2021. július 10. / Pavlovics Ágota
Azon szerencsés kevesek közé tartozik, akik a Dunakanyarban tölthették kamaszkorukat, mára pedig életvitelszerűen ebben a pazar környezetben él. 1991 és 1994 között a Szentendrei Teátrum projektmenedzsere, számos hazai és külföldi fesztivál, koncert és színházi előadás menedzsere
volt. 2021 májusa óta a meseszép Szentendre népszerű színháza, a Szentendrei Teátrum igazgatója. Lőrinczy Györggyel közeli és távolabbi terveiről, a színház műsorairól beszélgettünk.
Miben lesz azonos, és miben más az ön által vezetett színház a korábbi években megszokottakhoz képest?
L. Gy.: Vasvári Csaba barátomtól nagyon szép és minőségi öt év után május 5-én vehettem át a több mint ötvenéves hagyományokkal rendelkező, mégis állandóan változó Szentendrei Teátrum vezetését. Nyilván, mint minden új vezető, szeretném én is a már védjeggyé vált műfaji sokszínűséget szem előtt tartva, a hely presztízséhez illő unikális, „delikát” programokkal megtölteni a rendelkezésre álló tereket. Talán újdonság, hogy miután Szentendréről óhatatlanul először a képzőművészet és az iparművészet jut eszünkbe, gondolkodom olyan projektekben, amik ebből indulnak ki. Szeretném kihasználni a MANK gyönyörű kertjét, de töröm a fejem azon is, hogyan lehet egy szentendrei alkotóművészt fókuszba helyezve kis koncertet vagy felolvasóestet rendezni. Ebből a gondolkozásból már idén megvalósul valami, hiszen július 29-én Szinesztézia címmel valódi ősbemutatóra kerül sor nálunk, Gergye Krisztián Társulata új produkciójában a képzőművészet és a tánc párhuzamaira fókuszál. Ami szintén változás, hogy a korábbi évek hagyományait megtörve állandó helyszíne lesz nyári programjainknak. Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója az első pillanattól kezdve támogatja az elképzeléseimet, így a MűvészetMalom csodálatos lehetőségeit kihasználva születhetnek meg az idei produkciók.
Egy interjúban azt mondta, az antisznobizmus vezeti, mit jelent ez a gyakorlatban?
L. Gy.: Azt gondolom, azt jelenti, ami ma már a hitvallásom. Nyitott vagyok minden műfajra és minden művészeti formára az operettől az alternatív színházig. A művészeti alkotásoknak van egy nagyon erős ízlésbeli, szubjektív megítélése, de létezik egy objektív is, vagyis egy festményről vagy egy táncprodukcióról akkor is meg lehet mondani, hogy minőségi-e, ha az neked történetesen nem tetszik, vagy nincs rád hatással. Én ezt a színvonalat próbálom képviselni. Arra törekszem, hogy a nézőnek legyen lehetősége választani, de nem engedhetünk a minőségből. Egyszer egy interjúban azt mondtam, hogy én vagyok a „hivatásos néző”. Ezt azóta is tartom. Úgy gondolom, hogy a művészeti menedzser az, aki az előadás minden pillanatában jelen van – egészen a darab kiválasztásától, a színpadi látványvilág meghatározásán át, a büfé kínálatáig. Ott ülök a nézőtéren, és ebből az aspektusból keresem a megoldásokat, hogy miként lesz az élmény a néző számára vonzóbb, komfortosabb, ha pedig lehetséges, tökéletes. A Teátrum vezetőjeként ezt fogom szem előtt tartani.
Az ősbemutatók, premierek vagy inkább a vendégelőadások felé szeretné tolni a hangsúlyt?
L. Gy.: Mindenképpen az előbbi felé, nyáron szeretnék olyan előadásokat csinálni, amiért a művészetszerető, különlegességet kereső közönség akár Budapestről, akár Kecskemétről felkerekedik, és Szentendrére jön. Az a célom, hogy Szentendre felkerüljön az ország kulturális térképére, ahogyan annak idején a Dundo Maroje premierje vagy Cimarosa A titkos házasság című operájának bemutatója országos jelentőségű művészeti eseménynek számítottak, amiért muszáj volt ideutazni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha egyedi, vonzó programokat kínálunk, izgalmas helyszíneken.
