2021. január 02. / Pavlovics Ágota
A mai múzeumoknak reagálniuk kell a 21. századi közönség igényeire, egyszerre kell szolgálniuk a múzeumlátogatók kulturális igényeit, és bemutatni a legújabb tudományos eredményeket. A
nemzetközi múzeumi trendek élenjáró képviselője a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol tudományos megalapozottságú kiállítások éppen úgy vannak, mint élményt adó, nyitott és kreatív tárlatok, játékos, szerethető programok. A járvány ismét szorosra zárta a múzeumok kapuit, de addig sem kell élmények nélkül maradnunk, amíg szélesre tárják őket. A részletekbe Berényi Marianna, az MNM Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóságának főosztályvezetője avatott be bennünket.
Az MNM példás módon vette fel a kesztyűt, a múzeumokkal szemben támasztott 21. századi elvárásokkal. Hogyan foglalná össze a lényegét?
B. M.: Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a múzeumban folyó megőrző és kutató munkát a lehető legszélesebb körben megmutassuk a külvilág számára. Tudatosan használtam a külvilág szót, hiszen az internet segítségével kitágítjuk a múzeum falait, és az új alkalmazások, felületek azok számára is láthatóvá teszik a munkánkat, akik egyébként nem jutnak el hozzánk, mivel távol laknak vagy nincs rá módjuk. A digitalizáció lehetővé teszi az adatok kreatív felhasználását, online kiállítások rendezését, múzeumi filmek készítését, amelyek a közösségi média különböző felületein – Instagram, Facebook – követhetők. A különböző offline és online programjaink segítségével egészen eltérő ismeretekkel rendelkezők számára is érthetővé válnak kiállításaink, kutatásaink. Ugyanakkor olyan témákat választunk, amelyek érdekesek a jelen kor embere számára. Ilyen volt például Az ismeretlen Görgei vagy a Rotschild Klára kiállításunk. Rotschild Klára neve fogalom egy generáció számára, miközben a kiállítás azt is megmutatta, hogy lehet fennmaradni és minőségi munkát létrehozni súlyos nehézségek közepette is. A múzeum köznevelési projektjei is hangsúlyosak, célunk, hogy minél több iskolai csoport kapjunk nálunk tantervhez illeszkedő foglalkozást.
A járvány miatt májusban nem tudták megrendezni a Múzeumok Majálisát, második hulláma pedig annak vetett gátat, hogy a Múzeumi ReStart rendezvényen a szakma képviselői személyesen találkozzanak. Októberben online megrendezték, milyen eredménnyel?
B. M.: A Múzeumok Majálisa az egyik legfontosabb rendezvényünk, amelyről idén sem akartunk lemondani, még akkor sem, ha szűkebb, szakmai körben online kellett megrendeznünk. A magyar kulturális életben ez volt az első olyan rendezvény, amelyen 11 x 2 szekcióban, különböző szakterületeken dolgozó öt-hatszáz ember párhuzamos workshopokon mélyedhetett el a múzeumi szakma aktuális kérdéseiben.
Amíg zárva tart a múzeum, több gyűjteményével, illetve az azokból készült válogatásokkal, így a múzeum anyagában előkelő helyet elfoglaló Seuso-kinccsel online is megismerkedhetünk. Mi mindent tartalmaz az oldal?
B. M.: A weboldal elsősorban a kutatási programmal kapcsolatos legfontosabb információkat adja közre, annak széles körű, tudományos ismeretterjesztő bemutatására vállalkozik. Az oldal részletgazdag, csak itt látható képanyaggal büszkélkedhet. Jövőre egy időre bezárjuk a most látható kiállítást, mert a műtárgyegyüttest számos európai múzeumban őrzött párhuzamával mutatjuk be. A Birodalmi pompa, a Seuso-kincs és a késő római ezüstművészet című kiállítás a múzeum egyik legnagyobb nemzetközi kiállítása, amelyet az elmúlt évtizedekben rendezett, sőt, a világ első olyan kiállítása, amely a Nyugatrómai Birodalom kultúrájának az ezüstművészetben testet öltő műtárgyait mutatja be.
A magyar arisztokrácia világáról is van virtuális kiállítás, amelynek alapja a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, mire terjed ki a válogatás?
B. M.: Rendszeresen kínálunk új virtuális kiállításokat az érdeklődőknek, ezek közül az egyik legnépszerűbb a 19. század arisztokráciáját bemutató tárlat, amely az arisztokrácia életének helyszíneit, a főúri otthonokat, lakóik hétköznapjait eleveníti meg.
