2022. január 07. / Pavlovics Ágota
A címben szereplő frappáns mondat Oscar Wilde-tól származik, és Vári Éva művésznőtől hallottam, akire pazarul illik. Művészként, emberként egész pályafutása alatt önmaga maradt. Hosszú évek után a pécsiek nagy örömére Csiky Gergely A nagymama című vígjátékában lép ismét a
Pécsi Nemzeti Színház színpadára. Minden idők egyik legkedveltebb pécsi színésznője Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Pécs Díszpolgára, akivel örömünkre nem csak a december 4-i bemutatóról beszélgethettünk.
Mondják, az élet nagy rendező. A Pécsi Harmadik Színházban Schwajda György keserű komédiája,
A szent család főszerepét, az anyát játssza, nyomban utána pedig nagymama lesz Csiky Gergely vígjátékában.
V. É.: Szeretem az anya szerepét, különleges szerep az életemben. Schwajda darabjának főhőse szeretetre éhes, érzelmi zsaroló aszszony, akit nagyon érdekes játszani.
Milyen érzéseket váltott ki Önből a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Lipics Zsolt felkérése, hogy játssza el Csiky Gergely A nagymama című vígjátékának főszerepét?
V. É.: Megtisztelő volt a felkérés, de megrémültem. Nem tudtam, szabad-e vállalni. Huszonkilenc évig voltam a Pécsi Nemzeti Színház tagja, itt voltam kezdő, itt nőttem fel, a falakban én is ott vagyok. Amikor Kaposvárról Pécsre szerződtem, és beléptem ebbe a gyönyörű épületbe, a meghatottságtól azt sem tudtam, hogy ki vagyok. Nem is értettem, hogy kerültem ide, Pécs egyetemi város, itt van a Pécsi Balett, Úristen, én itt fogok játszani? Mindig a balett-terem előtt ültem, figyeltem őket, tanultam tőlük, nagyon sok segítséget kaptam, nemcsak a táncban számíthattam rájuk, de bátorítottak is, mindig azt mondták, gyerünk, csináld, menni fog. Úgyhogy azt mondtam: ide nekem az oroszlánt is.
Aztán eljátszotta a magyar és a világirodalom szinte összes jelentős szerepét, és Pécsett minden idők egyik legkedveltebb színésznője lett. Aztán váratlanul fogta a kalapját, és a pécsiek bánatára, a fővárosi színházkedvelők örömére eljött Budapestre.
V. É.: Jó dolgom volt Pécsett, jó szerepeket játszottam, pécsi lakos voltam, népszerű voltam, aztán 50 éves koromban egy szerepre, a Cigánykerékre szerződtem le Pesten, végül 25 évig ott maradtam. Nagyon-nagy boldogság volt, hogy odakerültem. Néhány éve visszajöttem Pécsre, és ismét a nagyszínház bársonyfüggönye előtt fogok állni, és most is éppen olyan elfogódott vagyok, mint amilyen kezdőként voltam.
A nagymama finom humorban, fordulatokban és érzelmekben gazdag darab, amely már az első bemutatóján, 1891-ben nagy sikert aratott, akkor Prielle Kornélia játszotta a főszerepet, később ebben a hálás szerepben láthatta a közönség mások mellett Honthy Hannát, Dajka Margitot, Tolnay Klárit.
V. É.: Évtizedek óta előveszik a darabot, és mindig nagyon szereti a közönség. Annak idején láttam, de most nem nézem meg Tolnay Klári alakítását, szeretném anélkül, hogy bármi befolyásolna, kialakítani a nagymama karakterét úgy, ahogy én érzem. Azt szoktam mondani a családomnak, ha összeadnám, hogy mennyi szöveget tanultam meg életemben, elvégezhettem volna pár egyetemet. Sokat tanultam, úgy gondolom, hogy a szerepeim csak építettek. Ez a folyamat oda-vissza működik, én hatok a szerepre, és a szerepem is hat rám.
