2021. Április 07. / Nagy Klaudia
A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) 41 éves fennállása óta Magyarország egyik legnagyobb kulturális fesztiválja. Az évente megrendezésre kerülő, többnapos eseménysorozaton a hagyományos előadások (komolyzene, jazz, opera, balett, színház) mellett kiállítások, folklór és szabadtéri
rendezvények is helyet kapnak. 2020-ban a COVID-19 járvány miatt elmaradt, idén pedig online térben tér vissza, hogy kulturális élménysorozattal segítse elviselni a bezártságot a korlátozások között élők számára. Faix Csabával, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával az elmúlt év nehézségeiről és a fesztivál megújulásáról beszélgettünk.
Budapest kulturális fesztiváljainak szervezőjeként milyen kihívásokkal kell szembenéznie a tavaly március óta fennálló járványhelyzet miatt?
F. Cs.: A legnehezebb helyzetben nem mi, hanem a fellépők, a közreműködők vannak. Nekik lassan egy éve nincsenek bevételeik. Az októberi CAFé Budapesten próbáltunk legalább annyiban segíteni nekik, hogy csak magyar előadókat hívtunk fellépni, hogy ezzel nyújtsunk segítséget a hazai művészeknek. A másik nehézség, hogy az ember elkezd valamit tervezni, kitalálja, a hozzá szükséges dolgokat is megveszi, de utána mégsem tudja megvalósítani. Tavaly napokkal az indulás előtt döntöttük el, hogy nem fogjuk tudni megrendezni a Tavaszi Fesztivált, holott lényegében minden kész volt. A karácsonyi vásár esetében szintén elkészült egy új koncepció a látványtervekkel együtt, elképzeltük, milyen lesz ez a karácsonyi vásár, mennyiben lesz más, mint a korábbi évek vására, ennek ellenére le kellett mondanunk. A nyári rakpart megnyitásakor szerettünk volna sokkal több programot odavinni, kidolgoztuk, hogyan jelenjenek meg a város életében, milyen apróbb eseményekből álljon össze, de nem tudtuk megvalósítani. Eseményszervezőként az a legrosszabb, hogy az ember folyamatosan dolgozik, elkészít valamit, és utána nincs lehetősége megmutatni a végeredményt.
Hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben kapaszkodót találni?
F. Cs.: Fontos az optimizmus. Úgy dolgozunk, hogy az a munka, amit elvégzünk, például egy karácsonyi vásár újragondolása vagy egy rakparton való esemény, előbb-utóbb megrendezésre kerül. A sok gondolkodás, szervezés, gyártási folyamat nem vész kárba, meg fogjuk tudni mutatni, csak várni kell.
Egyértelmű döntes volt, hogy online térben rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált?
F. Cs.: Sajnos igen, még akkor is, ha voltak optimistább időszakok, amikor szó volt egy esetleges nyitás elindításáról. De azért lehetett sejteni, hogy olyan tömegrendezvény megtartása, ahol több száz fő látogat el egy zárt koncertterembe, ezen a tavaszon még akkor sem lehetne reális, ha a harmadik hullám nem érkezett volna meg. Világos volt számunkra, hogy nem tudjuk megtartani hagyományos módon a fesztivált.
Miben lesz mas az idei, mint a korabbiak?
F. Cs.: Az elmúlt 40 évre reflektáló, abból építkező komplex eseményt szeretnénk létrehozni. Ez egy hosszú munka. Olyan fesztivál készül, ami egyszerre állít méltó módon egy hommage-t az elmúlt 40 évnek, beszél a jövőről, és nyit a jelen közönsége felé, hogy ezt az élményt közelebb hozhassuk a Budapesten élőkhöz.
Hogyan fog felépülni a programok strukturája?
F. Cs.: Április 9-től 18-ig tartjuk meg a fesztivált tematikus formában, minden napnak lesz egy önálló témája, amihez tartozik egy highlight esemény és hozzá kísérőrendezvényeket szervezünk. Például április 11-e a Költészet Napja, aminek fő tematikája a líra, a költészet, ehhez kapcsolódnak majd különböző művészeti produkciók, amelyek még a Tavaszi Fesztivál 40 éves történetére is reflektálnak. Most teljesen más formában és struktúrában kell gondolkodni, mivel a közönség nem lehet jelen az adott helyszínen, a fő szempont, hogy a streaming során élvezhető és értékes tartalmat hozzunk létre.