December 16-án tervezték megnyitni az Ars et Virtus című kiállítást, milyen tematikával?
B. M.: A járvány miatt csak 2021 februárjában nyitjuk meg a tárlatot. A vélhetően májusig látható kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovicevi Dvori (Zágráb) közös projektje, célunk az, hogy a bemutassuk a 800 éves múlttal rendelkező horvát-magyar művelődéstörténeti kapcsolatokat.
Az MNM-ben megnyílt a Magyar Fantasy Múzeum, ki a célközönség és mi mindennel ismerkedhetnek meg az érdeklődők?
B. M.: A fiatalokat, illetve a nemzetközi közönséget szeretnénk megszólítani kétnyelvű közösségi média projektünkkel. Híres történetek – például A gyűrűk ura vagy a Harry Potter – emblematikus tárgyait a múzeum műtárgyaival állítjuk párhuzamba. Tolkien művéhez Könyves Kálmán aranygyűrűjét választottuk, a Harry Potterből ismert Pálcák urához pedig Erkel Ferenc karmesteri pálcáját.
A Nemzeti Múzeum gyűjteményeire építő tárgy- és forrásközpontú online segítséget is kínálnak az oktatáshoz, mely korosztályoknak és milyen formában?
B. M.: Százhatvan oktatási segédanyagot készítettünk a karantén alatt, megkérdezve a pedagógusokat, hogy milyen korszak tanításához van szükségük segítségre. Készült film Zrínyi Miklós haláláról, csatlakoztunk a Petőfi Irodalmi Múzeum által elindított Kapocs projekthez, amely a pedagógusoknak nyújt segítséget a digitális oktatás terén.
Ugorjunk egyet az időben, 2021 májusában, reméljük, gyönyörű idő lesz, pazar lesz a múzeum lépcsőin ücsörögni, a felsoroltakon kívül még miért lesz érdemes ellátogatni a múzeumba?
B. M.: A premontrei rend most ünnepli alapításának 900. évfordulóját, a kilenc évszázad lelki és tárgyi örökségét bemutató tárlat a következő évben lesz látható. A nemzetközi Seuso-kincs, az Ars et Virtus, a premontrei rend történetét bemutató kiállítás mellett bízunk abban, hogy újra izgalmas és szórakoztató programokon keresztül adhatjuk át a látogatóinknak azt a tudást, amelyet több mint 200 éve gyarapítanak és őriznek a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai.
nemzetközi múzeumi trendek élenjáró képviselője a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol tudományos megalapozottságú kiállítások éppen úgy vannak, mint élményt adó, nyitott és kreatív tárlatok, játékos, szerethető programok. A járvány ismét szorosra zárta a múzeumok kapuit, de addig sem kell élmények nélkül maradnunk, amíg szélesre tárják őket. A részletekbe Berényi Marianna, az MNM Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóságának főosztályvezetője avatott be bennünket.
Az MNM példás módon vette fel a kesztyűt, a múzeumokkal szemben támasztott 21. századi elvárásokkal. Hogyan foglalná össze a lényegét?
B. M.: Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a múzeumban folyó megőrző és kutató munkát a lehető legszélesebb körben megmutassuk a külvilág számára. Tudatosan használtam a külvilág szót, hiszen az internet segítségével kitágítjuk a múzeum falait, és az új alkalmazások, felületek azok számára is láthatóvá teszik a munkánkat, akik egyébként nem jutnak el hozzánk, mivel távol laknak vagy nincs rá módjuk. A digitalizáció lehetővé teszi az adatok kreatív felhasználását, online kiállítások rendezését, múzeumi filmek készítését, amelyek a közösségi média különböző felületein – Instagram, Facebook – követhetők. A különböző offline és online programjaink segítségével egészen eltérő ismeretekkel rendelkezők számára is érthetővé válnak kiállításaink, kutatásaink. Ugyanakkor olyan témákat választunk, amelyek érdekesek a jelen kor embere számára. Ilyen volt például Az ismeretlen Görgei vagy a Rotschild Klára kiállításunk. Rotschild Klára neve fogalom egy generáció számára, miközben a kiállítás azt is megmutatta, hogy lehet fennmaradni és minőségi munkát létrehozni súlyos nehézségek közepette is. A múzeum köznevelési projektjei is hangsúlyosak, célunk, hogy minél több iskolai csoport kapjunk nálunk tantervhez illeszkedő foglalkozást.
A járvány miatt májusban nem tudták megrendezni a Múzeumok Majálisát, második hulláma pedig annak vetett gátat, hogy a Múzeumi ReStart rendezvényen a szakma képviselői személyesen találkozzanak. Októberben online megrendezték, milyen eredménnyel?
