2021. május 05. /
Benkő Nórát tavaly március elsején, kicsivel több mint egy éve, a pandémia színrelépésével szinte egy időben bízták meg a Városmajori Szabadtéri Színpad ügyvezetői teendőivel. Vezetése alatt, a járvány ellenére rendkívül sikeres évadot zárt a színpad. Idei terveiről április elején beszélgettünk.
A tavalyi év óriási próbák elé állította a színházi szakmát, a Városmajori Szabadtéri Színpad azonban állta a sarat. Hogyan készülsz az új évadra?
B. N.: Úgy készülök, hogy szabad lesz a nyár. Tavaly is bevált ez a hozzáállás, így remélem, idén is sikert hoz ez az optimista gondolkodás. Ennek jegyében a szlogenünk is így szól: Újra színház! Már csak a „startpisztoly lövésére” várunk, nálunk összeállt az évad. Ez az első olyan évad, amit már teljes egészében az én ízlésvilágomat és a Városmajori Szabadtéri Színpaddal kapcsolatos gondolatmenetemet tükrözve tudok alakítani. A tavalyi évad egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a szabadterek jelentősége egy csapásra megnőtt, az egyetlen olyan helyszín volt, ami a nézők előtt, a kőszínházakkal ellentétben kinyithatott. és a szabályok betartása mellett biztonságosan működhetett.
Miben rejlik még a szabadtér ereje?
B. N.: Tekinthetünk úgy a szabadtéri színpadra, mint egyféle kulturális mentőcsónakra… Hiszen az emberek mostanra mentálisan iszonyatosan elfáradtak, úgy tűnik, a kultúra lehet az egyik olyan ágazat, ami feltöltődést tud nyújtani, amitől kicsit visszatalálnak önmagukhoz. Túl az evés-iváson és alváson olyan lelki muníciót adhat, amely segítségével ember mivoltunkat megélhetjük. Szükség van a színházra és nagy szükség van a személyes találkozásra is a kultúrával. Mert hiába érhető el a színházi élmény a digitális térben, nem szabad elfelejteni, hogy a színházban a néző a legfontosabb tényező. De nem a néző egyedül, hanem a nézők együtt. Egy térben, közösségben – ahogy együtt nevetnek, sírnak, ahogy közösen fogadják be az élményt vagy reagálnak arra. A büfé ennek ugyanúgy része, mint a készülődés otthon, ahogy megérkeznek a térbe, a közös várakozás a kezdésre, ahogy egymásra csodálkoznak. Ez nem helyettesíthető online élménnyel.
A tavalyi műsorkínálathoz képest vannak nagy változások, újdonságok?
B. N.: Számos új együttműködés született idén, mint például a Radnóti Miklós Színházzal vagy a Dumaszínházzal. Ha minden jól alakul, akkor a Margó Irodalmi Fesztivál is hozzánk „költözik” júniusban, a Soharóza egy különleges catwark koncertjét borkóstolóval egybekötve élvezheti a közönség, Beck Zoli pedig fiatalokkal ad elő egy mai, aktuális Shakespeare-parafrázist. De ismét négy előadással képviseli magát az Orlai Produkciós Iroda és három produkcióval a Játékszín is. Ezek között lesznek ősbemutatók, amiket a nézők a Városmajorban tekinthetnek meg először. A tavalyi nagy sikert arató Menopauza „folytatása”, az Anyatigrisek is kétszer lesz látható nálunk. 13 koncertet hallhat majd a közönség az évad során, olyan előadókkal, akik először lépnek fel a Városmajor deszkáin, de lesznek visszatérők is. Gondoltunk a gyerekekre is, színvonalas koncertekkel várjuk a legkisebbeket a nyár folyamán.
Újra lesz kertmozi – ez a programláb a tavalyi év nagy újdonsága volt. Amikor megtudtam, hogy a Városmajori Szabadtéri Színpad kertmoziként indult 100 évvel ezelőtt, akkor úgy gondoltam, elevenítsük fel ezt a hagyományt. Tavaly még analóg vetítéseket is csináltunk a retró jegyében, idén azonban népszerű filmeket vetítünk majd digitálisan. Az idei Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában hat előadás lesz látható, három határon túlról, három pedig vidékről érkezik a fővárosba.
Milyen hosszú évaddal tervezel?
B. N.: Előreláthatólag szeptember közepéig fogunk a 800 férőhelyes színpadon játszani, ám ha sikerül megvalósítani egy kisebb, intimebb játékteret már idén, akkor meghosszabbított évadban gondolkozom. Jövőre, a Városmajori Szabadtéri Színpad 100. évfordulóján egy rendkívül színes programsorozattal készülünk, és már egészen biztosan meghosszabbított évaddal tervezünk.
