2021. május 06. /
Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel. 125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett. 120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is
tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i Uránia-beli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete. A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv április közepén jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.
A kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A 340 oldal terjedelmű munkát mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.
Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio Kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg, és a kiadó forgalmazásában lesz kapható. A könyvbemutatóra a közeljövőben, a pandémia alakulásának függvényében kerül sor.
tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i Uránia-beli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete. A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv április közepén jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.A kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A 340 oldal terjedelmű munkát mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.
Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio Kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg, és a kiadó forgalmazásában lesz kapható. A könyvbemutatóra a közeljövőben, a pandémia alakulásának függvényében kerül sor.