B. M.: A Múzeumok Majálisa az egyik legfontosabb rendezvényünk, amelyről idén sem akartunk lemondani, még akkor sem, ha szűkebb, szakmai körben online kellett megrendeznünk. A magyar kulturális életben ez volt az első olyan rendezvény, amelyen 11 x 2 szekcióban, különböző szakterületeken dolgozó öt-hatszáz ember párhuzamos workshopokon mélyedhetett el a múzeumi szakma aktuális kérdéseiben.
Amíg zárva tart a múzeum, több gyűjteményével, illetve az azokból készült válogatásokkal, így a múzeum anyagában előkelő helyet elfoglaló Seuso-kinccsel online is megismerkedhetünk. Mi mindent tartalmaz az oldal?
B. M.: A weboldal elsősorban a kutatási programmal kapcsolatos legfontosabb információkat adja közre, annak széles körű, tudományos ismeretterjesztő bemutatására vállalkozik. Az oldal részletgazdag, csak itt látható képanyaggal büszkélkedhet. Jövőre egy időre bezárjuk a most látható kiállítást, mert a műtárgyegyüttest számos európai múzeumban őrzött párhuzamával mutatjuk be. A Birodalmi pompa, a Seuso-kincs és a késő római ezüstművészet című kiállítás a múzeum egyik legnagyobb nemzetközi kiállítása, amelyet az elmúlt évtizedekben rendezett, sőt, a világ első olyan kiállítása, amely a Nyugatrómai Birodalom kultúrájának az ezüstművészetben testet öltő műtárgyait mutatja be.
A magyar arisztokrácia világáról is van virtuális kiállítás, amelynek alapja a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, mire terjed ki a válogatás?
B. M.: Rendszeresen kínálunk új virtuális kiállításokat az érdeklődőknek, ezek közül az egyik legnépszerűbb a 19. század arisztokráciáját bemutató tárlat, amely az arisztokrácia életének helyszíneit, a főúri otthonokat, lakóik hétköznapjait eleveníti meg.
December 16-án tervezték megnyitni az Ars et Virtus című kiállítást, milyen tematikával?
B. M.: A járvány miatt csak 2021 februárjában nyitjuk meg a tárlatot. A vélhetően májusig látható kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovicevi Dvori (Zágráb) közös projektje, célunk az, hogy a bemutassuk a 800 éves múlttal rendelkező horvát-magyar művelődéstörténeti kapcsolatokat.
Az MNM-ben megnyílt a Magyar Fantasy Múzeum, ki a célközönség és mi mindennel ismerkedhetnek meg az érdeklődők?
B. M.: A fiatalokat, illetve a nemzetközi közönséget szeretnénk megszólítani kétnyelvű közösségi média projektünkkel. Híres történetek – például A gyűrűk ura vagy a Harry Potter – emblematikus tárgyait a múzeum műtárgyaival állítjuk párhuzamba. Tolkien művéhez Könyves Kálmán aranygyűrűjét választottuk, a Harry Potterből ismert Pálcák urához pedig Erkel Ferenc karmesteri pálcáját.
A Nemzeti Múzeum gyűjteményeire építő tárgy- és forrásközpontú online segítséget is kínálnak az oktatáshoz, mely korosztályoknak és milyen formában?
B. M.: Százhatvan oktatási segédanyagot készítettünk a karantén alatt, megkérdezve a pedagógusokat, hogy milyen korszak tanításához van szükségük segítségre. Készült film Zrínyi Miklós haláláról, csatlakoztunk a Petőfi Irodalmi Múzeum által elindított Kapocs projekthez, amely a pedagógusoknak nyújt segítséget a digitális oktatás terén.
Ugorjunk egyet az időben, 2021 májusában, reméljük, gyönyörű idő lesz, pazar lesz a múzeum lépcsőin ücsörögni, a felsoroltakon kívül még miért lesz érdemes ellátogatni a múzeumba?
B. M.: A premontrei rend most ünnepli alapításának 900. évfordulóját, a kilenc évszázad lelki és tárgyi örökségét bemutató tárlat a következő évben lesz látható. A nemzetközi Seuso-kincs, az Ars et Virtus, a premontrei rend történetét bemutató kiállítás mellett bízunk abban, hogy újra izgalmas és szórakoztató programokon keresztül adhatjuk át a látogatóinknak azt a tudást, amelyet több mint 200 éve gyarapítanak és őriznek a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai.