2022. március 04. / Pavlovics Ágota
Fedák Sári 1902 nyarán Nagyváradon turnézott a Lotti ezredes című operettel, alakításával elkápráztatta Ady Endrét, aki a Nagyváradi Naplóban verset tett közzé, amelyben ez áll: Ez a leány a tökéletesség. A költő által tökéletesnek tartott, a közönség által bálványozott, ugyanakkor
meglehetősen öntörvényű, sajnálatosan tragikus sorsú művészről Olt Tamás írt és rendezett darabot, aminek a bemutatója a Győri Nemzeti Színházban 2022. március 5-én lesz. A kaposvári születésű, a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán Babarczy László osztályában végzett, jelenleg a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatójaként dolgozó, de a Nemzeti Színházban is játszó művésszel elsősorban a Minden jegy elkelt című zenés életrajzi tragikomédiáról beszélgettünk.
Mielőtt a győri bemutatóról kérdezem, ejtsünk néhány szót Kaposvárról, hiszen több szálon is kötődik a városhoz, milyen érzés most a káprázatosan felújított Csiky Gergely Színházban dolgozni?
O. T.: Kaposváron születtem, az első kaposvári színészosztályba jártam az Egyetemen, és tavaly ősszel új pompájában nyithattuk meg ezt a legendás színházat ebben a fantasztikus épületben. Reméljük, nemcsak a felújított színház, hanem a műsorpolitikánk is szerepet játszik abban, hogy erősen megnőtt a nézőszámunk. Olyan világsztár rendezőket hozunk el a színházba, mint David Doiasvili vagy Ilja Bocsarnikovsz, ami jó a közönségnek és a társulatnak is, életre szóló találkozások, szemléletformáló élmények születnek.
Az utóbbi néhány évben különleges figyelem övezi a tragikus sorsú színésznő, Fedák Sári élettörténetét. A csodálatos erdélyi színésznő, Farkas Ibolya a Soproni Petőfi Színházban mutatta be Börtönnapló címmel a művésznő 630 oldalas könyvéből írt estjét. Önt mi inspirálta, hogy darabot írjon róla?
O. T.: Kubik Anna kért meg, hogy írjak darabot Fedák Sári életéről, de ne csak a közismert rózsaszín felhős, primadonnás, legendás éveket dolgozzam fel, meg az ultiból ismert bemondást, a fedáksárit idézzem meg. A csillogás helyett álljon a darab középpontjában az őt ellehetetlenítő, felfoghatatlan karaktergyilkosság. Elutaztam Beregszászba, ahol Fedák valamikori háza állt, egy évig kutattam, a legtöbbet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aktái között, ahol számos olyan tény, esemény tárult fel előttem, ami korábban nem volt ismert. Elolvastam a Fedák-per tárgyalásának teljes jegyzőkönyvét, ez az anyag adja a darabom második részét, olvastam tanúvallomásokat, és az is világossá vált egy idő után számomra, hogy azokat, akik Fedák mellett tanúskodtak volna, gyorsított eljárással elítélték, bebörtönözték, hogy ne tehessék meg. Hivatalosan kommunistázták és fasisztázták is, félelmetes thriller az egész anyag. Ráadásul Fedák története napjainkban éppen olyan aktuális, mint annak idején volt. Mindaz, amit elkövetünk, az elhallgatások, a meg nem szólalások, a karaktergyilkosságok a mi mai társadalmunkban is jelen vannak.
Fedák Sári imádta a színpadot, remekül játszott férfiszerepeket is, ha nem találta elég tekintélyesnek a női szerepet. Kinek állt érdekében, hogy tönkretegye?
O. T.: Hajdani kolléganői feljelentései alapján vált karaktergyilkosság áldozatává, sulykolta a sajtó is a bűneit, pedig ez a nagy földterületekkel, számos ingatlannal rendelkező asszony az I. világháború idején rárúgta az ajtót a hadügyminiszterre a magyar katonák érdekében, az egyik birtokán pedig hadikórházat rendezett be, és személyesen asszisztált műtéteknél. Mégis félreállították a pályáról, és végül Nyáregyházán tengődött a komornájával egy aprócska házban. A tárgyalásán pedig azt mondta: ha én uszítottam volna, attól hangos lett volna Európa.
A színészlegenda életszakaszai erősen eltérő körülmények között teltek, hogy jelenik majd meg mindez a színpadon?
