2021. június 10. / Nagy Klaudia
202l. június 18. és 26. között kerül megrendezésre Közép-Európa legnagyobb és legrégebbi nemzetközi színházi seregszemléje, a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja. A hármashatár ölelésében megbúvó Kisvárdára sokan zarándokolnak el a térségből, hogy láthassák a legjelen-
tősebb határon túli előadásokat. Nyakó Bélával, a Kisvárdai Fesztivál igazgatójával a színes és változatos programkínálatról beszélgettünk.
Hogyan értékeli a tavalyi fesztivált, a járványhelyzet mennyire nyomta rá a bélyegét?
Ny. B.: A pandémiához képest nagyon jól sikerült, mert be tudtunk mutatni minden olyan előadást, amit terveztünk. Az elmúlt évben még érvényesült az a szempont, ami alapján az évad legjelentősebb előadásaiból állítottuk össze a fesztivál programját, hogy aki idelátogat Kisvárdára, kapjon egy keresztmetszetet a határon túli színjátszás évadából. Hátrányt annyiban éreztünk, hogy 20-25%-kal kevesebb nézőnk volt, amit teljes mértékben a pandémia számlájára írhatunk.
Folyamatosan enyhülnek a korlátozások a javuló járványügyi adatok miatt, optimistábban vágnak neki az idei nyárnak?
Ny. B.: Csak optimistán szabad hozzáállnunk, reménykedünk abban, hogy a nyitás tartós lesz. Ebben az évben Balogh Tibor művészeti tanácsadó nemcsak az évad előadásaiból válogatott, hanem olyan előadásokat is próbáltunk meghívni, amelyekről a színházakkal közösen úgy gondoltuk, érdemes megmutatni a kisvárdai közönségnek és a magyarországi szakmának.
Mit lehet tudni az újonnan bevezetett színházlátogatási szabályokról?
Ny. B.: A kormány jelenlegi álláspontja szerint 18 éves kor felett védettségi igazolvánnyal lehet látogatni a kulturális intézményeket. Ami problémát jelent, hogy mindenkit igazoltatnunk kell, el kell kérnünk a személyi azonosítót és a védettségi igazolványt a színházterembe való belépéskor. Most éppen a jegynyomtatás utolsó fázisában vagyunk, a jegyekre rákerül a rendelet erre vonatkozó passzusa, hogy a közönség is tisztában legyen vele. Fontos változás még, hogy a nézőknek nem kell maszkot viselniük a színházteremben.
Milyen előadásokat emelne ki az a programok közül, amiket mindenképpen érdemes megnézni?
Ny. B.: Nagy érdeklődésre tarthat számot a kassai Thália Színház Parasztopera című előadása, a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Ez a gyerek című produkciója, valamint a marosvásárhelyi Spectrum Színház Boldog nyárfalevél című előadása. A Maladype Színház és a Kisvárdai Várszínház közös produkciója, a Merlin egy nagyon elgondolkodtató, érdekes előadásnak ígérkezik.
Kik alkotják a szakmai zsűri tagjait?
Ny. B.: Eszenyi Enikő színész-rendező, Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója és rendező, Árkosi Árpád rendező, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese, valamint Rosznáky Varga Emma egyetemi hallgató. Minden évben egy fiatal egyetemistát is meghívunk a zsűribe, hogy minden generáció képviseltesse magát.
Milyen kísérőrendezvények várják a látogatókat?
Ny. B.: Az elmúlt 15 év díjnyertes előadásaiból tervezünk egy kiállítást, ehhez kapcsolódnak még a workshopok, illetve gasztronómiai kiállításokat is szoktunk rendezni, amiknek során különböző égtájak különböző remekeit próbáljuk bemutatni a térségből elhívott szakácsok segítségével.
A Kisvárdai Fesztivál szemlélete miben változott az évek során?
