„A karaktergyilkosságok a mi mai társadalmunkban is jelen vannak”
2022. március 04. / Pavlovics Ágota

Fedák Sári 1902 nyarán Nagyváradon turnézott a Lotti ezredes című operettel, alakításával elkápráztatta Ady Endrét, aki a Nagyváradi Naplóban verset tett közzé, amelyben ez áll: Ez a leány a tökéletesség. A költő által tökéletesnek tartott, a közönség által bálványozott, ugyanakkor
meglehetősen öntörvényű, sajnálatosan tragikus sorsú művészről Olt Tamás írt és rendezett darabot, aminek a bemutatója a Győri Nemzeti Színházban 2022. március 5-én lesz. A kaposvári születésű, a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán Babarczy László osztályában végzett, jelenleg a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatójaként dolgozó, de a Nemzeti Színházban is játszó művésszel el­ső­sor­ban a Minden jegy elkelt című zenés életrajzi tragikomédiáról beszélgettünk.

Mielőtt a győri bemutatóról kérdezem, ejtsünk néhány szót Ka­pos­várról, hiszen több szálon is kötődik a városhoz, milyen érzés most a káprázatosan felújított Csiky Gergely Színházban dolgozni?
O. T.: Kaposváron születtem, az első kaposvári színészosztályba jár­tam az Egyetemen, és tavaly ősszel új pompájában nyithattuk meg ezt a legendás színházat ebben a fantasztikus épületben. Reméljük, nemcsak a felújított színház, hanem a műsorpolitikánk is szerepet játszik abban, hogy erősen megnőtt a nézőszámunk. Olyan világsztár rendezőket hozunk el a színházba, mint David Doiasvili vagy Ilja Bo­csar­nikovsz, ami jó a közönségnek és a társulatnak is, életre szóló találkozások, szemléletformáló élmények születnek.

Az utóbbi néhány évben különleges figyelem övezi a tragikus sorsú színésznő, Fedák Sári élettörténetét. A csodálatos erdélyi színésznő, Farkas Ibolya a Soproni Petőfi Színházban mutatta be Börtönnapló címmel a művésznő 630 oldalas könyvéből írt estjét. Önt mi inspirálta, hogy darabot írjon róla?
O. T.: Kubik Anna kért meg, hogy írjak darabot Fedák Sári életéről, de ne csak a közismert rózsaszín felhős, primadonnás, legendás éveket dolgozzam fel, meg az ultiból ismert bemondást, a fedáksárit idéz­zem meg. A csillogás helyett álljon a darab középpontjában az őt ellehetetlenítő, felfoghatatlan karak­ter­gyil­kosság. Elutaztam Beregszászba, ahol Fedák valamikori háza állt, egy évig kutattam, a legtöbbet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aktái között, ahol számos olyan tény, esemény tárult fel előttem, ami korábban nem volt ismert. Elolvastam a Fedák-per tárgyalásának teljes jegyzőkönyvét, ez az anyag adja a darabom második részét, olvastam tanúvallomásokat, és az is világossá vált egy idő után számomra, hogy azokat, akik Fedák mellett tanúskodtak volna, gyorsított eljárással elítélték, bebör­tö­nöz­ték, hogy ne tehessék meg. Hivatalosan kommunistázták és fasisztázták is, félelmetes thriller az egész anyag. Ráadásul Fedák története napjainkban éppen olyan aktuális, mint annak idején volt. Mindaz, amit elkövetünk, az elhallgatások, a meg nem szólalások, a karaktergyilkosságok a mi mai társadalmunkban is jelen vannak.

Fedák Sári imádta a színpadot, remekül játszott férfiszerepeket is, ha nem találta elég tekintélyesnek a női szerepet. Kinek állt érdekében, hogy tönkretegye?
O. T.: Hajdani kolléganői feljelentései alapján vált karaktergyilkosság áldozatává, sulykolta a sajtó is a bűneit, pedig ez a nagy földterületekkel, számos ingatlannal rendelkező asszony az I. világháború idején rárúgta az ajtót a hadügyminiszterre a magyar katonák érdekében, az egyik birtokán pedig hadikórházat rendezett be, és személyesen asszisztált műtéteknél. Mégis félreállították a pályáról, és végül Nyáregy­há­zán tengődött a komornájával egy aprócska házban. A tárgyalásán pedig azt mondta: ha én uszítottam volna, attól hangos lett volna Európa.

A színészlegenda életszakaszai erősen eltérő körülmények között teltek, hogy jelenik majd meg mindez a színpadon?
O. T.: Három idősíkot ölel át a darab. A jelen, a nagyon szomorú közeg, Nyáregyháza, a ház, ahol az egykori díva él a volt komornájával, és a nagy visszatérésre, A nagymama címszerepére készül a Király Színházban. A másik idősík a távoli múlt, a fiatalság, a szárnyalás. A harmadik pedig a híres Fedák-per, ahol az ajtón kis cédula tudatta az érdeklődőkkel, a jegyek elfogytak. Mindez a színpadon egy sok­szereplős színház a színházban, amiben megjelennek emlékképek, híres dalok – a katonadaloktól az operetten át a siratókig – hangzanak el, és a tánckarnak is fontos szerepe van.
Kik alakítják a legfontosabb szerepeket?
O. T.: Fedák Sárit Kubik Anna, a fiatal Fedákot Sóvári-Fehér Anna e. h., a Bírót Bede-Fazekas Csaba, Molnár Ferencet, Fedák férjét és Básti Lajost Csankó Zoltán, Kerék Margitot, a komornáját Mézes Violetta játssza.

Kik voltak az alkotótársai?
O. T.: A koreográfia Fekete Miklós, a díszlet Vereckei Rita, a jelmez Cselényi Nóra munkáját dicséri.


Dióhéj
Rendszeres kapcsolat a diaszpórával

Olt Tamás az interjú elkészítése előtti napon érkezett meg Amerikából, ahol az ott élő magyaroknál jártak. Dr. Fülöp Péterrel, a Csiky Gergely Színház igazgatójával hivatalba állásuk óta szem előtt tartják, hogy a külföldön élő magyarok – például Amerikában, Angliában – igénylik, hogy a magyar ünnepekről színvonalas műsorral emlékezhessenek meg. Idén a Magyar Kultúra napja alkalmából Los Angelesben jártak, ahol a helyi magyarságnak még a hazai díszbemutató előtt bemutatták a Korai menyegző című filmet. A film nem teljesen azonos a Csiky Gergely Színházban bemutatott, Olt Tamás által rendezett darabbal, Vékás Csaba rendezte, és az egész kaposvári társulat játszik benne, például az egyik főszereplő Fándly Csaba, de látható benne a Kaposváron végzett Trill Beatrix és a pályáját a legendás kaposvári színházban kezdő Koltai Róbert is.