2022. március 04. / Kékesi Raymund
Anjou – A liliom útvesztői – bemutató március 25-én az Altemplomban!
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) történelmi darabjaiban mindig törekszik a részletekben való hitelességre, ám éppen az időbeli távolság miatt nem egyszerű vállalkozás átélhetően bemutatni a nézőknek a XIV. század végi Magyarországot és Itáliát. A jellegzetességeiben az Anjou-kort elénk varázsoló díszletek és a Papp Janó által tervezett késő középkori és kora reneszánsz ruhák mellett a színészeknek mozgásban, viselkedésben és gondolkodásban is fel kell venni a korra jellemző ritmust, amihez nagy mértékben hozzásegíti őket például a korabeli kardvívás rendszeres edzéseken való elsajátítása.
Nem mindig könnyű királynak és királylánynak lenni
Ha a művészek a szerep hiteles megformálása érdekében valóban a korba helyezik magukat, akkor nem csupán a vívások és csatajelenetek lesznek hitelesek, hanem a számtalan, nem ritkán országok, nemzetek és királyságok sorsát meghatározó elhatározásokat megelőző belső vívódások színészi eszközökkel történő megjelenítése is.
A nehéz döntések meghozatalának terhe elsősorban Nagy Lajos magyar király (megszemélyesítője László Roland) vállát nyomja, ám rokona, Bölcs Róbert nápolyi uralkodó (Jantyik Csaba) és az országnagyok helyzete sem mindig egyszerű. Ha kellően empatikusak vagyunk, elképzelhető, hogy e tekintetben időnként még a nápolyi szajhaként elhíresült szicíliai királynő, Johanna (Orbán Bori) sincs mindig könnyű helyzetben a nemzetközi diplomácia szövevényes útvesztői közt lavírozva, bár őt az erkölcsi kérdések nem nyomasztják különösebben.
Hogy egy királylánynak sem egyszerű, arra a fiai érdekében semmilyen cselszövéstől vissza nem riadó Perigord Ágnes (Pethő Kincső) hercegnő utal az előadásban, amikor az Árpádok és az Anjouk céljait öszszegezve mondja el Anjou Máriának (Tóth Zsuzsi), hogy „Ön is egy olyan kikövezett út, amelyen keresztül rokonaink, a magyarországi Anjouk rátehetik kezüket a Nápolyi királyságra, és ezáltal birtokolni fogják az Adriai tenger mindkét partját”.
Egy korábbi jelenetből kiderül, hogy Lajos e már Könyves Kálmán királyunk által felvázolt magyar diplomáciai célkitűzések eléréséért még igazi szerelméről és jegyeséről, Margitról is hajlandó lemondani. Valószínűleg ez sem lehetett könnyű döntés.
A szálak Londontól a bizánci császári palotáig vezetnek
A nehéz döntések okai ráadásul rendkívül vérbő cselekményszövésben bontakoznak ki a szemünk előtt. Egy szajha a nápolyi királyi trónon, akinek szeretői Európa-szerte elhíresült merényletet hajtanak végre Johanna vőlegénye és a királyi trón várományosa, Endre herceg ellen, aki nem mellesleg Lajos királyunk öccse. A pápa nevében aláíró, okirathamisító bíboros, majd Nagy Lajos büntetést kérő követei Avignonban, a pápai trónnál. A magyar király szövetségkötése III. Eduárd angol uralkodóval, és egy kalandos követjárás London és Buda közt a XIV. század veszélyes útjain. A bizánci palotáig érő magyar diplomáciai játszmák a Dalmáciát megszerezni akaró Velence megkerülésére. Két itáliai hadjárat előkészítése és logisztikázása az 1300-as évek közepének gazdasági és társadalmi viszonyai között. Mindez elárulja, hogy Andrási Attila egyedi látásmódú rendezésében és Szigeti Réka dramaturgiai képességeivel megjelenítve valóban izgalmas előadásra számíthatunk.
További érdekességek és jegyvásárlás az Udvari Kamaraszínház weboldalán
Az mkuk.hu/eloadas/anjou weboldalra látogatva rengeteg információt és érdekességet olvashatunk a darab történelmi hátteréről, nem utolsósorban az angol és a magyar királyi palota között közlekedő követek útjáról és a magyar trónon ülő francia származású királynékról és királynőkről. A színház weboldalán a jegyeit is megvásárolhatja, ha nem akar lemaradni a március 25-ei premierről.
