2021. július 10. / Nagy Klaudia
Egyedülálló produkcióra készül a Gyulai Várszínház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház. A gyulai Shakespeare Fesztivál keretében július 4-én mutatják be Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Hamlear című darabját, ami a színházkedvelők számára igazi csemegének ígérkezik.
A drámairodalom és a világszínház legfontosabb hősei találkoznak, kulturális és irodalmi kánonok elemei mosódnak össze egyetlen műben. Mindezt egészen eredeti látványvilággal fűszerezi meg a rendező, Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója, akit a készülő előadásról kérdeztünk.
Ismerte Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba korábbi műveit?
Ő. Á.: Igen, már rendeztem egy darabjukat, a Kuplékirályt a Bartók Kamaraszínház stúdiószínpadán. Győrei Zsolttal régóta jóban vagyunk.
Miért találta érdekesnek a Hamleart?
Ő. Á.: A mű pontos címe és alcíme Hamlear, a dán királyfiból lett brit király. A szerzők a színlapon így jegyzik darabjukat: „szomorújáték öt felvonásban William Shakespeare pompás nyomdokán”. Gyakorlatilag ebben a pár mondatban minden benne van, ami megfogott. Iszonyatosan jó stílusérzékkel és humorérzékkel vonták össze a Hamletet és a Lear királyt, áthallásos szerepekkel, szerepsorsokkal, rengeteg humorral, mindezt Shakespeare nyelvezetének veretességével. A szerzőpáros abból indult ki, hogy mind a két alapdarabot, a Hamletet és a Lear királyt is egy kicsit kifordította. Történik benne néhány olyan fordulat, ami még tovább csavar egyet az eredeti darabon. Van azonban még egy pikantériája, ami sem az alcímben, sem a darab meghatározásában nincs jelölve. Nem elég, hogy Hamletből Lear lesz, és a többi szereplő egy másik darabba kerül át, még Bánk bán is színre lép. Az alapdarabok alapfelvetései folyamatosan felfedezhetők a mai világunkban is: a hatalomhoz fűződő viszonyunk, az árulás, a saját igazunk képviselete, a vagyonmegosztás, az elfogultság vagy a tévedés lehetősége. Ezek a témák soha nem kopnak ki, a mű pedig ezt remekül bemutatja.
Bánk bán, Katona József nagy klasszikus művének nagyura milyen szerepet kap a történetben?
Ő. Á.: Bánk bán szerepe egy igazi magyar szál: ő állandóan keresi a helyét a Hamlear darabján belül. Egy klasszikus magyar szereplő a saját mentalitásával, természetével, ő az, aki mindig mindenbe beleszól.
Aktualizálni fogja a darabot?
Ő. Á.: Nem hiszek a direkt aktualizálásban. Maga a szöveg és az összevonás eleve aktualizált, nem is lehet más, hiszen ezek a témák minden időben örök érvényűek.
Mondhatjuk azt, hogy Hamlear figurája Hamletből és Learből lett összegyúrva?
Ő. Á.: Hamlet itt fordítva működik, magában hordozza a Lear királyságot. A történések és a cselekedetek szinte ugyanazok, de inkább az eredeti Hamlet kivonatának nevezném. A szereplő fiatalon Hamlet, öregen Lear király lesz, valójában ez egy fejlődéstörténet.
Koltai Róbert és Nagy Ervin játsszák a két főszerepet. Miért őket kérte fel?
Ő. Á.: Koltai Róberttel nagyon-nagy örömmel dolgozunk Dunaújvárosban, hiszen a város szülötte és díszpolgára is, már régóta szerettük volna becserkészni, boldogok vagyunk, hogy végül elvállalta. Nagy Ervin pedig tökéletes erre a szerepre, őt is kerülgettük egy ideje, mert ő is dunaújvárosi születésű. A fiatal Hamleart Nagy Ervin, az idősebb Hamleart Koltai Róbert játssza.
Kiket láthatunk még az előadásban?
Ő. Á.: Sipos Imre alakítja Bánk bánt, a maga robusztusságával, játszik még benne Derzsi György, Papp János, Jegercsik Csaba, Ágoston Péter, Kovács Vanda, aki gyulai születésű, valamint Marjai Virág és Alberti Zsófi.
Különleges látványvilágot álmodott meg ehhez a komplex előadáshoz?
Ő. Á.: Egy fiktív korban képzelem el, ami lehet a múlt vagy akár a jövő is. Matyi Ágota fogja tervezni a díszletet és a jelmezt is, egy nagyon érdekes játékteret találtunk ki, izgalmas jelmezekkel fog találkozni a néző, amik a jövőbe mutatnak. A Netflix vagy az HBO csatornákon most tömegével jelenlévő jövőbeli hősök világának jelmezei fognak visszaköszönni reneszánsz motívumokkal. A Gyulai Várszínház teréhez fogunk igazodni, de a Bartók Kamaraszínházban próbálunk végig, majd lesz egy négynapos próbaidőszakunk Gyulán. Úgy készítjük el az előadást, mintha itt mutatnánk be, és a Várszínházba is csak részleges díszletet viszünk, nem viszünk minden díszletelemet.
Mikor nyit a Bartók Kamaraszínház, mikorra tervezik a premiert?
Ő. Á.: A Bartók színpadán a Magyar Dráma Napján mutatjuk be a Hamleart szeptember 21-én. De előtte már nyitunk. A Bartók Ligetben, a színház melletti szabadtéren előbb kezdjük az új évadot, már augusztusban, amikor a várossal közösen végre megünnepelhetjük Dunaújváros 70. születésnapját. Számos új produkciót próbáltunk a pandémia időszakában, ezeket folyamatosan műsorra tűzzük. Nagyon várjuk a nézőinket, és azt, hogy a jövő évadot már nyugodtabb körülmények között kezdhessük el.
