2021. szeptember 01. / Nagy Klaudia
2021-ben a magyar állam által új nemzeti zenei intézmény, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ jött létre, melynek célja a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) újrafelfedezése, megőrzése és terjesztése. A Haydneum rezidens
együttesei, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar aktívan részt vesznek a kutatásból és kiadásból származó művek népszerűsítésében, de vendégegyüttesek is fognak csatlakozni ehhez a tevékenységhez. Vashegyi Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökével, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítójával és karmesterével a Haydneum – Magyar Régizenei Központ küldetéséről beszélgettünk.
Mi áll a Haydneum tevékenységének központjában?
V. Gy.: A Magyar Régizenei Központ a magyarországi régizenei élet, historikus régizene-játszás ösztönzését, támogatását, fejlesztését és megszervezését tűzi ki céljául. Első tervezetét 1998-ban írtam: addigra világossá vált, hogy nagy szükség lenne a régizenei előadásmód állami rendszerbe való illesztésére. Mert bár az 1980-as évek második felében Magyarország e téren már nemzetközileg is kiemelkedő volt – elsősorban Zádori Mária és a Capella Savaria lemezei által –, a komolyzenei intézményrendszerben a régizene-játszásnak nem volt helye. Stabil állami finanszírozása sem, ezért a rendszerváltozás után nagyon nehéz idők jöttek a régizenészek – köztük az akkor éppen pályára lépő Purcell Kórus és Orfeo Zenekar – számára. 1998-ban írtam az említett dolgozatot, s onnantól kezdődően minden kulturális kormányzatot megkerestem a tervezettel: végül 2020-ban döntött úgy a kormány, hogy létrehozza ezt az intézményt. Az elmúlt több mint húsz év alatt az is világossá vált, hogy rendkívül komoly hagyatékkal nézünk szembe a 17-18-19. században Magyarországon – Joseph Haydn előtt, után és „körül” – működő zeneszerzők vonatkozásában. A könyvtárak zenei gyűjteményei több tízezer zenei kéziratot őriznek, a legkiemelkedőbb az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Esterházy-gyűjteménye.
Milyen zeneművek, zeneszerzők várnak felfedezésre, amelyek, illetve akik valamiért a nagyközönség számára ismeretlenek maradtak?
V. Gy.: Fantasztikus zenei értékeket találhatunk itthon: csak Haydn fontos kortársától, Johann Georg Albrechtsbergertől például az Esterházy-gyűjtemény körülbelül 450 kompozíciót őriz szerzői kézirat formájában. Gregor Joseph Werner, Haydn eszterházai elődje tollából 19 nagyszabású oratórium maradt fenn, elsősorban az OSZK-ban. Ezekből egy rendkívül magas színvonalú zeneszerzői géniusz képe rajzolódik ki: Haydnnál majdnem 40 évvel korábbi stílusban alkotó, de vele is egyenrangú komponista.
A Magyar Régizenei Központ művészeti vezetője a francia zenetudós, Benoît Dratwicki. Hogyan fogja segíteni a központ munkáját?
V. Gy.: Hatalmas segítség, hogy Benoît Dratwicki a Versailles-i Barokk Zenei Központ mellett elvállalta a Haydneum művészeti vezetését is, mivel óriási tapasztalattal rendelkezik egy ilyen intézmény felépítése és irányítása terén. Együtteseimmel az elfeledett francia zene területén pont tíz éve dolgozunk együtt Versailles-jal: ezalatt rengeteg értékes zenét tárhattunk – koncertek és lemezfelvételek sorozata által – a magyar és nemzetközi közönség elé. Ennek a sikeres együttműködésnek a tapasztalatait visszük át most a Haydneum munkájába.
Kik azok a zeneszerzők, akik a Haydneum Nyitófesztivál műsorában helyet kapnak az első két napon?
V. Gy.: Az október 4-i, Müpa-beli nyitókoncert műsorára – melyen a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar lépnek fel az én vezényletemmel – négy, a Haydneum számára fontos zeneszerző életművéből válogattunk: Joseph Haydn, Johann Georg Albrechtsberger, Johann Nepomuk Hummel és Michael Haydn. A második napon, október 5-én Christophe Rousset vezényletével, a párizsi Les Talens Lyriques zenekar és a Purcell Kórus előadásában szólal meg Werner Job című oratóriuma, a 18. század óta az egész világon első alkalommal.
A fesztivál zárónapján, október 6-án délután 4 órakor a régizenészek új generációja mutatkozik meg az Egyetemi templomban Szokos Augustin vezényletével. Rajtuk kívül kiket hallhatunk még?