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) történelmi darabjaiban mindig törekszik a részletekben való hitelességre, ám éppen az időbeli távolság miatt nem egyszerű vállalkozás átélhetően bemutatni a nézőknek a XIV. század végi Magyarországot és Itáliát. A jellegzetességeiben az Anjou-kort elénk varázsoló díszletek és a Papp Janó által tervezett késő középkori és kora reneszánsz ruhák mellett a színészeknek mozgásban, viselkedésben és gondolkodásban is fel kell venni a korra jellemző ritmust, amihez nagy mértékben hozzásegíti őket például a korabeli kardvívás rendszeres edzéseken való elsajátítása.Nem mindig könnyű királynak és királylánynak lenni
Ha a művészek a szerep hiteles megformálása érdekében valóban a korba helyezik magukat, akkor nem csupán a vívások és csatajelenetek lesznek hitelesek, hanem a számtalan, nem ritkán országok, nemzetek és királyságok sorsát meghatározó elhatározásokat megelőző belső vívódások színészi eszközökkel történő megjelenítése is.
A nehéz döntések meghozatalának terhe elsősorban Nagy Lajos magyar király (megszemélyesítője László Roland) vállát nyomja, ám rokona, Bölcs Róbert nápolyi uralkodó (Jantyik Csaba) és az országnagyok helyzete sem mindig egyszerű. Ha kellően empatikusak vagyunk, elképzelhető, hogy e tekintetben időnként még a nápolyi szajhaként elhíresült szicíliai királynő, Johanna (Orbán Bori) sincs mindig könnyű helyzetben a nemzetközi diplomácia szövevényes útvesztői közt lavírozva, bár őt az erkölcsi kérdések nem nyomasztják különösebben.
Hogy egy királylánynak sem egyszerű, arra a fiai érdekében semmilyen cselszövéstől vissza nem riadó Perigord Ágnes (Pethő Kincső) hercegnő utal az előadásban, amikor az Árpádok és az Anjouk céljait öszszegezve mondja el Anjou Máriának (Tóth Zsuzsi), hogy „Ön is egy olyan kikövezett út, amelyen keresztül rokonaink, a magyarországi Anjouk rátehetik kezüket a Nápolyi királyságra, és ezáltal birtokolni fogják az Adriai tenger mindkét partját”.
Egy korábbi jelenetből kiderül, hogy Lajos e már Könyves Kálmán királyunk által felvázolt magyar diplomáciai célkitűzések eléréséért még igazi szerelméről és jegyeséről, Margitról is hajlandó lemondani. Valószínűleg ez sem lehetett könnyű döntés.
A szálak Londontól a bizánci császári palotáig vezetnek
A nehéz döntések okai ráadásul rendkívül vérbő cselekményszövésben bontakoznak ki a szemünk előtt. Egy szajha a nápolyi királyi trónon, akinek szeretői Európa-szerte elhíresült merényletet hajtanak végre Johanna vőlegénye és a királyi trón várományosa, Endre herceg ellen, aki nem mellesleg Lajos királyunk öccse. A pápa nevében aláíró, okirathamisító bíboros, majd Nagy Lajos büntetést kérő követei Avignonban, a pápai trónnál. A magyar király szövetségkötése III. Eduárd angol uralkodóval, és egy kalandos követjárás London és Buda közt a XIV. század veszélyes útjain. A bizánci palotáig érő magyar diplomáciai játszmák a Dalmáciát megszerezni akaró Velence megkerülésére. Két itáliai hadjárat előkészítése és logisztikázása az 1300-as évek közepének gazdasági és társadalmi viszonyai között. Mindez elárulja, hogy Andrási Attila egyedi látásmódú rendezésében és Szigeti Réka dramaturgiai képességeivel megjelenítve valóban izgalmas előadásra számíthatunk.
További érdekességek és jegyvásárlás az Udvari Kamaraszínház weboldalán
Az mkuk.hu/eloadas/anjou weboldalra látogatva rengeteg információt és érdekességet olvashatunk a darab történelmi hátteréről, nem utolsósorban az angol és a magyar királyi palota között közlekedő követek útjáról és a magyar trónon ülő francia származású királynékról és királynőkről. A színház weboldalán a jegyeit is megvásárolhatja, ha nem akar lemaradni a március 25-ei premierről.