2021. június 17. / Nagy Klaudia
A szabadtéri színházak kedvező adottságuknál fogva nagy előnyre tettek szert a kőszínházakkal szemben a járvány alatt. Idén is sokféle előadással és számos ingyenes programmal készülnek, kiemelt céljuk, hogy a magas kultúra mindenkihez eljusson, azokhoz is, akik nehezebb anyagi
helyzetben vannak. A Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökével, a Kőszegi Várszínház igazgatójával, Pócza Zoltánnal arról beszélgettünk, milyen is a szabadterek helyzete pandémia idején.
Mit gondol, tavaly nyáron mitől lettek ennyire sikeresek a szabadtéri színházak?
P. Z.: Amikor tavaly újraindulhatott a színházi szezon, a kőszínházak már nem tudtak nyáron kinyitni. Mi viszont a megfelelő állami támogatásnak köszönhetően fel tudtunk készülni arra, hogy június közepétől teljes erővel működjünk, és egészen augusztus végéig egy olyan programot állítsunk össze, amely azt a célt szolgálta, hogy visszaadjuk az emberek jókedvét, az újratalálkozás örömét pedig művészi tartalommal tölthessük meg. Az idei évben is ezen dolgozunk nagy erőkkel, azt gondolom, inkább a zárt térben, nagyobb tömegek körében terjedhet könnyebben a vírus, ezért a szabadtéri színházak sokkal biztonságosabbak. Jelen pillanatban pedig védettségi igazolványhoz kötött az előadások látogatása, ebben az esetben ez még hatványozottabban igaz. Kiemelt célunk, hogy ingyenes programokat kínáljunk azoknak, akik anyagilag nem tudják megengedni maguknak, hogy eljöjjenek egy színházi előadásra, ezért tavaly a nyitás után több ilyen országos sorozathoz is csatlakoztunk. Nagyon sikeres volt a Filharmónia Magyarország Térzene sorozata, amelyen a Szövetségből többen is részt vettünk, bekapcsolódtunk a Köszönjük, Magyarország! programba, és szabadtéri rendezvényeket is tartottunk ebből a támogatási lehetőségből. Meg kell említeni a Déryné Programot is, hiszen ott is létrejöttek olyan előadások, amelyekre lehetett pályázni, vagy amelyeket be lehetett fogadni. A szabadterek talán könnyebben meg tudtak felelni a sokrétű igényeknek, mint a kőszínházak. Természetesen ehhez hozzátartozik az is, hogy a szabadterek az elmúlt évtizedben megtanulták, hogy rugalmasnak kell lenni. Jóval flexibilisebbnek kell lennünk akár egy tervezéskor, akár egy pályázatnál, hiszen mind a finanszírozásunk, mind a programunk jóval esetlegesebb, mint egy kőszínházé. Fontos hangsúlyozni, hogy támogatásunk, finanszírozásunk biztos volt a tavalyi évben, jelenleg pedig várjuk, hogy az idei évi pályázati eredmények is megszülessenek.
Ahogy javul a járványhelyzet, újabb és újabb enyhítésekre kerül sor. Könnyebb lesz készülni a mostani szezonra?
P. Z.: Idén azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy a kőszínházak még májusban, júniusban dolgozni fognak, bemutatókat fognak tartani, vagy előadást pótolnak. A saját produkciók létrehozása vált nehezebbé leginkább a színészegyeztetések miatt, hiszen ha valakinek az anyaszínházában kell dolgoznia, nem fog tudni eljönni Kőszegen próbálni egy darabot. Ebből a szempontból kicsit másabb, nehezebb lesz a helyzetünk, most ehhez kell alkalmazkodnunk.
A Szabadtéri Színházak Szövetségének sikerült megerősítenie a kulturális életben elfoglalt pozícióját?