Mi jellemzi a megújuló Tavaszi Fesztivált?
F. Cs.: A sokszínűségét mindenképp szeretnénk megőrizni és a minőséget is. Változtatni fogunk a fesztivál jellegén azzal, hogy ténylegesen szeretnénk közelebb vinni az emberekhez a kultúrát. Elindulunk a szó jó értelmében vett populárisabb, nyitottabb irányba. Függetlenül attól, hogy idén az állam kiszállt a Tavaszi Fesztivál finanszírozásából, ami nehéz helyzetbe hoz minket és a fellépő művészeket, indokolt a váltás. 40 évvel ezelőtt, amikor a Tavaszi Fesztivál elindult, nagyon más volt a kínálat és az intézményrendszer, ami a budapesti kulturális életet jellemezte. Megnyílt a Müpa, a BMC és a megújult a Zeneakadémia is. Ezekben az intézményekben szinte mindennap olyan minőségű előadások vannak, amilyeneket korábban leginkább a Tavaszi Fesztiválon láthatott a közönség, így felmerül a kérdés, hogy van-e még olyan formában létjogosultsága a fesztiválnak, ahogy annak idején elindították. Ma már a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója vagyok, ez nem azért fontos, mert más a cím, hanem azért, mert más a mögötte lévő gondolat. Ez a cég a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) és a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) összevonásából jött létre, a két párhuzamosan működő cég között leginkább az volt a különbség, hogy a BVA inkább az itt élőknek készített programot, a BTFK pedig inkább az ide látogatóknak. Az én vízióm szerint ezt érdemes egy fedél alá hozni, a Budapesten élőknek olyan programokat szeretnénk szervezni, hogy úgy érezzék, mintha turistaként először érkeznének a városba egy különleges élményért. A fesztiváljaink is ennek az új víziónak a jegyében készülnek, hogy élesítsék a kultúrát, amit a főváros kínál az itt élőknek és ide látogatóknak.
rendezvények is helyet kapnak. 2020-ban a COVID-19 járvány miatt elmaradt, idén pedig online térben tér vissza, hogy kulturális élménysorozattal segítse elviselni a bezártságot a korlátozások között élők számára. Faix Csabával, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával az elmúlt év nehézségeiről és a fesztivál megújulásáról beszélgettünk.
Budapest kulturális fesztiváljainak szervezőjeként milyen kihívásokkal kell szembenéznie a tavaly március óta fennálló járványhelyzet miatt?
F. Cs.: A legnehezebb helyzetben nem mi, hanem a fellépők, a közreműködők vannak. Nekik lassan egy éve nincsenek bevételeik. Az októberi CAFé Budapesten próbáltunk legalább annyiban segíteni nekik, hogy csak magyar előadókat hívtunk fellépni, hogy ezzel nyújtsunk segítséget a hazai művészeknek. A másik nehézség, hogy az ember elkezd valamit tervezni, kitalálja, a hozzá szükséges dolgokat is megveszi, de utána mégsem tudja megvalósítani. Tavaly napokkal az indulás előtt döntöttük el, hogy nem fogjuk tudni megrendezni a Tavaszi Fesztivált, holott lényegében minden kész volt. A karácsonyi vásár esetében szintén elkészült egy új koncepció a látványtervekkel együtt, elképzeltük, milyen lesz ez a karácsonyi vásár, mennyiben lesz más, mint a korábbi évek vására, ennek ellenére le kellett mondanunk. A nyári rakpart megnyitásakor szerettünk volna sokkal több programot odavinni, kidolgoztuk, hogyan jelenjenek meg a város életében, milyen apróbb eseményekből álljon össze, de nem tudtuk megvalósítani. Eseményszervezőként az a legrosszabb, hogy az ember folyamatosan dolgozik, elkészít valamit, és utána nincs lehetősége megmutatni a végeredményt.
Hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben kapaszkodót találni?
F. Cs.: Fontos az optimizmus. Úgy dolgozunk, hogy az a munka, amit elvégzünk, például egy karácsonyi vásár újragondolása vagy egy rakparton való esemény, előbb-utóbb megrendezésre kerül. A sok gondolkodás, szervezés, gyártási folyamat nem vész kárba, meg fogjuk tudni mutatni, csak várni kell.
Egyértelmű döntes volt, hogy online térben rendezik meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált?
F. Cs.: Sajnos igen, még akkor is, ha voltak optimistább időszakok, amikor szó volt egy esetleges nyitás elindításáról. De azért lehetett sejteni, hogy olyan tömegrendezvény megtartása, ahol több száz fő látogat el egy zárt koncertterembe, ezen a tavaszon még akkor sem lehetne reális, ha a harmadik hullám nem érkezett volna meg. Világos volt számunkra, hogy nem tudjuk megtartani hagyományos módon a fesztivált.
Miben lesz mas az idei, mint a korabbiak?
F. Cs.: Az elmúlt 40 évre reflektáló, abból építkező komplex eseményt szeretnénk létrehozni. Ez egy hosszú munka. Olyan fesztivál készül, ami egyszerre állít méltó módon egy hommage-t az elmúlt 40 évnek, beszél a jövőről, és nyit a jelen közönsége felé, hogy ezt az élményt közelebb hozhassuk a Budapesten élőkhöz.
Hogyan fog felépülni a programok strukturája?
F. Cs.: Április 9-től 18-ig tartjuk meg a fesztivált tematikus formában, minden napnak lesz egy önálló témája, amihez tartozik egy highlight esemény és hozzá kísérőrendezvényeket szervezünk. Például április 11-e a Költészet Napja, aminek fő tematikája a líra, a költészet, ehhez kapcsolódnak majd különböző művészeti produkciók, amelyek még a Tavaszi Fesztivál 40 éves történetére is reflektálnak. Most teljesen más formában és struktúrában kell gondolkodni, mivel a közönség nem lehet jelen az adott helyszínen, a fő szempont, hogy a streaming során élvezhető és értékes tartalmat hozzunk létre.
Mi jellemzi a megújuló Tavaszi Fesztivált?
F. Cs.: A sokszínűségét mindenképp szeretnénk megőrizni és a minőséget is. Változtatni fogunk a fesztivál jellegén azzal, hogy ténylegesen szeretnénk közelebb vinni az emberekhez a kultúrát. Elindulunk a szó jó értelmében vett populárisabb, nyitottabb irányba. Függetlenül attól, hogy idén az állam kiszállt a Tavaszi Fesztivál finanszírozásából, ami nehéz helyzetbe hoz minket és a fellépő művészeket, indokolt a váltás. 40 évvel ezelőtt, amikor a Tavaszi Fesztivál elindult, nagyon más volt a kínálat és az intézményrendszer, ami a budapesti kulturális életet jellemezte. Megnyílt a Müpa, a BMC és a megújult a Zeneakadémia is. Ezekben az intézményekben szinte mindennap olyan minőségű előadások vannak, amilyeneket korábban leginkább a Tavaszi Fesztiválon láthatott a közönség, így felmerül a kérdés, hogy van-e még olyan formában létjogosultsága a fesztiválnak, ahogy annak idején elindították. Ma már a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója vagyok, ez nem azért fontos, mert más a cím, hanem azért, mert más a mögötte lévő gondolat. Ez a cég a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) és a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) összevonásából jött létre, a két párhuzamosan működő cég között leginkább az volt a különbség, hogy a BVA inkább az itt élőknek készített programot, a BTFK pedig inkább az ide látogatóknak. Az én vízióm szerint ezt érdemes egy fedél alá hozni, a Budapesten élőknek olyan programokat szeretnénk szervezni, hogy úgy érezzék, mintha turistaként először érkeznének a városba egy különleges élményért. A fesztiváljaink is ennek az új víziónak a jegyében készülnek, hogy élesítsék a kultúrát, amit a főváros kínál az itt élőknek és ide látogatóknak.