A tavalyi év óriási próbák elé állította a színházi szakmát, a Városmajori Szabadtéri Színpad azonban állta a sarat. Hogyan készülsz az új évadra?
B. N.: Úgy készülök, hogy szabad lesz a nyár. Tavaly is bevált ez a hozzáállás, így remélem, idén is sikert hoz ez az optimista gondolkodás. Ennek jegyében a szlogenünk is így szól: Újra színház! Már csak a „startpisztoly lövésére” várunk, nálunk összeállt az évad. Ez az első olyan évad, amit már teljes egészében az én ízlésvilágomat és a Városmajori Szabadtéri Színpaddal kapcsolatos gondolatmenetemet tükrözve tudok alakítani. A tavalyi évad egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a szabadterek jelentősége egy csapásra megnőtt, az egyetlen olyan helyszín volt, ami a nézők előtt, a kőszínházakkal ellentétben kinyithatott. és a szabályok betartása mellett biztonságosan működhetett.
Miben rejlik még a szabadtér ereje?
B. N.: Tekinthetünk úgy a szabadtéri színpadra, mint egyféle kulturális mentőcsónakra… Hiszen az emberek mostanra mentálisan iszonyatosan elfáradtak, úgy tűnik, a kultúra lehet az egyik olyan ágazat, ami feltöltődést tud nyújtani, amitől kicsit visszatalálnak önmagukhoz. Túl az evés-iváson és alváson olyan lelki muníciót adhat, amely segítségével ember mivoltunkat megélhetjük. Szükség van a színházra és nagy szükség van a személyes találkozásra is a kultúrával. Mert hiába érhető el a színházi élmény a digitális térben, nem szabad elfelejteni, hogy a színházban a néző a legfontosabb tényező. De nem a néző egyedül, hanem a nézők együtt. Egy térben, közösségben – ahogy együtt nevetnek, sírnak, ahogy közösen fogadják be az élményt vagy reagálnak arra. A büfé ennek ugyanúgy része, mint a készülődés otthon, ahogy megérkeznek a térbe, a közös várakozás a kezdésre, ahogy egymásra csodálkoznak. Ez nem helyettesíthető online élménnyel.
A tavalyi műsorkínálathoz képest vannak nagy változások, újdonságok?
B. N.: Számos új együttműködés született idén, mint például a Radnóti Miklós Színházzal vagy a Dumaszínházzal. Ha minden jól alakul, akkor a Margó Irodalmi Fesztivál is hozzánk „költözik” júniusban, a Soharóza egy különleges catwark koncertjét borkóstolóval egybekötve élvezheti a közönség, Beck Zoli pedig fiatalokkal ad elő egy mai, aktuális Shakespeare-parafrázist. De ismét négy előadással képviseli magát az Orlai Produkciós Iroda és három produkcióval a Játékszín is. Ezek között lesznek ősbemutatók, amiket a nézők a Városmajorban tekinthetnek meg először. A tavalyi nagy sikert arató Menopauza „folytatása”, az Anyatigrisek is kétszer lesz látható nálunk. 13 koncertet hallhat majd a közönség az évad során, olyan előadókkal, akik először lépnek fel a Városmajor deszkáin, de lesznek visszatérők is. Gondoltunk a gyerekekre is, színvonalas koncertekkel várjuk a legkisebbeket a nyár folyamán.
Újra lesz kertmozi – ez a programláb a tavalyi év nagy újdonsága volt. Amikor megtudtam, hogy a Városmajori Szabadtéri Színpad kertmoziként indult 100 évvel ezelőtt, akkor úgy gondoltam, elevenítsük fel ezt a hagyományt. Tavaly még analóg vetítéseket is csináltunk a retró jegyében, idén azonban népszerű filmeket vetítünk majd digitálisan. Az idei Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában hat előadás lesz látható, három határon túlról, három pedig vidékről érkezik a fővárosba.
Milyen hosszú évaddal tervezel?
B. N.: Előreláthatólag szeptember közepéig fogunk a 800 férőhelyes színpadon játszani, ám ha sikerül megvalósítani egy kisebb, intimebb játékteret már idén, akkor meghosszabbított évadban gondolkozom. Jövőre, a Városmajori Szabadtéri Színpad 100. évfordulóján egy rendkívül színes programsorozattal készülünk, és már egészen biztosan meghosszabbított évaddal tervezünk.