Pazar környezet, egy káprázatos kiállítás meg rengeteg vonzó program
2022. Április 02. / Pavlovics Ágota

A rendezvényközpontként is működő Monostori erődöt évente mintegy százezer ember keresi fel, ám ez a szám a közeljövőben jelentősen emelkedni fog, mert a Csillagerőd teljesen megújult és egyedülálló állandó kiállítással bővült. Az erődrendszer harmadik tagjának, az Igmándi erődnek
részleges felújítása 2023-ra készül el. Nem csak a patinás erődrendszer szépül és gazdagodik, a Magya­rock Dalszínház is különleges évet kezd: 2022 februárjában lesz 20 éves. Komárom aktuális kul­tu­rá­lis ese­mé­nyei­ről az író, rendező, librettista Vizeli Csabával, a Magyarock Dalszínház igazgatójával, a Monostori Erőd Nonprofit Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

A komáromi erődrendszer a magyar oldalon magában foglalja a Csil­lag­e­rődöt, a Monostori erődöt és az Igmándi erődöt. Hogyan mutatná be röviden ezeket a patinás történelmi emlékeket?
V. Cs.: A legnagyobb a Monostori erőd, a legfiatalabb az Igmándi erőd és a legöregebb a Csillagerőd. A szabadságharc leverése után a Habs­burgok által továbbépített erődrendszer Közép-Európa legnagyobb katonai komplexuma volt. Ami pedig az újdonságokat illeti, a Liget Bu­da­pest Projekt egyetlen vidéki helyszíneként befejeződött a Csillagerőd felújítása. A létesítmény egy 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gya­ra­po­dott, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait mu­tat­juk be. A Mányi István építész tervei alapján elvégzett rekonstrukció megőrizte az épített örökség értékeit, vizuálisan pedig megjeleníti a 21. századot. A görög, római és reneszánsz szobrok gipszmásolatainak egy részét az Igmándi erődben tárolták, nem a legjobb körülmények között, de most végre méltó helyen láthatók. Az októberben megnyílt tárlaton mintegy háromszáz másolat tekinthető meg, közöttük több évszázad legismertebb darabjaival. A komáromi kiállítás a Csillagerőd felújított, patkó alakú központi épületében és az ezt összekötő impozáns új csarnokban 21. századi körülmények között tekinthető meg. A látogatók többek között gyönyörködhetnek Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak, a Milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo Dávid-szobrának gipszmásolatában. A látvány mellett a kiállítás hagyományos és digitális tartalmai sok érdekes információval szolgálnak a művek ábrázolásáról, a gipszmásolatok készítéséről. Ezt a páratlanul izgalmas kiállítást mindenkinek látnia kell, egyedülálló kulturális élmény. Az állandó kiállítás helyszíne oktatási, ismeretterjesztési feladatokat is ellát korszerű, interaktív múzeumi körülmények között.

Mi mindennel várják még a Komáromba látogató érdeklődőket a kiállításon kívül?
V. Cs.: A járványhelyzet miatt óvatosak vagyunk, de a mostani terveink szerint már februárban lesznek klasszikus zenei koncertek nálunk. Folyamatosan szervezzük az ErődFeszt programjait, 2022-ben is visszatérnek az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint a második világháború hőseinek tiszteletére szervezett hadijátékok. De ne feledkezzünk meg a két Komárom közös ünnepéről, a három évtizedes múltra visszatekintő Komáromi Napok kulturális rendezvénysorozatról sem, melyet két év kényszerű szünet után szeretnénk ismét megtartani.

Húszéves a Magyarock Dalszínház, 2022 nyilván a születésnapjuk jegyében telik, mivel ünneplik a kerek évfordulót?
V. Cs.: A Magyarock Dalszínház az én kezdeményezésemre alakult 2002 februárjában, célom a magyar zenés darabok színpadra állítása és új magyar művek létrehozása volt. A 20. születésnap mérföldkő, ezért nagyszabású gálaműsorral szeretnénk megünnepelni, azokat a művészeket fogjuk meghívni, akik a színház eltelt két évtizedéhez köthetők, összekapcsolják a mögöttünk levő éveket. Többféle kiadvánnyal, dokumentumfilmmel, könyvekkel, az általunk készített előadásokból készült CD-kel, DVD-kel fogunk jelent­kezni, hiszen az ünneplés elsődlegesen arról szól, hogy megköszönjük a közönség szeretetét és a visszatérő nézők hűségét.

A Monostori Erőd szabadtéri színpadán Jókai Mór regényeinek adaptációt láthatta a közönség – A kőszívű ember fiai, Az aranyember, Szeretve mind a vérpadig –, folytatják a sorozatot?
V. Cs.: Tartozunk azzal a komáromi születésű Jókai Mór emlékének, hogy a saját művészi eszközeinkkel mutassuk be a műveit, a korábban elkészült darabjaink mellett készülünk egy új, az íróóriás életét feldolgozó zenés játék bemutatására is. Remélem, minden nyárra tervezett programunkat meg tudjuk tartani, persze a terveinken és vágyainkon kívül a legfontosabb, hogy egészségben tudjunk dolgozni. Bízunk benne, hogy így lesz, és abban is, hogy nagyon sok látogatót fogadhatunk majd rendezvényeinken.