O. T.: Három idősíkot ölel át a darab. A jelen, a nagyon szomorú közeg, Nyáregyháza, a ház, ahol az egykori díva él a volt komornájával, és a nagy visszatérésre, A nagymama címszerepére készül a Király Színházban. A másik idősík a távoli múlt, a fiatalság, a szárnyalás. A harmadik pedig a híres Fedák-per, ahol az ajtón kis cédula tudatta az érdeklődőkkel, a jegyek elfogytak. Mindez a színpadon egy sokszereplős színház a színházban, amiben megjelennek emlékképek, híres dalok – a katonadaloktól az operetten át a siratókig – hangzanak el, és a tánckarnak is fontos szerepe van.
Kik alakítják a legfontosabb szerepeket?
O. T.: Fedák Sárit Kubik Anna, a fiatal Fedákot Sóvári-Fehér Anna e. h., a Bírót Bede-Fazekas Csaba, Molnár Ferencet, Fedák férjét és Básti Lajost Csankó Zoltán, Kerék Margitot, a komornáját Mézes Violetta játssza.
Kik voltak az alkotótársai?
O. T.: A koreográfia Fekete Miklós, a díszlet Vereckei Rita, a jelmez Cselényi Nóra munkáját dicséri.
Dióhéj
Rendszeres kapcsolat a diaszpórával
Olt Tamás az interjú elkészítése előtti napon érkezett meg Amerikából, ahol az ott élő magyaroknál jártak. Dr. Fülöp Péterrel, a Csiky Gergely Színház igazgatójával hivatalba állásuk óta szem előtt tartják, hogy a külföldön élő magyarok – például Amerikában, Angliában – igénylik, hogy a magyar ünnepekről színvonalas műsorral emlékezhessenek meg. Idén a Magyar Kultúra napja alkalmából Los Angelesben jártak, ahol a helyi magyarságnak még a hazai díszbemutató előtt bemutatták a Korai menyegző című filmet. A film nem teljesen azonos a Csiky Gergely Színházban bemutatott, Olt Tamás által rendezett darabbal, Vékás Csaba rendezte, és az egész kaposvári társulat játszik benne, például az egyik főszereplő Fándly Csaba, de látható benne a Kaposváron végzett Trill Beatrix és a pályáját a legendás kaposvári színházban kezdő Koltai Róbert is.
meglehetősen öntörvényű, sajnálatosan tragikus sorsú művészről Olt Tamás írt és rendezett darabot, aminek a bemutatója a Győri Nemzeti Színházban 2022. március 5-én lesz. A kaposvári születésű, a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán Babarczy László osztályában végzett, jelenleg a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatójaként dolgozó, de a Nemzeti Színházban is játszó művésszel elsősorban a Minden jegy elkelt című zenés életrajzi tragikomédiáról beszélgettünk.
Mielőtt a győri bemutatóról kérdezem, ejtsünk néhány szót Kaposvárról, hiszen több szálon is kötődik a városhoz, milyen érzés most a káprázatosan felújított Csiky Gergely Színházban dolgozni?
O. T.: Kaposváron születtem, az első kaposvári színészosztályba jártam az Egyetemen, és tavaly ősszel új pompájában nyithattuk meg ezt a legendás színházat ebben a fantasztikus épületben. Reméljük, nemcsak a felújított színház, hanem a műsorpolitikánk is szerepet játszik abban, hogy erősen megnőtt a nézőszámunk. Olyan világsztár rendezőket hozunk el a színházba, mint David Doiasvili vagy Ilja Bocsarnikovsz, ami jó a közönségnek és a társulatnak is, életre szóló találkozások, szemléletformáló élmények születnek.
Az utóbbi néhány évben különleges figyelem övezi a tragikus sorsú színésznő, Fedák Sári élettörténetét. A csodálatos erdélyi színésznő, Farkas Ibolya a Soproni Petőfi Színházban mutatta be Börtönnapló címmel a művésznő 630 oldalas könyvéből írt estjét. Önt mi inspirálta, hogy darabot írjon róla?