Ny. B.: Régebben nem volt sem Kelet- és Közép-Európában, sem Magyarországon olyan fesztivál, ami az évad előadásaiból válogatott. Egyrészről itt láthatták először a határon túli előadásokat a magyarországi szakma képviselői, másrészről viszont állandóan meg kellett várnunk az évad végét, mert a színházak mindig reménykedtek, hogy a frissen bemutatott előadás még jobb lesz, mint az előző. Ez okozott egyfajta kettősséget, de a mai napig fontosnak tartjuk ezt a szemléletet. Ami még érdekes, hogy a szakmaiság annyira előtérbe került, hogy több évvel ezelőtt a produkciókat ketté kellett választanunk szórakoztató és versenyprogramra. Szórakoztató előadásokat nem nagyon akartak hozni a színházak, mert úgy gondolták, a versenyprogramban szívesebben mutatkoznának be drámával, kortárs szerzők darabjaival, így kerültek néhány éve magyarországi előadások is a szórakoztató programba.
Hogyan látja, miben fejlődhetne még tovább a fesztivál?
Ny. B.: Szeretnénk, ha visszatérne a találkozó jellege, amilyen régen volt. 22-23 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ez a rohanó világ, és a színházak még ráértek, eljöttek Kisvárdára, itt töltöttek négy-öt napot, nézték egymás előadásait. Azért is volt ez fontos számukra, mert az azonos országban lévő színtársulatok tagjai még év közben sem találkoztak egymással. Végeztek a színművészeti egyetemükön, utána pedig elkerültek különböző színházakba, és nem nagyon látták egymást, csak itt Kisvárdán. Nehéz visszaállítani a találkozó jellegét, mert ma már nemcsak Kisvárdán, hanem az ország minden területén meg lehet tekinteni határon túli előadásokat, sőt, Európa számos országában is megfordulnak. Felgyorsult a mai világunk, a színházak sajnos már nem tudnak itt tölteni négy-öt napot. Pakolnak, eljátsszák az előadásukat, másnap még részt vesznek a szakmai értekezleten, de a legtöbbjük utána azonnal indul vissza. Ha vége a színházi évadnak, mindenki szabadságra megy a családjával, mert utána augusztus elején már kezdődik az új évad. Kedvcsinálónak ezért most kitaláltuk, hogy 6-8 fő minden társulatból folyamatosan részt vehet a Kisvárdai Fesztiválon, biztosítjuk nekik a szállást, az étkezést, és ha akarnak, itt tudnak maradni egészen a program végéig.
tősebb határon túli előadásokat. Nyakó Bélával, a Kisvárdai Fesztivál igazgatójával a színes és változatos programkínálatról beszélgettünk.
Hogyan értékeli a tavalyi fesztivált, a járványhelyzet mennyire nyomta rá a bélyegét?
Ny. B.: A pandémiához képest nagyon jól sikerült, mert be tudtunk mutatni minden olyan előadást, amit terveztünk. Az elmúlt évben még érvényesült az a szempont, ami alapján az évad legjelentősebb előadásaiból állítottuk össze a fesztivál programját, hogy aki idelátogat Kisvárdára, kapjon egy keresztmetszetet a határon túli színjátszás évadából. Hátrányt annyiban éreztünk, hogy 20-25%-kal kevesebb nézőnk volt, amit teljes mértékben a pandémia számlájára írhatunk.
Folyamatosan enyhülnek a korlátozások a javuló járványügyi adatok miatt, optimistábban vágnak neki az idei nyárnak?
Ny. B.: Csak optimistán szabad hozzáállnunk, reménykedünk abban, hogy a nyitás tartós lesz. Ebben az évben Balogh Tibor művészeti tanácsadó nemcsak az évad előadásaiból válogatott, hanem olyan előadásokat is próbáltunk meghívni, amelyekről a színházakkal közösen úgy gondoltuk, érdemes megmutatni a kisvárdai közönségnek és a magyarországi szakmának.
Mit lehet tudni az újonnan bevezetett színházlátogatási szabályokról?
Ny. B.: A kormány jelenlegi álláspontja szerint 18 éves kor felett védettségi igazolvánnyal lehet látogatni a kulturális intézményeket. Ami problémát jelent, hogy mindenkit igazoltatnunk kell, el kell kérnünk a személyi azonosítót és a védettségi igazolványt a színházterembe való belépéskor. Most éppen a jegynyomtatás utolsó fázisában vagyunk, a jegyekre rákerül a rendelet erre vonatkozó passzusa, hogy a közönség is tisztában legyen vele. Fontos változás még, hogy a nézőknek nem kell maszkot viselniük a színházteremben.
