Liszt világmárkát építünk
2021. január 02. / Nagy Klaudia

Már fiatalon a hárfa került érdeklődése középpontjába, 1977-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte hárfa tanulmányait. Szívügye a hangszer népszerűsítése, alapítója és művészeti vezetője az évente megrendezésre kerülő Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválnak, és
második rektori időszakát tölti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élén. Dr. Vigh Andrea Liszt Fe­renc-díjas, Érdemes Művésszel a Zeneakadémia megújításáról, nagyszabású terveiről beszélgettünk.

A hárfajátéknak milyen tradíciója van Magyarországon?
Dr. V. A.: 23 éve rendezzük meg a Gödöllői Hárfafesztivált, ami állandó törzsközönséggel rendelkezik. A hárfázás a kezdeti szakaszban rend­kívül sikeres, mert bárki meg tudja pendíteni a húrt, rögtön szépen szól, ezen felbuzdulva sokan vállalkoznak arra, hogy megpróbálják meg­tanulni a hangszert, ezért egyre népszerűbb. Jól döntöttünk, amikor a Gödöllői Királyi Kastélyban megtaláltuk a fesztivál helyét, mert szépsége, akusztikája és miliője pont illik ehhez a királynői hang­szer­hez. Célunk bemutatni az itthoni és nemzetközi közönségnek, mennyire tehetségesek a magyar fiatalok a hárfázás és a zene területén. A fesztivál átfogja a klasszikus zenei életnek ezt a szeletét, hangszerkiállítással, bemutató és hárfatörténeti előadásokkal nép­sze­rű­síti a hangszert.

Hogyan képzeli el a Zeneakadémia jövőjét a következő években?
Dr. V. A.: Tradíciónk Liszt Ferenc hagyatékának megőrzése, bemutatása, a világszínvonalú oktatás gon­do­zása, szinten tartása. Ez az egyetlen zeneakadémia, amelyet névadó mestere alapított, külföldi partnereink és a muzsikusok is a hagyományok őrzőjeként tekintenek rá. Ha meg akarjuk újítani, tovább kell gon­dol­nunk azt a szellemi örökséget és fizikai hagyatékot, amit Liszttől kaptunk. A Zeneakadémia szíve-lelke a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, hiszen ott van Liszt néhai lakása, ahol teljesen díj­men­tesen tanított. A nemzetközi kutatás is hangsúlyt kap, mert a legjelentősebb Liszt-gyűjtemény itt van, fontos odafigyelni rá. A Kodály Emlékmúzeumnak is meg kell újulnia, ami szintén a mi örökségünk, hiszen a magyar zeneoktatás alappillére Kodály Zoltán. Bartók Béla és Dohnányi Ernő is karizmatikus sze­mé­lyi­ségei a magyar kultúrának, ezért szeretnénk egy gyönyörű múzeumi portfóliót létrehozni, lakás­mú­zeumként az Alma Mater gondozásába kerülhetne Bartók és Dohnányi otthona is. Ezen kívül kéthetes Liszt-ünnepet szeretnénk létrehozni a művész születésnapjához kötődően október 22-től november 14-ig.

A különböző együttműködések is a megújulás részei?
Dr. V. A.: Együttműködünk a kulturális élettel, a turizmussal, az ország és Budapest fejlesztésével. Az ingatlan portfólió racionalizálásával és megújulásával Liszt Ferenc neve köré komplex világmárka jöhetne létre, ami erősítheti a magyar országimázst.

Az oktatásban milyen változásokat tervez?
Dr. V. A.: A külföldi hallgatók magyar diákokhoz viszonyított arányát tekintve a Semmelweis Egyetem után közvetlenül a második helyen állunk, nagyon keresettek vagyunk. Büszkék lehetünk Kodály Intézetünkre, egy gyönyörű kolostorépületben van Kecskeméten, ami szintén megújul a Modern városok programban. Ehhez kapcsolódik a fejlesztés második üteme, ahol a település belvárosa campusunkkal gazdagodik. Hatalmas beruházás, de ide vonzza a világ tekintetét, mert Kodály Intézetünkbe szinte csak külföldi hall­ga­tók járnak. A Kodály HUB elnevezésű nemzetközi netfelületen keresztül a távol élők a magyar Kodály-módszer alapján tanulhatják meg saját népdalaikat. Még magasabbra tesszük a lécet a fejlesztések terén, célunk a Zeneakadémia további erősítése oktatásban, kutatásban és a professzionális zeneművészetben is. Az alapértékeinkre építkezünk, nem nulláról indulunk. Itt van Liszt szelleme, aki univerzális alkotó és előadóművész, korának legmodernebb embere. Ez az a hívószó, amit mindenki ismer és elismer, ezáltal Magyarország is az érdeklődés középpontjába kerül. Ha a külföldi hallgatókat megkérdezzük, hogy értékelik egyetemünket, első helyen emelik ki, hogy koncertjeinket díjmentesen nézhetik a Zeneakadémia Nagytermében a második emeleti karzatról, és együtt is muzsikálhatnak a nemzetközi sztárokkal. Ez egyedülálló a világon. Egyik legnagyobb vonzerőnk, hogy az oktatás szorosan összekapcsolódik a koncertélettel. A művészek szerint a Nagyteremben muzsikálni a legnagyobb megtiszteltetés. Amikor belépnek a színpadra, első mozdulatuk az, hogy felnéznek a második emeleti karzatra. Ez a fiatalokat is arra inspirálja, hogy 145 év után is a legjobbak közé tudjanak emelkedni. Minden évtizedben volt világ­sztá­runk, ahogyan most is, például Kelemen Barnabás, Bogányi Gergely, Baráti Kristóf, Balázs János.

Hogyan lehet túlélni az újabb leállást?
Dr. V. A.: Januártól úgy tervezzük, hogy megpróbáljuk pótolni az elmaradt programokat, például a Concerto Budapest produkcióját, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar koncertjét, Julia Lezsnyeva és a Venice Baroque Orchestra barokk estjét, valamint Wolfgang Seifen orgonaművész szólóestjét. Az előre tervezett fellépések között szerepelnek fiatal zeneakadémiai tehetségeink koncertjei, akik olyan mesterekkel muzsikálnak együtt, mint Lajkó István vagy Keller András. Ezen kívül Alexander Melnyikov, Farkas Gábor, Balog József, Palojtay János, Sam Haywood, Berecz Mihály zongoraestjei is várják a közönséget. Nem maradhatnak ki a dzsessz jeles képviselői sem, vendégünk a Brad Mehldau Trio, a Cimbiózis Trió és a Gadó Gábor Quintet. Folytatódnak a középgeneráció kamaraestjei Simon Izabella, Rohmann Ditta, Klenyán Csaba, Kokas Dóra, Bársony Péter fellépésével. Az online térben erősen jelen vagyunk, nemcsak a nagy sikereinket elevenítjük fel, hanem élő előadást is streamelünk HD minőségben. Vannak teljesen díjmentes online programjaink, és van egy-kettő, ami fizetős, így nézőink a kivételesen tehetséges fiatalokat támo­gat­hatják. Amit a közönségünk ránk áldoz, visszaforgatjuk a magyar zenekultúrába, ez az összeg valóban jó helyre kerül, nemes célt szolgál.