2021. november 10. / Pavlovics Ágota
A só összeköti az étel hozzávalóinak ízeit, és ezáltal új minőséget hoz létre. A Pannon Filharmonikusok (PFZ) 2021/22-es évadának mottója „Az élet sója”, mert az együttes „sóként” kíván jelen lenni a közönség életében. A 210. születésnapját ünneplő zenekar vezető karmestere
immár 10 éve a különösen sokszínű személyiség, az innovatív, mindig magával ragadó csellóművész, Bogányi Tibor. A kettős jubileum alkalmából a kiváló dirigens Pécstől Bécsen át Finnországig ívelő munkájáról, valamint az aktuális évadról beszélgetünk.
Tíz éve áll a PFZ élén, hogy összegezné az évtizedes közös munkát?
B. T.: Egyre jobban működő kapcsolat a miénk, kölcsönösen megtaláltuk a hangot, most kezd beérni a közös munka. Nemes cuvée, érett kapcsolat a miénk, amit hétről hétre érzek a zenekaron. Közben kicsit megőszültem, hullik a hajam, de ők sem fiatalodtak. Fontos állomása volt az életünknek, amikor csatlakozott hozzánk Varga Gilbert karmester, új szintre került az én munkám is az érkezésével. Jó hatással volt mindannyiunkra, igazi partner, minden jobb lett vele. Egy nagyon-nagy dologról is beszámolhatok, a sok befektetett munka és a kapcsolatépítés eredményeként koncertsorozatunk indul Bécsben, amit háromszor szerveztünk már meg, de a járvány miatt mindig kénytelenek voltunk más időpontra tolni. 2021. október 31-én a Pannon Filharmonikusok a Musikverein Bécs Aranytermében ad koncertet. Ott, ahol minden év első napján megtartják az újévi koncertet, amit több mint másfél milliárd ember hallgat meg. A műsor színes és különleges, osztrák (Mozart, Strauss), finn (Sibelius) és magyar (Liszt) zeneszerzők műveiből áll össze. Sokat köszönhetek Finnországnak, annak, hogy a Sibelius Akadémián Jorma Panula karmester osztályában tanulhattam. Persze csak karmesterileg vagyok finn. Négy éve van még egy zenekarom Finnországban, a Pori Sinfonietta, de nem lettem jobban finn, igaz, a második hazám Finnország. Üröm az örömben, hogy miközben Magyarországon soha nem látott összegek vannak a kultúrára, a PFZ nem tudott arra a szintre fellépni, ahol a helye lenne. Pedig bérleteinkkel, koncertjeinkkel jelen vagyunk, a Kodály Központon kívül a Müpában, a Zeneakadémián, és rangos külföldi megmérettetések is jelzik az utunkat.
A május 22-i bécsi koncerten nemcsak vezényli a PFZ-t, hanem játszik is a világszerte ismert és elismert Várdai Istvánnal. Mi vonzotta vissza a csellóhoz?
B. T.: Egy különleges magyar innovációnak köszönhetően – ami Tóth Károly hangszerkészítő mester és Várdai István gordonkaművész nevéhez fűződik – ismét megszerettem a hangszeremet. Sokéves kutatásuk eredménye a TOVA húrtartó rendszer, aminek köszönhetően a hangszer rezonanciája felhangdúsabb, így könnyebb megszólaltatni, és nincs akkora feszültség rajta, mert jobban eloszlik a testen. Várdai István barátommal Antonio Vivaldi g-moll versenymű két gordonkára és zenekarra című művét fogjuk játszani. A bécsi koncertre a szervezők három műsor közül választottak, Vivaldi mellett Schubert nagy C-dúr szimfóniáját és Schumann a-moll gordonkaversenyét fogjuk előadni, ami merész vállalásnak tűnhet Bécsben, de a Musikverein kimondottam örült a programválasztásnak. Úgy látom, szorosabb együttműködés is kialakulhat a zenekar és a híres hangversenyterem között. Mindkét bécsi esten én fogom vezényelni a zenekart. Ezt a koncertet május 20-án a Kodály Központban, május 23-án pedig Győrben, a Richter János Hangversenyteremben is hallhatja majd a közönség.
„Az élet sója” – ez az évad mottója, több bérletet is jelent, melyiket emeljük ki?
B. T.: A Flört bérletet választom, mert innovatív, új zenei sorozat, a színvonalas zenei programot nyújtó koncertek célja pedig nem a beavatás, hanem a szórakoztatás. Az első koncerten, október 1-jén, a zene világnapján megmutattuk, hogyan gondolkodunk. A dél-amerikai spanyol esten a közönség számára fényekkel, táncosokkal vizualizáltuk a zenét.
Bruckner sorozata a végéhez közeleg, miért éppen a zeneszerzőt nevezte meg egyik kedvenceként?
B. T.: Bruckner reneszánszát éli szerte a világon, amit koncertek és lemezfelvételek hosszú sora mutat. A fokozott érdeklődést izgalmas zenéjének köszönheti. Mágikus zenét írt, igazi energia övezi a műveit, korábban én sem vezényeltem a darabjait, de engem is megfertőzött, elkezdtem rezonálni rá, amit a zenekar is átvett.
Mondják, egy koncert a karmester számára felér egy kardióedzéssel, és elképesztő koncentrációt követel. Mások felteszik a kérdést, kell-e egyáltalán karmester. Mit gondol erről?
B. T.: A karmester 4-5 napig próbál a zenekarral, a zenészeket összefogja, inspirálja, vezeti, meggyőzi, majd kiáll a koncerten, hogy mindezt még magasabb szintre emelje a muzsikusokkal. Egy szárnyaló karmester magasra teheti a zenekar számára a lécet, szellemisége hat a zenekarra, és ezáltal mozgatja a zenét. Ez a karmester feladata. Rövid válaszom a kérdésére: 2021-ben és 2022-ben is fog kelleni karmester.
Közhelyszámba megy, de így van, a körülöttünk lévő világ egyre sötétebb, elég a járványokra, a klímaváltozásra vagy a háborúkra gondolni. Ön viszont olyan derűt áraszt, olyan pozitív hullámokat vet maga körül, ami a környezetére is jó hatással van. A zene bizonyára az egyik oka, de mi a többi, hogy őrzi?
B. T.: Tudatosan foglalkozom ezzel, hiszem, hogy minden mindennel kapcsolatban áll, ha mérgező magot ültetek, előbb-utóbb fejbe vág. Nem érdemes rossznak, gonosznak lenni, mert az élet később benyújtja a számlát. Szavakkal is lehet ölni. Felelős vezető vagyok, 100 ember sorsa van rám bízva 10 éve. Mindannyiunk számára fontos, hogy a közös munkánk eredményes legyen, ami jó hangulatban sokkal könnyebb.
Mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztatja?
B. T.: A Flört bérletünk kapcsán már említett vizualizálás. A magas színvonalon előadott zeneművek életre keltése foglalkoztat. Elsőként a Bruckner-szimfóniákat szeretném megcsinálni. A feleségem festőművész, sokat nézegetem a képeit, rengeteget ad nekem a vizuális élmény, ezt szeretném továbbadni.
immár 10 éve a különösen sokszínű személyiség, az innovatív, mindig magával ragadó csellóművész, Bogányi Tibor. A kettős jubileum alkalmából a kiváló dirigens Pécstől Bécsen át Finnországig ívelő munkájáról, valamint az aktuális évadról beszélgetünk.
Tíz éve áll a PFZ élén, hogy összegezné az évtizedes közös munkát?
B. T.: Egyre jobban működő kapcsolat a miénk, kölcsönösen megtaláltuk a hangot, most kezd beérni a közös munka. Nemes cuvée, érett kapcsolat a miénk, amit hétről hétre érzek a zenekaron. Közben kicsit megőszültem, hullik a hajam, de ők sem fiatalodtak. Fontos állomása volt az életünknek, amikor csatlakozott hozzánk Varga Gilbert karmester, új szintre került az én munkám is az érkezésével. Jó hatással volt mindannyiunkra, igazi partner, minden jobb lett vele. Egy nagyon-nagy dologról is beszámolhatok, a sok befektetett munka és a kapcsolatépítés eredményeként koncertsorozatunk indul Bécsben, amit háromszor szerveztünk már meg, de a járvány miatt mindig kénytelenek voltunk más időpontra tolni. 2021. október 31-én a Pannon Filharmonikusok a Musikverein Bécs Aranytermében ad koncertet. Ott, ahol minden év első napján megtartják az újévi koncertet, amit több mint másfél milliárd ember hallgat meg. A műsor színes és különleges, osztrák (Mozart, Strauss), finn (Sibelius) és magyar (Liszt) zeneszerzők műveiből áll össze. Sokat köszönhetek Finnországnak, annak, hogy a Sibelius Akadémián Jorma Panula karmester osztályában tanulhattam. Persze csak karmesterileg vagyok finn. Négy éve van még egy zenekarom Finnországban, a Pori Sinfonietta, de nem lettem jobban finn, igaz, a második hazám Finnország. Üröm az örömben, hogy miközben Magyarországon soha nem látott összegek vannak a kultúrára, a PFZ nem tudott arra a szintre fellépni, ahol a helye lenne. Pedig bérleteinkkel, koncertjeinkkel jelen vagyunk, a Kodály Központon kívül a Müpában, a Zeneakadémián, és rangos külföldi megmérettetések is jelzik az utunkat.
