2021. november 06. / Nagy Klaudia
A 42 éves Győri Balett hazánk egyik meghatározó balett-társulata, előadásaiban remekül ötvözi a klasszikus és a kortárs tánc elemeit. 2020. július 1-jétől Velekei László koreográfus vette át a társulat vezetését, aki dinamikusabb művészeti stílus létrehozására, a tradíció és az innováció
együttes alkalmazására törekszik. Velekei László Seregi László- és Harangozó Gyula-díjas táncművész-koreográfussal, a Győri Balett igazgatójával megújuló arculatukról és új bemutatóikról beszélgettünk.
2020. július 1-jétől a Győri Balett új igazgatója, pályázatában említette, hogy változtatásokat tervez. A honlap megújuló arculata is ennek a része?
V. L.: Tavaly az a megtiszteltetés ért, hogy képviselője lehetek egy olyan fantasztikus értékrendű csapatnak, akik a magyar táncművészetben 42 éve meghatározó platformot képeznek. Az elmúlt időszak lehetőséget teremtett az újragondolásra, a változásra, ami számomra a művészet egyik alaprezonanciája. A tánc a pillanat művészete, a jelenre kell reagálnia, ahogy a pályázatomban is fogalmaztam, tradíció és innováció kéz a kézben kell, hogy járjon, főleg a Győri Balett esetében. Ezért gondoltuk újra a közönségszervezésünket, a marketingünket, és ezen belül az arculatunkat. A honlapon egységes arculati képet alakítottunk ki, ami tükrözi társulatunk erősségét, sokszínűségét. Mi, táncművészek a testünkkel formálunk meg gondolatokat, érzelmeket, nekünk pedig csodaszép táncosaink vannak, akiket szerettem volna egy letisztult közegben megmutatni. Alkotóként hiszek abban, hogy a táncosok hozzák az innovációt, személyiségükkel építik az együttest.
November 26-án mutatják be a GisL című produkciót a Müpában, amelynek ön a koreográfusa, zeneszerzője pedig Lajkó Félix. Miért rá gondolt, és milyen volt a közös alkotói folyamat?
V. L.: Hatalmas megtiszteltetés és örömteli visszajelzés számunkra, hogy a Győri Balett a 2021/2022-es évadban a Müpa rezidens társulata, és ennek keretében végre közönség előtt is bemutathatjuk a Giselle-t. Szerettük volna ezt a nagy klasszikus művet mai nyelven megfogalmazni, újragondolni. Alkotói attitűdömből adódóan az elemelt és a szürreális részeket vegyítem, hisz annyi realista dolog történik és manifesztálódik körülöttünk, hogy művészetünkkel inkább egy utazásra hívom a nézőket. Káel Csabának, a Müpa vezérigazgatójának jutott eszébe az ötlet, hogy legyen más a darab zenei világa, és felvetette Lajkó Félix nevét. Félix karakteres zenét játszik, és a virtuozitásától picit megrettentem, azt gondoltam, hogy nem fogok tudni teret hagyni a tánc érzelmi dramaturgiájának. Majd Félix eljött az Anna Karenina című előadásunkra, ami annyira tetszett neki, hogy azt mondta, mindenképpen dolgozzunk együtt. Feljátszott egy motívumot a szerelmes részhez, ami annyira csodaszép volt, hogy azonnal beleszerettem ebbe a zenébe. Rendkívül izgalmas előadás, bátran fogalmazza újra a világ egyik legnagyobb romantikus balettjét. A Győri Balett 1979 óta hirdeti, hogy művészete nem öncélú és csak a közönséggel együtt válik teljes egésszé, jelenlegi darabjaink, mint az Anna Karenina, a Mimi és a GisL tökéletesen illeszkednek ehhez a hitvalláshoz.
December 22-én egy újabb különleges premierrel készülnek One way to Heaven címmel a Müpában. Milyen előadásra számíthatunk?
V. L.: Másfajta stílusú előadás lesz, mint amit megszokott a közönség. Általában nagy drámákat állítok színpadra, most egy könnyedebb előadásra készülünk. A koncertszerű élmény során egy férfi főszereplő kalauzolja végig a nézőket különböző társas kapcsolatain, a nagy drámai művekkel ellentétben a történet ezúttal happy enddel végződik.
Hogyan szeretné a fiatalok számára vonzóvá tenni a balettet?
V. L.: Az évtizedek során kialakult egy közönségbázisunk Győrben, akik közösségből váltak közönséggé, ezt szeretném újra feleleveníteni. Elkezdtük megszólítani a legkisebbeket a TánciTánci programunkkal, a csecsemő-baba korosztálynak beavató és játékos előadásokat szervezünk, mint például a Kippkopp és Tipptopp és a Kippkopp karácsonya, mindkettő hatalmas siker. A nagyobbak körében rendkívül népszerű a Maszkabál című előadásunk Gryllus Vilmos zenéjével. Azt szeretnénk, ha a kisgyerekek életének részévé válna a táncművészet, ezért a csecsemők érzékelésének és mozgásfejlődésének korai szakaszában szakemberek segítik fejlődésüket különböző mozgásfoglalkozásokkal. A fiatalabb generációnak készült a Ne bánts! című darab, ami a családon belüli erőszak témáját feszegeti. Ezen kívül nagyon fontos, hogy Győrben elindult a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett kara, a klasszikus balett szak, aminek segítségével nemcsak egy életpályamodell kialakítására van lehetőség, hanem az egyetemistákat is meg tudjuk szólítani beszélgető estekkel, beavató színházzal. Ez egy komplex terv, aminek a kezdeténél járunk, az első lépést megtettük, és abban bízom, hogy 2-3 év múlva már érződni fog a hatása. A nézők soraiban már viszontláthatjuk azokat az embereket, akik csatlakoztak hozzánk, és közösségből közönséggé válnak, s ez óriási öröm a számunkra.
együttes alkalmazására törekszik. Velekei László Seregi László- és Harangozó Gyula-díjas táncművész-koreográfussal, a Győri Balett igazgatójával megújuló arculatukról és új bemutatóikról beszélgettünk.