P. Z.: Az idei évben sokkal jobb pozícióban vagyunk. Az Előadó-művészeti többlettámogatás révén a Szövetség tagjaival közös marketingakcióban, közös kiadványban, televíziós, rádiós hirdetésekben is jelen lehetünk, amelyeken keresztül a tavaly megfogalmazott törekvéseinket most talán szélesebb rétegekhez is el tudjuk juttatni. A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai többet fognak felbukkanni a médiában, azért, hogy népszerűsítsük a kulturális tevékenységet, hogy várjuk a nézőket a szabadtéri színpadokon és az ingyenes előadásokon is.
Ezek szerint kellő támogatást kapnak a színvonalas programok megvalósítására.
P. Z.: Óriási dolog, hogy a szférától nem volt elvonás. A TAO kedvezmény eltörlése után a kulturális kormányzat azt a pénzt, amit annak idején TAO-ban osztott el az állam, meg tudta tartani, és ezt most közvetlenül szakmai programokra biztosítja. Az a cél, hogy az emberekhez eljusson a kultúra, ki tudjanak kapcsolódni, tudjanak szórakozni, legyen hová elmenniük, ne hagyjuk veszni a nemzeti értékek közé besorolt magyar kultúrát. A régmúlt időben sokszor tapasztaltuk, hogyha baj volt, egyből a kultúrától vonták el a pénzt, ehhez képest most jóval könnyebb helyzetben vagyunk, és mi ezt meg is akarjuk szolgálni. Tényleg olyan programot szeretnénk nyújtani az embereknek, amire méltán büszke lehet mindenki. Tavaly nagyon sok szép előadás született, az emberek szabadságvágyát is sikerült kielégíteni. Egy színházi előadás nem csupán kulturális élmény, hanem közösségi hely is. Az utóbbi időben nagyon hiányzott az életünkből, hogy találkozzunk, és megosszuk egymással a problémáinkat és az örömeinket, ez a társadalmi kommunikáció szinte teljesen megállt. Szeretnénk, ha a kulturális élményen túl ezek a találkozási lehetőségek is bővülnének, lenne mód és lehetőség, hogy örüljünk egymásnak. Nagyon készülünk, hiszen ahogy a tavalyi évben is, a belföldi turizmus felerősödik, ezért szeretnénk a desztinációkat kulturális szempontból is turisztikai célponttá tenni.
helyzetben vannak. A Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökével, a Kőszegi Várszínház igazgatójával, Pócza Zoltánnal arról beszélgettünk, milyen is a szabadterek helyzete pandémia idején.
Mit gondol, tavaly nyáron mitől lettek ennyire sikeresek a szabadtéri színházak?
P. Z.: Amikor tavaly újraindulhatott a színházi szezon, a kőszínházak már nem tudtak nyáron kinyitni. Mi viszont a megfelelő állami támogatásnak köszönhetően fel tudtunk készülni arra, hogy június közepétől teljes erővel működjünk, és egészen augusztus végéig egy olyan programot állítsunk össze, amely azt a célt szolgálta, hogy visszaadjuk az emberek jókedvét, az újratalálkozás örömét pedig művészi tartalommal tölthessük meg. Az idei évben is ezen dolgozunk nagy erőkkel, azt gondolom, inkább a zárt térben, nagyobb tömegek körében terjedhet könnyebben a vírus, ezért a szabadtéri színházak sokkal biztonságosabbak. Jelen pillanatban pedig védettségi igazolványhoz kötött az előadások látogatása, ebben az esetben ez még hatványozottabban igaz. Kiemelt célunk, hogy ingyenes programokat kínáljunk azoknak, akik anyagilag nem tudják megengedni maguknak, hogy eljöjjenek egy színházi előadásra, ezért tavaly a nyitás után több ilyen országos sorozathoz is csatlakoztunk. Nagyon sikeres volt a Filharmónia Magyarország Térzene sorozata, amelyen a Szövetségből többen is részt vettünk, bekapcsolódtunk a Köszönjük, Magyarország! programba, és szabadtéri rendezvényeket is tartottunk ebből a támogatási lehetőségből. Meg kell említeni a Déryné Programot is, hiszen ott is létrejöttek olyan előadások, amelyekre lehetett pályázni, vagy amelyeket be lehetett fogadni. A szabadterek talán könnyebben meg tudtak felelni a sokrétű igényeknek, mint a kőszínházak. Természetesen ehhez hozzátartozik az is, hogy a szabadterek az elmúlt évtizedben megtanulták, hogy rugalmasnak kell lenni. Jóval flexibilisebbnek kell lennünk akár egy tervezéskor, akár egy pályázatnál, hiszen mind a finanszírozásunk, mind a programunk jóval esetlegesebb, mint egy kőszínházé. Fontos hangsúlyozni, hogy támogatásunk, finanszírozásunk biztos volt a tavalyi évben, jelenleg pedig várjuk, hogy az idei évi pályázati eredmények is megszülessenek.