A drámairodalom és a világszínház legfontosabb hősei találkoznak, kulturális és irodalmi kánonok elemei mosódnak össze egyetlen műben. Mindezt egészen eredeti látványvilággal fűszerezi meg a rendező, Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója, akit a készülő előadásról kérdeztünk.
Ismerte Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba korábbi műveit?
Ő. Á.: Igen, már rendeztem egy darabjukat, a Kuplékirályt a Bartók Kamaraszínház stúdiószínpadán. Győrei Zsolttal régóta jóban vagyunk.
Miért találta érdekesnek a Hamleart?
Ő. Á.: A mű pontos címe és alcíme Hamlear, a dán királyfiból lett brit király. A szerzők a színlapon így jegyzik darabjukat: „szomorújáték öt felvonásban William Shakespeare pompás nyomdokán”. Gyakorlatilag ebben a pár mondatban minden benne van, ami megfogott. Iszonyatosan jó stílusérzékkel és humorérzékkel vonták össze a Hamletet és a Lear királyt, áthallásos szerepekkel, szerepsorsokkal, rengeteg humorral, mindezt Shakespeare nyelvezetének veretességével. A szerzőpáros abból indult ki, hogy mind a két alapdarabot, a Hamletet és a Lear királyt is egy kicsit kifordította. Történik benne néhány olyan fordulat, ami még tovább csavar egyet az eredeti darabon. Van azonban még egy pikantériája, ami sem az alcímben, sem a darab meghatározásában nincs jelölve. Nem elég, hogy Hamletből Lear lesz, és a többi szereplő egy másik darabba kerül át, még Bánk bán is színre lép. Az alapdarabok alapfelvetései folyamatosan felfedezhetők a mai világunkban is: a hatalomhoz fűződő viszonyunk, az árulás, a saját igazunk képviselete, a vagyonmegosztás, az elfogultság vagy a tévedés lehetősége. Ezek a témák soha nem kopnak ki, a mű pedig ezt remekül bemutatja.
Bánk bán, Katona József nagy klasszikus művének nagyura milyen szerepet kap a történetben?
Ő. Á.: Bánk bán szerepe egy igazi magyar szál: ő állandóan keresi a helyét a Hamlear darabján belül. Egy klasszikus magyar szereplő a saját mentalitásával, természetével, ő az, aki mindig mindenbe beleszól.
Aktualizálni fogja a darabot?
Ő. Á.: Nem hiszek a direkt aktualizálásban. Maga a szöveg és az összevonás eleve aktualizált, nem is lehet más, hiszen ezek a témák minden időben örök érvényűek.
Mondhatjuk azt, hogy Hamlear figurája Hamletből és Learből lett összegyúrva?
Ő. Á.: Hamlet itt fordítva működik, magában hordozza a Lear királyságot. A történések és a cselekedetek szinte ugyanazok, de inkább az eredeti Hamlet kivonatának nevezném. A szereplő fiatalon Hamlet, öregen Lear király lesz, valójában ez egy fejlődéstörténet.
Koltai Róbert és Nagy Ervin játsszák a két főszerepet. Miért őket kérte fel?
Ő. Á.: Koltai Róberttel nagyon-nagy örömmel dolgozunk Dunaújvárosban, hiszen a város szülötte és díszpolgára is, már régóta szerettük volna becserkészni, boldogok vagyunk, hogy végül elvállalta. Nagy Ervin pedig tökéletes erre a szerepre, őt is kerülgettük egy ideje, mert ő is dunaújvárosi születésű. A fiatal Hamleart Nagy Ervin, az idősebb Hamleart Koltai Róbert játssza.
Kiket láthatunk még az előadásban?
Ő. Á.: Sipos Imre alakítja Bánk bánt, a maga robusztusságával, játszik még benne Derzsi György, Papp János, Jegercsik Csaba, Ágoston Péter, Kovács Vanda, aki gyulai születésű, valamint Marjai Virág és Alberti Zsófi.
Különleges látványvilágot álmodott meg ehhez a komplex előadáshoz?
Ő. Á.: Egy fiktív korban képzelem el, ami lehet a múlt vagy akár a jövő is. Matyi Ágota fogja tervezni a díszletet és a jelmezt is, egy nagyon érdekes játékteret találtunk ki, izgalmas jelmezekkel fog találkozni a néző, amik a jövőbe mutatnak. A Netflix vagy az HBO csatornákon most tömegével jelenlévő jövőbeli hősök világának jelmezei fognak visszaköszönni reneszánsz motívumokkal. A Gyulai Várszínház teréhez fogunk igazodni, de a Bartók Kamaraszínházban próbálunk végig, majd lesz egy négynapos próbaidőszakunk Gyulán. Úgy készítjük el az előadást, mintha itt mutatnánk be, és a Várszínházba is csak részleges díszletet viszünk, nem viszünk minden díszletelemet.
Mikor nyit a Bartók Kamaraszínház, mikorra tervezik a premiert?
Ő. Á.: A Bartók színpadán a Magyar Dráma Napján mutatjuk be a Hamleart szeptember 21-én. De előtte már nyitunk. A Bartók Ligetben, a színház melletti szabadtéren előbb kezdjük az új évadot, már augusztusban, amikor a várossal közösen végre megünnepelhetjük Dunaújváros 70. születésnapját. Számos új produkciót próbáltunk a pandémia időszakában, ezeket folyamatosan műsorra tűzzük. Nagyon várjuk a nézőinket, és azt, hogy a jövő évadot már nyugodtabb körülmények között kezdhessük el.