2020. július 1-jétől a Győri Balett új igazgatója, pályázatában említette, hogy változtatásokat tervez. A honlap megújuló arculata is ennek a része?
V. L.: Tavaly az a megtiszteltetés ért, hogy képviselője lehetek egy olyan fantasztikus értékrendű csapatnak, akik a magyar táncművészetben 42 éve meghatározó platformot képeznek. Az elmúlt időszak lehetőséget teremtett az újragondolásra, a változásra, ami számomra a művészet egyik alaprezonanciája. A tánc a pillanat művészete, a jelenre kell reagálnia, ahogy a pályázatomban is fogalmaztam, tradíció és innováció kéz a kézben kell, hogy járjon, főleg a Győri Balett esetében. Ezért gondoltuk újra a közönségszervezésünket, a marketingünket, és ezen belül az arculatunkat. A honlapon egységes arculati képet alakítottunk ki, ami tükrözi társulatunk erősségét, sokszínűségét. Mi, táncművészek a testünkkel formálunk meg gondolatokat, érzelmeket, nekünk pedig csodaszép táncosaink vannak, akiket szerettem volna egy letisztult közegben megmutatni. Alkotóként hiszek abban, hogy a táncosok hozzák az innovációt, személyiségükkel építik az együttest.
November 26-án mutatják be a GisL című produkciót a Müpában, amelynek ön a koreográfusa, zeneszerzője pedig Lajkó Félix. Miért rá gondolt, és milyen volt a közös alkotói folyamat?
V. L.: Hatalmas megtiszteltetés és örömteli visszajelzés számunkra, hogy a Győri Balett a 2021/2022-es évadban a Müpa rezidens társulata, és ennek keretében végre közönség előtt is bemutathatjuk a Giselle-t. Szerettük volna ezt a nagy klasszikus művet mai nyelven megfogalmazni, újragondolni. Alkotói attitűdömből adódóan az elemelt és a szürreális részeket vegyítem, hisz annyi realista dolog történik és manifesztálódik körülöttünk, hogy művészetünkkel inkább egy utazásra hívom a nézőket. Káel Csabának, a Müpa vezérigazgatójának jutott eszébe az ötlet, hogy legyen más a darab zenei világa, és felvetette Lajkó Félix nevét. Félix karakteres zenét játszik, és a virtuozitásától picit megrettentem, azt gondoltam, hogy nem fogok tudni teret hagyni a tánc érzelmi dramaturgiájának. Majd Félix eljött az Anna Karenina című előadásunkra, ami annyira tetszett neki, hogy azt mondta, mindenképpen dolgozzunk együtt. Feljátszott egy motívumot a szerelmes részhez, ami annyira csodaszép volt, hogy azonnal beleszerettem ebbe a zenébe. Rendkívül izgalmas előadás, bátran fogalmazza újra a világ egyik legnagyobb romantikus balettjét. A Győri Balett 1979 óta hirdeti, hogy művészete nem öncélú és csak a közönséggel együtt válik teljes egésszé, jelenlegi darabjaink, mint az Anna Karenina, a Mimi és a GisL tökéletesen illeszkednek ehhez a hitvalláshoz.
December 22-én egy újabb különleges premierrel készülnek One way to Heaven címmel a Müpában. Milyen előadásra számíthatunk?
V. L.: Másfajta stílusú előadás lesz, mint amit megszokott a közönség. Általában nagy drámákat állítok színpadra, most egy könnyedebb előadásra készülünk. A koncertszerű élmény során egy férfi főszereplő kalauzolja végig a nézőket különböző társas kapcsolatain, a nagy drámai művekkel ellentétben a történet ezúttal happy enddel végződik.
Hogyan szeretné a fiatalok számára vonzóvá tenni a balettet?
V. L.: Az évtizedek során kialakult egy közönségbázisunk Győrben, akik közösségből váltak közönséggé, ezt szeretném újra feleleveníteni. Elkezdtük megszólítani a legkisebbeket a TánciTánci programunkkal, a csecsemő-baba korosztálynak beavató és játékos előadásokat szervezünk, mint például a Kippkopp és Tipptopp és a Kippkopp karácsonya, mindkettő hatalmas siker. A nagyobbak körében rendkívül népszerű a Maszkabál című előadásunk Gryllus Vilmos zenéjével. Azt szeretnénk, ha a kisgyerekek életének részévé válna a táncművészet, ezért a csecsemők érzékelésének és mozgásfejlődésének korai szakaszában szakemberek segítik fejlődésüket különböző mozgásfoglalkozásokkal. A fiatalabb generációnak készült a Ne bánts! című darab, ami a családon belüli erőszak témáját feszegeti. Ezen kívül nagyon fontos, hogy Győrben elindult a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett kara, a klasszikus balett szak, aminek segítségével nemcsak egy életpályamodell kialakítására van lehetőség, hanem az egyetemistákat is meg tudjuk szólítani beszélgető estekkel, beavató színházzal. Ez egy komplex terv, aminek a kezdeténél járunk, az első lépést megtettük, és abban bízom, hogy 2-3 év múlva már érződni fog a hatása. A nézők soraiban már viszontláthatjuk azokat az embereket, akik csatlakoztak hozzánk, és közösségből közönséggé válnak, s ez óriási öröm a számunkra.