Múzeum főépülete – rendeztek. A mini hangversenyekre csak előzetesen jelentkező közönség és csak gyors vírusteszt után juthatott be. Gondolom, mostantól ezt élőben nem tudják folytatni.
F. I.: Most tilos a nyilvános koncert, amit sajnálok, mert éppen elkezdtük a Biztonságos Koncerteket tesztelt közönséggel. Elmondom, mi lenne a jó hír: ha ebben a néhány hétben engedélyeznék az olyan, már létező tesztelőgépeket, amik nyálmintából azonnal mutatják az eredményt. Ez folyamatban van, és ha meglesz, a Müpa teljes közönségét tesztelni tudjuk majd a helyszínen. Drukkolunk a csigalassúságú engedélyező hercehurcának, hogy gyorsuljon már fel egy kicsit.
Köztudott, hogy az élő zene élménye páratlan, ám ha mégsem lesz lehetőség élő koncertek rendezésére, miben látja a megoldást, hogy a zenekar közönsége ne legyen kénytelen nélkülözni a hangversenyeket?
F. I.: Az online koncert vagy színház szükségmegoldás ínséges hónapokban. Az élő koncertek helyre fognak állni, mert azok sokkal többet jelentenek az embereknek: a BFZ-nek például hatalmas törzsközönsége van, akik többnyire ismerik egymást, szeretnek ismerősökkel találkozni, a zenekar játékát élőben hallani. Olyan ez, mint egy nagy boldog klub, ahol a rendszeres együttlét mindenkinek nagy ünnep. Először is helyre kell állítanunk ezt a boldogságszigetet, és utána növelni kell az idejárók számát. Az online tevékenység épphogy csak ébren tartja a tüzet, de nem az igazi.
Reméljük, hogy tavaszra magunk mögött tudjuk majd a járványt, és boldogan lubickolhatunk a Fesztiválzenekar és például olyan mámorító szólisták, mint Anna Vinnitskaya és Seong-Jin Cho zongoraművész játékában. Biztató előlegként jellemezné a játékukat?
F. I.: Annával a Berlini Filharmonikusok koncertjén ismerkedtem meg, lenyűgöző képességű, energikus fiatal hölgy, a legendás orosz iskola nyomai és a nyugati kultúra ötvöződnek benne, Anna ugyanis már jó ideje Németországban él. Seong-Jin már többször játszott velünk, például Koreában is, ahol fiatal nemzeti hőskent tisztelik. De néhány év alatt az összes kontinensen elterjedt a híre, mindent tud, okos, szimpatikus, kirobbanó tehetségű fiatalember, minden rendben van nála.
Addig is, amíg az évad legizgalmasabb koncertjeire várunk, hallgathatjuk a Fesztiválzenekar legújabb felvételét, a Mahler-ciklus utolsó lemezét, amit a Dal a Földről című darabbal zártak. Szeptemberben a The Guardian azt írta a lemezről, hogy minden Mahler-rajongó számára kötelező darab. Mi jár a fejében, ki lesz a következő zeneszerző, akinek felveszik a műveit?
F. I.: Elárulom: néhány évvel előre dolgozunk, van már dobozban több kész felvétel, ami még nem került a piacra. Nekem nem szabad ezeket elmondanom, mert akkor a lemezkiadó cég marketingesei az orromra koppintanak. Ők szeretnek előállni a szerzők neveivel.
Hogy alakul a további sorsa a nagy sikerrel bemutatkozott, akusztikai élményt javító maszknak, amit ön talált ki?
F. I.: Szeretném a következő szériát megjavítani, hogy ne essenek ilyen könnyen szét. A legjobb az lenne, ha egy szép, átlátszó műanyag maszkokat gyártó céget találnék, akik olyan maszkokat gyártanak, amik az áll alatt is hátrahajlanak, és ezáltal nem engedik ki-be a vírust, és jól is néznek ki. Őket beszélném rá arra, hogy egy darabból öntsék ki a maszkot és az általunk fül mögé tervezett tenyereket is. Akkor meglenne a szuper kivitelezésű, elegáns akusztikus maszk, az már meghódítaná a világot, mert sok koncertteremnek van száraz akusztikája, amin ez segítene.
formációkban játszanak, ha nem lehet koncerttermekbe menni, a zenekar próbaterméből online kamaraestekkel kényeztetik a közönséget, kitalálták a Biztonságos Koncert fogalmát, és persze nem csak elméletben. Fischer Iván a kötelező maszkot akusztikajavító, esztétikus eszközzé fejlesztette. Tekintve, hogy a járvány alatt még a szokásosnál is nagyobb szükségünk van zenére, folyamatosan keresik a módját, hogy minél több élő zenét kapjunk. A részletekről őszinte örömünkre Fischer Iván, a Fesztiválzenekar zeneigazgatója osztotta meg a gondolatait velünk.