Ahogy javul a járványhelyzet, újabb és újabb enyhítésekre kerül sor. Könnyebb lesz készülni a mostani szezonra?
P. Z.: Idén azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy a kőszínházak még májusban, júniusban dolgozni fognak, bemutatókat fognak tartani, vagy előadást pótolnak. A saját produkciók létrehozása vált nehezebbé leginkább a színészegyeztetések miatt, hiszen ha valakinek az anyaszínházában kell dolgoznia, nem fog tudni eljönni Kőszegen próbálni egy darabot. Ebből a szempontból kicsit másabb, nehezebb lesz a helyzetünk, most ehhez kell alkalmazkodnunk.
A Szabadtéri Színházak Szövetségének sikerült megerősítenie a kulturális életben elfoglalt pozícióját?
P. Z.: Az idei évben sokkal jobb pozícióban vagyunk. Az Előadó-művészeti többlettámogatás révén a Szövetség tagjaival közös marketingakcióban, közös kiadványban, televíziós, rádiós hirdetésekben is jelen lehetünk, amelyeken keresztül a tavaly megfogalmazott törekvéseinket most talán szélesebb rétegekhez is el tudjuk juttatni. A Szabadtéri Színházak Szövetségének tagjai többet fognak felbukkanni a médiában, azért, hogy népszerűsítsük a kulturális tevékenységet, hogy várjuk a nézőket a szabadtéri színpadokon és az ingyenes előadásokon is.
Ezek szerint kellő támogatást kapnak a színvonalas programok megvalósítására.
P. Z.: Óriási dolog, hogy a szférától nem volt elvonás. A TAO kedvezmény eltörlése után a kulturális kormányzat azt a pénzt, amit annak idején TAO-ban osztott el az állam, meg tudta tartani, és ezt most közvetlenül szakmai programokra biztosítja. Az a cél, hogy az emberekhez eljusson a kultúra, ki tudjanak kapcsolódni, tudjanak szórakozni, legyen hová elmenniük, ne hagyjuk veszni a nemzeti értékek közé besorolt magyar kultúrát. A régmúlt időben sokszor tapasztaltuk, hogyha baj volt, egyből a kultúrától vonták el a pénzt, ehhez képest most jóval könnyebb helyzetben vagyunk, és mi ezt meg is akarjuk szolgálni. Tényleg olyan programot szeretnénk nyújtani az embereknek, amire méltán büszke lehet mindenki. Tavaly nagyon sok szép előadás született, az emberek szabadságvágyát is sikerült kielégíteni. Egy színházi előadás nem csupán kulturális élmény, hanem közösségi hely is. Az utóbbi időben nagyon hiányzott az életünkből, hogy találkozzunk, és megosszuk egymással a problémáinkat és az örömeinket, ez a társadalmi kommunikáció szinte teljesen megállt. Szeretnénk, ha a kulturális élményen túl ezek a találkozási lehetőségek is bővülnének, lenne mód és lehetőség, hogy örüljünk egymásnak. Nagyon készülünk, hiszen ahogy a tavalyi évben is, a belföldi turizmus felerősödik, ezért szeretnénk a desztinációkat kulturális szempontból is turisztikai célponttá tenni.