Csiky Gergely életműve műfordításait is beleszámítva 100 kötetre rúg, ami persze még nem lenne elég ok arra, hogy játsszák a darabajait, de a Buborékok és persze A nagymama is kifejezetten aktuális.
V. É.: Csiky Gergely azért aktuális ma is, mert érzékenyen nyúl a társadalmi és a családi problémákhoz. A darabjaiból látszik, hogy nagyon jól ismerte a fiatalokat és az időseket is. Ebben a történetben két szerelmest el akarnak tiltani egymástól, én pedig nem akarok senkit eltiltani senkitől. Tudom, hogy mit jelent a tiltás, mert engem is eltiltottak fiatal koromban a szerelmemtől, és ezzel örökre boldogtalanná tettek. A nagymama bölcs, ismeri az életet. Gyakran nézem idős hölgyek arcát, akikből árad a bölcsesség, amire nagy szükség van az élethez. Az életben az élet a legszebb, örülni apró dolgoknak, annak, hogy süt a Nap. Az arcomon minden bánatom és örömem rajta van. Ezért vagyok a szépészeti műtétek, műarcok ellen. Ahogy Oscar Wilde remekül megfogalmazta: „Légy önmagad, mindenki más már foglalt”.
A darab rendezője Nagy Viktor, ha jól tudom, még nem dolgoztak együtt.
V. É.: Nem dolgoztunk még együtt. Érzékeny kapcsolat a színész és a rendező kapcsolata. Jó Nagy Viktorral dolgozni, nem azért, mert szervilis vagyok, hanem azért, mert igaz, amit mond. Felhőtlen a viszonyunk, nagyon jók a próbák. Ahogy a többiekkel is jó együtt dolgozni, a fiatalokat még nem ismerem eléggé, de megfiatalodom köztük.
Kik a játszótársai?
V. É.: Nagyon tehetséges fiatal kollégáim vannak, az unokámat Takaró Kristóf játssza, Mártát pedig Vlasits Barbara. Tódorka Szilárdot Köles Ferenc, Langó Szerafin intézeti nevelőnőt Stubendek Katalin alakítja, mindketten a színház vezető színészei. Örkényi Vilmos bárót, a volt szerelmemet pedig a nagyon népszerű Laklóth Aladár kelti életre.
Pécsi Nemzeti Színház színpadára. Minden idők egyik legkedveltebb pécsi színésznője Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Pécs Díszpolgára, akivel örömünkre nem csak a december 4-i bemutatóról beszélgethettünk.
Mondják, az élet nagy rendező. A Pécsi Harmadik Színházban Schwajda György keserű komédiája,
A szent család főszerepét, az anyát játssza, nyomban utána pedig nagymama lesz Csiky Gergely vígjátékában. V. É.: Szeretem az anya szerepét, különleges szerep az életemben. Schwajda darabjának főhőse szeretetre éhes, érzelmi zsaroló aszszony, akit nagyon érdekes játszani.
Milyen érzéseket váltott ki Önből a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Lipics Zsolt felkérése, hogy játssza el Csiky Gergely A nagymama című vígjátékának főszerepét?
V. É.: Megtisztelő volt a felkérés, de megrémültem. Nem tudtam, szabad-e vállalni. Huszonkilenc évig voltam a Pécsi Nemzeti Színház tagja, itt voltam kezdő, itt nőttem fel, a falakban én is ott vagyok. Amikor Kaposvárról Pécsre szerződtem, és beléptem ebbe a gyönyörű épületbe, a meghatottságtól azt sem tudtam, hogy ki vagyok. Nem is értettem, hogy kerültem ide, Pécs egyetemi város, itt van a Pécsi Balett, Úristen, én itt fogok játszani? Mindig a balett-terem előtt ültem, figyeltem őket, tanultam tőlük, nagyon sok segítséget kaptam, nemcsak a táncban számíthattam rájuk, de bátorítottak is, mindig azt mondták, gyerünk, csináld, menni fog. Úgyhogy azt mondtam: ide nekem az oroszlánt is.
Aztán eljátszotta a magyar és a világirodalom szinte összes jelentős szerepét, és Pécsett minden idők egyik legkedveltebb színésznője lett. Aztán váratlanul fogta a kalapját, és a pécsiek bánatára, a fővárosi színházkedvelők örömére eljött Budapestre.
V. É.: Jó dolgom volt Pécsett, jó szerepeket játszottam, pécsi lakos voltam, népszerű voltam, aztán 50 éves koromban egy szerepre, a Cigánykerékre szerződtem le Pesten, végül 25 évig ott maradtam. Nagyon-nagy boldogság volt, hogy odakerültem. Néhány éve visszajöttem Pécsre, és ismét a nagyszínház bársonyfüggönye előtt fogok állni, és most is éppen olyan elfogódott vagyok, mint amilyen kezdőként voltam.
A nagymama finom humorban, fordulatokban és érzelmekben gazdag darab, amely már az első bemutatóján, 1891-ben nagy sikert aratott, akkor Prielle Kornélia játszotta a főszerepet, később ebben a hálás szerepben láthatta a közönség mások mellett Honthy Hannát, Dajka Margitot, Tolnay Klárit.
V. É.: Évtizedek óta előveszik a darabot, és mindig nagyon szereti a közönség. Annak idején láttam, de most nem nézem meg Tolnay Klári alakítását, szeretném anélkül, hogy bármi befolyásolna, kialakítani a nagymama karakterét úgy, ahogy én érzem. Azt szoktam mondani a családomnak, ha összeadnám, hogy mennyi szöveget tanultam meg életemben, elvégezhettem volna pár egyetemet. Sokat tanultam, úgy gondolom, hogy a szerepeim csak építettek. Ez a folyamat oda-vissza működik, én hatok a szerepre, és a szerepem is hat rám.
Csiky Gergely életműve műfordításait is beleszámítva 100 kötetre rúg, ami persze még nem lenne elég ok arra, hogy játsszák a darabajait, de a Buborékok és persze A nagymama is kifejezetten aktuális.
V. É.: Csiky Gergely azért aktuális ma is, mert érzékenyen nyúl a társadalmi és a családi problémákhoz. A darabjaiból látszik, hogy nagyon jól ismerte a fiatalokat és az időseket is. Ebben a történetben két szerelmest el akarnak tiltani egymástól, én pedig nem akarok senkit eltiltani senkitől. Tudom, hogy mit jelent a tiltás, mert engem is eltiltottak fiatal koromban a szerelmemtől, és ezzel örökre boldogtalanná tettek. A nagymama bölcs, ismeri az életet. Gyakran nézem idős hölgyek arcát, akikből árad a bölcsesség, amire nagy szükség van az élethez. Az életben az élet a legszebb, örülni apró dolgoknak, annak, hogy süt a Nap. Az arcomon minden bánatom és örömem rajta van. Ezért vagyok a szépészeti műtétek, műarcok ellen. Ahogy Oscar Wilde remekül megfogalmazta: „Légy önmagad, mindenki más már foglalt”.
A darab rendezője Nagy Viktor, ha jól tudom, még nem dolgoztak együtt.
V. É.: Nem dolgoztunk még együtt. Érzékeny kapcsolat a színész és a rendező kapcsolata. Jó Nagy Viktorral dolgozni, nem azért, mert szervilis vagyok, hanem azért, mert igaz, amit mond. Felhőtlen a viszonyunk, nagyon jók a próbák. Ahogy a többiekkel is jó együtt dolgozni, a fiatalokat még nem ismerem eléggé, de megfiatalodom köztük.
Kik a játszótársai?
V. É.: Nagyon tehetséges fiatal kollégáim vannak, az unokámat Takaró Kristóf játssza, Mártát pedig Vlasits Barbara. Tódorka Szilárdot Köles Ferenc, Langó Szerafin intézeti nevelőnőt Stubendek Katalin alakítja, mindketten a színház vezető színészei. Örkényi Vilmos bárót, a volt szerelmemet pedig a nagyon népszerű Laklóth Aladár kelti életre.