Meggyőződésem, hogy hozzám hasonlóan sokak napját bearanyozta, amikor egy videóban avval csinált kedvet a zenekar 2020/21-es bérletéhez, hogy azt mondta: 2020. azért nagyon jó év, mert Beethoven születésének 250. évfordulóját
ünnepeljük, 2021. pedig azért, mert a zeneszerző 251. születésnapját ünnepelhetjük. Most sajnos kényszerű korlátozások akadályozzák a koncerteket, számított rá, hogy így lesz?F. I.: Annyit lehetett tudni, hogy lesz második hullám, illetve azt is, hogy sokáig fog tartani. Most is lehet előre látni ezt-azt, például hogy az oltás nem szünteti meg azonnal a félelmet, mert sokan az oltástól fognak félni. Fokozatos lesz a rend helyreállása, és ez eltarthat Beethoven születésének 252. évfordulójáig is. Azt majd megünnepeljük.
A Fesztiválzenekar mindig élen jár a leleményes megoldások kitalálásában, ilyen az a Zenés körút című sorozat is, amelyet különleges helyszíneken – például az Aquincumi Múzeum főépülete – rendeztek. A mini hangversenyekre csak előzetesen jelentkező közönség és csak gyors vírusteszt után juthatott be. Gondolom, mostantól ezt élőben nem tudják folytatni.
F. I.: Most tilos a nyilvános koncert, amit sajnálok, mert éppen elkezdtük a Biztonságos Koncerteket tesztelt közönséggel. Elmondom, mi lenne a jó hír: ha ebben a néhány hétben engedélyeznék az olyan, már létező tesztelőgépeket, amik nyálmintából azonnal mutatják az eredményt. Ez folyamatban van, és ha meglesz, a Müpa teljes közönségét tesztelni tudjuk majd a helyszínen. Drukkolunk a csigalassúságú engedélyező hercehurcának, hogy gyorsuljon már fel egy kicsit.
Köztudott, hogy az élő zene élménye páratlan, ám ha mégsem lesz lehetőség élő koncertek rendezésére, miben látja a megoldást, hogy a zenekar közönsége ne legyen kénytelen nélkülözni a hangversenyeket?
F. I.: Az online koncert vagy színház szükségmegoldás ínséges hónapokban. Az élő koncertek helyre fognak állni, mert azok sokkal többet jelentenek az embereknek: a BFZ-nek például hatalmas törzsközönsége van, akik többnyire ismerik egymást, szeretnek ismerősökkel találkozni, a zenekar játékát élőben hallani. Olyan ez, mint egy nagy boldog klub, ahol a rendszeres együttlét mindenkinek nagy ünnep. Először is helyre kell állítanunk ezt a boldogságszigetet, és utána növelni kell az idejárók számát. Az online tevékenység épphogy csak ébren tartja a tüzet, de nem az igazi.
Reméljük, hogy tavaszra magunk mögött tudjuk majd a járványt, és boldogan lubickolhatunk a Fesztiválzenekar és például olyan mámorító szólisták, mint Anna Vinnitskaya és Seong-Jin Cho zongoraművész játékában. Biztató előlegként jellemezné a játékukat?
F. I.: Annával a Berlini Filharmonikusok koncertjén ismerkedtem meg, lenyűgöző képességű, energikus fiatal hölgy, a legendás orosz iskola nyomai és a nyugati kultúra ötvöződnek benne, Anna ugyanis már jó ideje Németországban él. Seong-Jin már többször játszott velünk, például Koreában is, ahol fiatal nemzeti hőskent tisztelik. De néhány év alatt az összes kontinensen elterjedt a híre, mindent tud, okos, szimpatikus, kirobbanó tehetségű fiatalember, minden rendben van nála.
Addig is, amíg az évad legizgalmasabb koncertjeire várunk, hallgathatjuk a Fesztiválzenekar legújabb felvételét, a Mahler-ciklus utolsó lemezét, amit a Dal a Földről című darabbal zártak. Szeptemberben a The Guardian azt írta a lemezről, hogy minden Mahler-rajongó számára kötelező darab. Mi jár a fejében, ki lesz a következő zeneszerző, akinek felveszik a műveit?
F. I.: Elárulom: néhány évvel előre dolgozunk, van már dobozban több kész felvétel, ami még nem került a piacra. Nekem nem szabad ezeket elmondanom, mert akkor a lemezkiadó cég marketingesei az orromra koppintanak. Ők szeretnek előállni a szerzők neveivel.
Hogy alakul a további sorsa a nagy sikerrel bemutatkozott, akusztikai élményt javító maszknak, amit ön talált ki?
F. I.: Szeretném a következő szériát megjavítani, hogy ne essenek ilyen könnyen szét. A legjobb az lenne, ha egy szép, átlátszó műanyag maszkokat gyártó céget találnék, akik olyan maszkokat gyártanak, amik az áll alatt is hátrahajlanak, és ezáltal nem engedik ki-be a vírust, és jól is néznek ki. Őket beszélném rá arra, hogy egy darabból öntsék ki a maszkot és az általunk fül mögé tervezett tenyereket is. Akkor meglenne a szuper kivitelezésű, elegáns akusztikus maszk, az már meghódítaná a világot, mert sok koncertteremnek van száraz akusztikája, amin ez segítene.