2021. szeptember 05. /
A Székesfehérvári Balett Színház idén augusztusban ünnepli 3. születésnapját! A társulat vezetője, a Harangozó- és Jeszenszky Endre-díjas Egerházi Attila, valamint a táncművészek azzal az elhivatott szándékkal érkeztek Székesfehérvárra, hogy egyedi
hangvételű repertoárral rendelkező kortárs táncszínházat hozzanak létre. A Budapest Táncfesztivál programjának keretében Csajkovszkij klasszikusát, a Hattyúk tavát tekinthetik meg az érdeklődők október 2-án. A társulat három éve megkezdett működése során ez a 10. bemutatója.
A darabról ekként vall a rendező-koreográfus Egerházi Attila:
„A Hattyúk tava sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni a darabot. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak. A darab minden egyes karaktere és történése tulajdonképpen Siegfried víziói, belső világának kivetülése. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rothbart figurájára. A táncszínházi produkció egyfajta pszichodrámának is tekinthető, ha úgy tetszik, pszichoanalízis. Mindemellett fontos volt számomra Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálni, a tánc nyelvén keresztül láthatóvá varázsolni a zenét.”
Nemzeti Táncszínház, Nagyterem
10. 02., 19h
hangvételű repertoárral rendelkező kortárs táncszínházat hozzanak létre. A Budapest Táncfesztivál programjának keretében Csajkovszkij klasszikusát, a Hattyúk tavát tekinthetik meg az érdeklődők október 2-án. A társulat három éve megkezdett működése során ez a 10. bemutatója.A darabról ekként vall a rendező-koreográfus Egerházi Attila:
„A Hattyúk tava sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni a darabot. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak. A darab minden egyes karaktere és történése tulajdonképpen Siegfried víziói, belső világának kivetülése. Ő maga mindvégig egy szobában ül, miközben önmaga jó és rossz énjét vetíti ki Odette és Rothbart figurájára. A táncszínházi produkció egyfajta pszichodrámának is tekinthető, ha úgy tetszik, pszichoanalízis. Mindemellett fontos volt számomra Csajkovszkij erőteljes és briliáns zenei világát képpé formálni, a tánc nyelvén keresztül láthatóvá varázsolni a zenét.”
Nemzeti Táncszínház, Nagyterem
10. 02., 19h