V. Gy.: Aznap három budapesti koncert is lesz: az említett délutáni, templomi hangverseny után 6 órakor a Capella Savaria játszik a Zeneakadémia Solti Termében, este 8 órakor pedig a Zeneakadémia Nagytermében a világhírű Freiburgi Barokk Zenekar ad hangversenyt kiváló magyar szólistával, Berecz Mihállyal. E műsorok főszereplője Joseph Haydn, de fontos szerepet kap Michael Haydn is, sőt, Hummel egyik zongoraversenye mellett Esterházy-, Istvánffy- és Weber-művek is elhangzanak. A templomi koncert egyik érdekessége az Esterházy-udvar komponistája, Franz Wenzel Zivilhofer motettájának megszólaltatása lesz: ismét olyan mű, melyet valószínűleg közel 300 éve nem adtak elő sehol a világon.
Terveznek országszerte is koncerteket, fesztiválokat, hogy még szélesebb közönségréteget érjenek el?
V. Gy.: Fertőd-Eszterházán 2022. január 1-jétől a Haydneum veszi át a zenei programok szervezését, s 2022-re már rengeteg kialakított programunk van: a Cziffra-emlékév keretében például januárban lemezfelvételt és koncertet tervezünk a Zeneakadémián, de – a rezidens Purcell Kórus és Orfeo Zenekar mellett – együtt dolgozunk majd a MÁV Szimfonikus Zenekarral és számos más magyarországi együttessel is; célunk, hogy más zenekarok „saját” közönségéhez is eljuttassuk ezt az értékes repertoárt. Budapesten 2022. június első felében Haydneum Egyházzenei Fesztivált alapítunk: ennek során egy héten keresztül budapesti templomokban adunk koncerteket, melyeket utána vidéki helyszíneken megismétlünk. Tudatosan szeretnénk erősíteni az egyházzenei vonalat, mivel a Haydneum-repertoár legjelentősebb része egyházi zene, mellyel 1990-ig nem foglalkoztak kellő mértékben, hiszen – ki nem mondott, vagy olykor akár ki is mondott – politikai-ideológiai tiltás alatt állt. Bízunk benne, hogy 2022 – a Haydneum működésének első teljes éve – folyamán az új intézmény működése az egész országra kiterjedően látható lesz.
együttesei, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar aktívan részt vesznek a kutatásból és kiadásból származó művek népszerűsítésében, de vendégegyüttesek is fognak csatlakozni ehhez a tevékenységhez. Vashegyi Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökével, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítójával és karmesterével a Haydneum – Magyar Régizenei Központ küldetéséről beszélgettünk.
Mi áll a Haydneum tevékenységének központjában?
V. Gy.: A Magyar Régizenei Központ a magyarországi régizenei élet, historikus régizene-játszás ösztönzését, támogatását, fejlesztését és megszervezését tűzi ki céljául. Első tervezetét 1998-ban írtam: addigra világossá vált, hogy nagy szükség lenne a régizenei előadásmód állami rendszerbe való illesztésére. Mert bár az 1980-as évek második felében Magyarország e téren már nemzetközileg is kiemelkedő volt – elsősorban Zádori Mária és a Capella Savaria lemezei által –, a komolyzenei intézményrendszerben a régizene-játszásnak nem volt helye. Stabil állami finanszírozása sem, ezért a rendszerváltozás után nagyon nehéz idők jöttek a régizenészek – köztük az akkor éppen pályára lépő Purcell Kórus és Orfeo Zenekar – számára. 1998-ban írtam az említett dolgozatot, s onnantól kezdődően minden kulturális kormányzatot megkerestem a tervezettel: végül 2020-ban döntött úgy a kormány, hogy létrehozza ezt az intézményt. Az elmúlt több mint húsz év alatt az is világossá vált, hogy rendkívül komoly hagyatékkal nézünk szembe a 17-18-19. században Magyarországon – Joseph Haydn előtt, után és „körül” – működő zeneszerzők vonatkozásában. A könyvtárak zenei gyűjteményei több tízezer zenei kéziratot őriznek, a legkiemelkedőbb az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Esterházy-gyűjteménye.
Milyen zeneművek, zeneszerzők várnak felfedezésre, amelyek, illetve akik valamiért a nagyközönség számára ismeretlenek maradtak?