Mi kap nagyobb hangsúlyt idén nyáron, a prózai vagy a zenés előadások?
L. Gy.: A jelenkor nagyon erős elvárása, hogy legyen átjárás a művészeti ágak között, de nem titok, hogy nagy rajongója vagyok a zenés színjátszásnak, így számos ilyen előadásunk lesz nyáron. Kezdeném a sort július 2-án Rost Andrea világhírű operaénekessel, aki a Hot Jazz Banddel közösen ad koncertet, és nálunk valósítja meg gyerekkori álmát, táncdalokat és filmslágereket fog énekelni újrahangszerelve. A Kaláka Kányádi-estje azért lesz érdekes, mert Bogdán Zsolt erdélyi színművésszel kiegészülve készülnek a produkcióra. Herczku Ági egy folklórszínházi esttel érkezik hozzánk, de lesz opera is, hiszen a Surányban élő világhírű művészházaspárral, Mester Viktóriával és Molnár Leventével Bartók: A kékszakállú herceg vára zongorás változatával készülünk a MűvészetMalom ódon falainak hét ajtajában. Miután pedig alapvetően a vegyes profilú színházban hiszek, amelynek a kínálata a népszínháztól a zenés szórakoztató darabokon át elér az alternatív kezdeményezésekig is, így lesz nálunk a Déryné Programból érkező A falu rossza. Pályakezdő rendezők és színészek is bontogathatják a szárnyaikat, hiszen Szokol Judit és Fabacsovics Lili Csend-etűdök című darabjának ősbemutatója a Teátrumban lesz, és játsszuk Sardar Tagirovsky 3 nővér előadását is. Szeretném, ha sokan megtalálnák maguknak azt, amit nagyon szeretnek, s azt is, amit először nálunk fedeznek fel. „Itt és most” élményeket szeretnénk adni, hiszek ezekben az egyszer megszülető, egyszer látható varázslatos előadásokban.
volt. 2021 májusa óta a meseszép Szentendre népszerű színháza, a Szentendrei Teátrum igazgatója. Lőrinczy Györggyel közeli és távolabbi terveiről, a színház műsorairól beszélgettünk.
Miben lesz azonos, és miben más az ön által vezetett színház a korábbi években megszokottakhoz képest?
L. Gy.: Vasvári Csaba barátomtól nagyon szép és minőségi öt év után május 5-én vehettem át a több mint ötvenéves hagyományokkal rendelkező, mégis állandóan változó Szentendrei Teátrum vezetését. Nyilván, mint minden új vezető, szeretném én is a már védjeggyé vált műfaji sokszínűséget szem előtt tartva, a hely presztízséhez illő unikális, „delikát” programokkal megtölteni a rendelkezésre álló tereket. Talán újdonság, hogy miután Szentendréről óhatatlanul először a képzőművészet és az iparművészet jut eszünkbe, gondolkodom olyan projektekben, amik ebből indulnak ki. Szeretném kihasználni a MANK gyönyörű kertjét, de töröm a fejem azon is, hogyan lehet egy szentendrei alkotóművészt fókuszba helyezve kis koncertet vagy felolvasóestet rendezni. Ebből a gondolkozásból már idén megvalósul valami, hiszen július 29-én Szinesztézia címmel valódi ősbemutatóra kerül sor nálunk, Gergye Krisztián Társulata új produkciójában a képzőművészet és a tánc párhuzamaira fókuszál. Ami szintén változás, hogy a korábbi évek hagyományait megtörve állandó helyszíne lesz nyári programjainknak. Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója az első pillanattól kezdve támogatja az elképzeléseimet, így a MűvészetMalom csodálatos lehetőségeit kihasználva születhetnek meg az idei produkciók.