A május 22-i bécsi koncerten nemcsak vezényli a PFZ-t, hanem játszik is a világszerte ismert és elismert Várdai Istvánnal. Mi vonzotta vissza a csellóhoz?
B. T.: Egy különleges magyar innovációnak köszönhetően – ami Tóth Károly hangszerkészítő mester és Várdai István gordonkaművész nevéhez fűződik – ismét megszerettem a hangszeremet. Sokéves kutatásuk eredménye a TOVA húrtartó rendszer, aminek köszönhetően a hangszer rezonanciája felhangdúsabb, így könnyebb megszólaltatni, és nincs akkora feszültség rajta, mert jobban eloszlik a testen. Várdai István barátommal Antonio Vivaldi g-moll versenymű két gordonkára és zenekarra című művét fogjuk játszani. A bécsi koncertre a szervezők három műsor közül választottak, Vivaldi mellett Schubert nagy C-dúr szimfóniáját és Schumann a-moll gordonkaversenyét fogjuk előadni, ami merész vállalásnak tűnhet Bécsben, de a Musikverein kimondottam örült a programválasztásnak. Úgy látom, szorosabb együttműködés is kialakulhat a zenekar és a híres hangversenyterem között. Mindkét bécsi esten én fogom vezényelni a zenekart. Ezt a koncertet május 20-án a Kodály Központban, május 23-án pedig Győrben, a Richter János Hangversenyteremben is hallhatja majd a közönség.
„Az élet sója” – ez az évad mottója, több bérletet is jelent, melyiket emeljük ki?
B. T.: A Flört bérletet választom, mert innovatív, új zenei sorozat, a színvonalas zenei programot nyújtó koncertek célja pedig nem a beavatás, hanem a szórakoztatás. Az első koncerten, október 1-jén, a zene világnapján megmutattuk, hogyan gondolkodunk. A dél-amerikai spanyol esten a közönség számára fényekkel, táncosokkal vizualizáltuk a zenét.
Bruckner sorozata a végéhez közeleg, miért éppen a zeneszerzőt nevezte meg egyik kedvenceként?
B. T.: Bruckner reneszánszát éli szerte a világon, amit koncertek és lemezfelvételek hosszú sora mutat. A fokozott érdeklődést izgalmas zenéjének köszönheti. Mágikus zenét írt, igazi energia övezi a műveit, korábban én sem vezényeltem a darabjait, de engem is megfertőzött, elkezdtem rezonálni rá, amit a zenekar is átvett.
Mondják, egy koncert a karmester számára felér egy kardióedzéssel, és elképesztő koncentrációt követel. Mások felteszik a kérdést, kell-e egyáltalán karmester. Mit gondol erről?
B. T.: A karmester 4-5 napig próbál a zenekarral, a zenészeket összefogja, inspirálja, vezeti, meggyőzi, majd kiáll a koncerten, hogy mindezt még magasabb szintre emelje a muzsikusokkal. Egy szárnyaló karmester magasra teheti a zenekar számára a lécet, szellemisége hat a zenekarra, és ezáltal mozgatja a zenét. Ez a karmester feladata. Rövid válaszom a kérdésére: 2021-ben és 2022-ben is fog kelleni karmester.
Közhelyszámba megy, de így van, a körülöttünk lévő világ egyre sötétebb, elég a járványokra, a klímaváltozásra vagy a háborúkra gondolni. Ön viszont olyan derűt áraszt, olyan pozitív hullámokat vet maga körül, ami a környezetére is jó hatással van. A zene bizonyára az egyik oka, de mi a többi, hogy őrzi?
B. T.: Tudatosan foglalkozom ezzel, hiszem, hogy minden mindennel kapcsolatban áll, ha mérgező magot ültetek, előbb-utóbb fejbe vág. Nem érdemes rossznak, gonosznak lenni, mert az élet később benyújtja a számlát. Szavakkal is lehet ölni. Felelős vezető vagyok, 100 ember sorsa van rám bízva 10 éve. Mindannyiunk számára fontos, hogy a közös munkánk eredményes legyen, ami jó hangulatban sokkal könnyebb.
Mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztatja?
B. T.: A Flört bérletünk kapcsán már említett vizualizálás. A magas színvonalon előadott zeneművek életre keltése foglalkoztat. Elsőként a Bruckner-szimfóniákat szeretném megcsinálni. A feleségem festőművész, sokat nézegetem a képeit, rengeteget ad nekem a vizuális élmény, ezt szeretném továbbadni.