O. T.: Kubik Anna kért meg, hogy írjak darabot Fedák Sári életéről, de ne csak a közismert rózsaszín felhős, primadonnás, legendás éveket dolgozzam fel, meg az ultiból ismert bemondást, a fedáksárit idézzem meg. A csillogás helyett álljon a darab középpontjában az őt ellehetetlenítő, felfoghatatlan karaktergyilkosság. Elutaztam Beregszászba, ahol Fedák valamikori háza állt, egy évig kutattam, a legtöbbet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának aktái között, ahol számos olyan tény, esemény tárult fel előttem, ami korábban nem volt ismert. Elolvastam a Fedák-per tárgyalásának teljes jegyzőkönyvét, ez az anyag adja a darabom második részét, olvastam tanúvallomásokat, és az is világossá vált egy idő után számomra, hogy azokat, akik Fedák mellett tanúskodtak volna, gyorsított eljárással elítélték, bebörtönözték, hogy ne tehessék meg. Hivatalosan kommunistázták és fasisztázták is, félelmetes thriller az egész anyag. Ráadásul Fedák története napjainkban éppen olyan aktuális, mint annak idején volt. Mindaz, amit elkövetünk, az elhallgatások, a meg nem szólalások, a karaktergyilkosságok a mi mai társadalmunkban is jelen vannak.
Fedák Sári imádta a színpadot, remekül játszott férfiszerepeket is, ha nem találta elég tekintélyesnek a női szerepet. Kinek állt érdekében, hogy tönkretegye?
O. T.: Hajdani kolléganői feljelentései alapján vált karaktergyilkosság áldozatává, sulykolta a sajtó is a bűneit, pedig ez a nagy földterületekkel, számos ingatlannal rendelkező asszony az I. világháború idején rárúgta az ajtót a hadügyminiszterre a magyar katonák érdekében, az egyik birtokán pedig hadikórházat rendezett be, és személyesen asszisztált műtéteknél. Mégis félreállították a pályáról, és végül Nyáregyházán tengődött a komornájával egy aprócska házban. A tárgyalásán pedig azt mondta: ha én uszítottam volna, attól hangos lett volna Európa.
A színészlegenda életszakaszai erősen eltérő körülmények között teltek, hogy jelenik majd meg mindez a színpadon?
O. T.: Három idősíkot ölel át a darab. A jelen, a nagyon szomorú közeg, Nyáregyháza, a ház, ahol az egykori díva él a volt komornájával, és a nagy visszatérésre, A nagymama címszerepére készül a Király Színházban. A másik idősík a távoli múlt, a fiatalság, a szárnyalás. A harmadik pedig a híres Fedák-per, ahol az ajtón kis cédula tudatta az érdeklődőkkel, a jegyek elfogytak. Mindez a színpadon egy sokszereplős színház a színházban, amiben megjelennek emlékképek, híres dalok – a katonadaloktól az operetten át a siratókig – hangzanak el, és a tánckarnak is fontos szerepe van.
Kik alakítják a legfontosabb szerepeket?
O. T.: Fedák Sárit Kubik Anna, a fiatal Fedákot Sóvári-Fehér Anna e. h., a Bírót Bede-Fazekas Csaba, Molnár Ferencet, Fedák férjét és Básti Lajost Csankó Zoltán, Kerék Margitot, a komornáját Mézes Violetta játssza.
Kik voltak az alkotótársai?
O. T.: A koreográfia Fekete Miklós, a díszlet Vereckei Rita, a jelmez Cselényi Nóra munkáját dicséri.
Dióhéj
Rendszeres kapcsolat a diaszpórával
Olt Tamás az interjú elkészítése előtti napon érkezett meg Amerikából, ahol az ott élő magyaroknál jártak. Dr. Fülöp Péterrel, a Csiky Gergely Színház igazgatójával hivatalba állásuk óta szem előtt tartják, hogy a külföldön élő magyarok – például Amerikában, Angliában – igénylik, hogy a magyar ünnepekről színvonalas műsorral emlékezhessenek meg. Idén a Magyar Kultúra napja alkalmából Los Angelesben jártak, ahol a helyi magyarságnak még a hazai díszbemutató előtt bemutatták a Korai menyegző című filmet. A film nem teljesen azonos a Csiky Gergely Színházban bemutatott, Olt Tamás által rendezett darabbal, Vékás Csaba rendezte, és az egész kaposvári társulat játszik benne, például az egyik főszereplő Fándly Csaba, de látható benne a Kaposváron végzett Trill Beatrix és a pályáját a legendás kaposvári színházban kezdő Koltai Róbert is.