V. Gy.: Fantasztikus zenei értékeket találhatunk itthon: csak Haydn fontos kortársától, Johann Georg Albrechtsbergertől például az Esterházy-gyűjtemény körülbelül 450 kompozíciót őriz szerzői kézirat formájában. Gregor Joseph Werner, Haydn eszterházai elődje tollából 19 nagyszabású oratórium maradt fenn, elsősorban az OSZK-ban. Ezekből egy rendkívül magas színvonalú zeneszerzői géniusz képe rajzolódik ki: Haydnnál majdnem 40 évvel korábbi stílusban alkotó, de vele is egyenrangú komponista.
A Magyar Régizenei Központ művészeti vezetője a francia zenetudós, Benoît Dratwicki. Hogyan fogja segíteni a központ munkáját?
V. Gy.: Hatalmas segítség, hogy Benoît Dratwicki a Versailles-i Barokk Zenei Központ mellett elvállalta a Haydneum művészeti vezetését is, mivel óriási tapasztalattal rendelkezik egy ilyen intézmény felépítése és irányítása terén. Együtteseimmel az elfeledett francia zene területén pont tíz éve dolgozunk együtt Versailles-jal: ezalatt rengeteg értékes zenét tárhattunk – koncertek és lemezfelvételek sorozata által – a magyar és nemzetközi közönség elé. Ennek a sikeres együttműködésnek a tapasztalatait visszük át most a Haydneum munkájába.
Kik azok a zeneszerzők, akik a Haydneum Nyitófesztivál műsorában helyet kapnak az első két napon?
V. Gy.: Az október 4-i, Müpa-beli nyitókoncert műsorára – melyen a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar lépnek fel az én vezényletemmel – négy, a Haydneum számára fontos zeneszerző életművéből válogattunk: Joseph Haydn, Johann Georg Albrechtsberger, Johann Nepomuk Hummel és Michael Haydn. A második napon, október 5-én Christophe Rousset vezényletével, a párizsi Les Talens Lyriques zenekar és a Purcell Kórus előadásában szólal meg Werner Job című oratóriuma, a 18. század óta az egész világon első alkalommal.
A fesztivál zárónapján, október 6-án délután 4 órakor a régizenészek új generációja mutatkozik meg az Egyetemi templomban Szokos Augustin vezényletével. Rajtuk kívül kiket hallhatunk még?
V. Gy.: Aznap három budapesti koncert is lesz: az említett délutáni, templomi hangverseny után 6 órakor a Capella Savaria játszik a Zeneakadémia Solti Termében, este 8 órakor pedig a Zeneakadémia Nagytermében a világhírű Freiburgi Barokk Zenekar ad hangversenyt kiváló magyar szólistával, Berecz Mihállyal. E műsorok főszereplője Joseph Haydn, de fontos szerepet kap Michael Haydn is, sőt, Hummel egyik zongoraversenye mellett Esterházy-, Istvánffy- és Weber-művek is elhangzanak. A templomi koncert egyik érdekessége az Esterházy-udvar komponistája, Franz Wenzel Zivilhofer motettájának megszólaltatása lesz: ismét olyan mű, melyet valószínűleg közel 300 éve nem adtak elő sehol a világon.
Terveznek országszerte is koncerteket, fesztiválokat, hogy még szélesebb közönségréteget érjenek el?
V. Gy.: Fertőd-Eszterházán 2022. január 1-jétől a Haydneum veszi át a zenei programok szervezését, s 2022-re már rengeteg kialakított programunk van: a Cziffra-emlékév keretében például januárban lemezfelvételt és koncertet tervezünk a Zeneakadémián, de – a rezidens Purcell Kórus és Orfeo Zenekar mellett – együtt dolgozunk majd a MÁV Szimfonikus Zenekarral és számos más magyarországi együttessel is; célunk, hogy más zenekarok „saját” közönségéhez is eljuttassuk ezt az értékes repertoárt. Budapesten 2022. június első felében Haydneum Egyházzenei Fesztivált alapítunk: ennek során egy héten keresztül budapesti templomokban adunk koncerteket, melyeket utána vidéki helyszíneken megismétlünk. Tudatosan szeretnénk erősíteni az egyházzenei vonalat, mivel a Haydneum-repertoár legjelentősebb része egyházi zene, mellyel 1990-ig nem foglalkoztak kellő mértékben, hiszen – ki nem mondott, vagy olykor akár ki is mondott – politikai-ideológiai tiltás alatt állt. Bízunk benne, hogy 2022 – a Haydneum működésének első teljes éve – folyamán az új intézmény működése az egész országra kiterjedően látható lesz.