Egy interjúban azt mondta, az antisznobizmus vezeti, mit jelent ez a gyakorlatban?
L. Gy.: Azt gondolom, azt jelenti, ami ma már a hitvallásom. Nyitott vagyok minden műfajra és minden művészeti formára az operettől az alternatív színházig. A művészeti alkotásoknak van egy nagyon erős ízlésbeli, szubjektív megítélése, de létezik egy objektív is, vagyis egy festményről vagy egy táncprodukcióról akkor is meg lehet mondani, hogy minőségi-e, ha az neked történetesen nem tetszik, vagy nincs rád hatással. Én ezt a színvonalat próbálom képviselni. Arra törekszem, hogy a nézőnek legyen lehetősége választani, de nem engedhetünk a minőségből. Egyszer egy interjúban azt mondtam, hogy én vagyok a „hivatásos néző”. Ezt azóta is tartom. Úgy gondolom, hogy a művészeti menedzser az, aki az előadás minden pillanatában jelen van – egészen a darab kiválasztásától, a színpadi látványvilág meghatározásán át, a büfé kínálatáig. Ott ülök a nézőtéren, és ebből az aspektusból keresem a megoldásokat, hogy miként lesz az élmény a néző számára vonzóbb, komfortosabb, ha pedig lehetséges, tökéletes. A Teátrum vezetőjeként ezt fogom szem előtt tartani.
Az ősbemutatók, premierek vagy inkább a vendégelőadások felé szeretné tolni a hangsúlyt?
L. Gy.: Mindenképpen az előbbi felé, nyáron szeretnék olyan előadásokat csinálni, amiért a művészetszerető, különlegességet kereső közönség akár Budapestről, akár Kecskemétről felkerekedik, és Szentendrére jön. Az a célom, hogy Szentendre felkerüljön az ország kulturális térképére, ahogyan annak idején a Dundo Maroje premierje vagy Cimarosa A titkos házasság című operájának bemutatója országos jelentőségű művészeti eseménynek számítottak, amiért muszáj volt ideutazni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha egyedi, vonzó programokat kínálunk, izgalmas helyszíneken.
Mi kap nagyobb hangsúlyt idén nyáron, a prózai vagy a zenés előadások?
L. Gy.: A jelenkor nagyon erős elvárása, hogy legyen átjárás a művészeti ágak között, de nem titok, hogy nagy rajongója vagyok a zenés színjátszásnak, így számos ilyen előadásunk lesz nyáron. Kezdeném a sort július 2-án Rost Andrea világhírű operaénekessel, aki a Hot Jazz Banddel közösen ad koncertet, és nálunk valósítja meg gyerekkori álmát, táncdalokat és filmslágereket fog énekelni újrahangszerelve. A Kaláka Kányádi-estje azért lesz érdekes, mert Bogdán Zsolt erdélyi színművésszel kiegészülve készülnek a produkcióra. Herczku Ági egy folklórszínházi esttel érkezik hozzánk, de lesz opera is, hiszen a Surányban élő világhírű művészházaspárral, Mester Viktóriával és Molnár Leventével Bartók: A kékszakállú herceg vára zongorás változatával készülünk a MűvészetMalom ódon falainak hét ajtajában. Miután pedig alapvetően a vegyes profilú színházban hiszek, amelynek a kínálata a népszínháztól a zenés szórakoztató darabokon át elér az alternatív kezdeményezésekig is, így lesz nálunk a Déryné Programból érkező A falu rossza. Pályakezdő rendezők és színészek is bontogathatják a szárnyaikat, hiszen Szokol Judit és Fabacsovics Lili Csend-etűdök című darabjának ősbemutatója a Teátrumban lesz, és játsszuk Sardar Tagirovsky 3 nővér előadását is. Szeretném, ha sokan megtalálnák maguknak azt, amit nagyon szeretnek, s azt is, amit először nálunk fedeznek fel. „Itt és most” élményeket szeretnénk adni, hiszek ezekben az egyszer megszülető, egyszer látható varázslatos előadásokban.