Milyen előadásokat emelne ki az a programok közül, amiket mindenképpen érdemes megnézni?
Ny. B.: Nagy érdeklődésre tarthat számot a kassai Thália Színház Parasztopera című előadása, a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Ez a gyerek című produkciója, valamint a marosvásárhelyi Spectrum Színház Boldog nyárfalevél című előadása. A Maladype Színház és a Kisvárdai Várszínház közös produkciója, a Merlin egy nagyon elgondolkodtató, érdekes előadásnak ígérkezik.
Kik alkotják a szakmai zsűri tagjait?
Ny. B.: Eszenyi Enikő színész-rendező, Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója és rendező, Árkosi Árpád rendező, Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese, valamint Rosznáky Varga Emma egyetemi hallgató. Minden évben egy fiatal egyetemistát is meghívunk a zsűribe, hogy minden generáció képviseltesse magát.
Milyen kísérőrendezvények várják a látogatókat?
Ny. B.: Az elmúlt 15 év díjnyertes előadásaiból tervezünk egy kiállítást, ehhez kapcsolódnak még a workshopok, illetve gasztronómiai kiállításokat is szoktunk rendezni, amiknek során különböző égtájak különböző remekeit próbáljuk bemutatni a térségből elhívott szakácsok segítségével.
A Kisvárdai Fesztivál szemlélete miben változott az évek során?
Ny. B.: Régebben nem volt sem Kelet- és Közép-Európában, sem Magyarországon olyan fesztivál, ami az évad előadásaiból válogatott. Egyrészről itt láthatták először a határon túli előadásokat a magyarországi szakma képviselői, másrészről viszont állandóan meg kellett várnunk az évad végét, mert a színházak mindig reménykedtek, hogy a frissen bemutatott előadás még jobb lesz, mint az előző. Ez okozott egyfajta kettősséget, de a mai napig fontosnak tartjuk ezt a szemléletet. Ami még érdekes, hogy a szakmaiság annyira előtérbe került, hogy több évvel ezelőtt a produkciókat ketté kellett választanunk szórakoztató és versenyprogramra. Szórakoztató előadásokat nem nagyon akartak hozni a színházak, mert úgy gondolták, a versenyprogramban szívesebben mutatkoznának be drámával, kortárs szerzők darabjaival, így kerültek néhány éve magyarországi előadások is a szórakoztató programba.
Hogyan látja, miben fejlődhetne még tovább a fesztivál?
Ny. B.: Szeretnénk, ha visszatérne a találkozó jellege, amilyen régen volt. 22-23 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ez a rohanó világ, és a színházak még ráértek, eljöttek Kisvárdára, itt töltöttek négy-öt napot, nézték egymás előadásait. Azért is volt ez fontos számukra, mert az azonos országban lévő színtársulatok tagjai még év közben sem találkoztak egymással. Végeztek a színművészeti egyetemükön, utána pedig elkerültek különböző színházakba, és nem nagyon látták egymást, csak itt Kisvárdán. Nehéz visszaállítani a találkozó jellegét, mert ma már nemcsak Kisvárdán, hanem az ország minden területén meg lehet tekinteni határon túli előadásokat, sőt, Európa számos országában is megfordulnak. Felgyorsult a mai világunk, a színházak sajnos már nem tudnak itt tölteni négy-öt napot. Pakolnak, eljátsszák az előadásukat, másnap még részt vesznek a szakmai értekezleten, de a legtöbbjük utána azonnal indul vissza. Ha vége a színházi évadnak, mindenki szabadságra megy a családjával, mert utána augusztus elején már kezdődik az új évad. Kedvcsinálónak ezért most kitaláltuk, hogy 6-8 fő minden társulatból folyamatosan részt vehet a Kisvárdai Fesztiválon, biztosítjuk nekik a szállást, az étkezést, és ha akarnak, itt tudnak maradni egészen a program végéig.