2022. március 16. / Pavlovics Ágota
Marschall Miklós közgazdász nevét a 90-es évek elején ismertük meg, amikor főpolgármester-helyettes volt, majd a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) Alapítványának elnökeként találkoztunk vele, később ezzel párhuzamosan főállásban a Transparency International regionális igazgatója-
ként dolgozott. A korszerű kultúrafinanszírozással, azon belül a civil szervezetek szerepével évtizedek óta foglalkozik, elméleti tevékenységét sokat idézett tanulmányok tanúsítják. Mostantól a BFZ Támogatói Klubja négy nagykövetének egyikeként folytatja munkáját. A szakemberrel a zenekarról, a zenekarhoz való személyes kötődéséről, valamint egy mámorítónak ígérkező márciusi koncertről beszélgettünk.
Ön a kezdetektől részt vesz a Budapesti Fesztiválzenekar életében, 1991-94 között pedig főpolgármester-helyettesként segítette az útját. Ha valaki nem ismerné a zenekart, hogy mutatná be neki?
M. M.: Röviden: a Fesztiválzenekar fiatal, ennek ellenére világhírű, az egyik legsikeresebb kulturális vállalkozás az elmúlt néhány évtizedben. Bővebben: szerte a világon, New Yorktól Berlinig ismerik, elismerik és szeretik. A BFZ innovatív, a zenében és a zenén kívül is mindig újat kereső, kivételesen magas színvonalon muzsikáló együttes, amelynek tagjai úgy tartoznak össze, mint egy nagy család.
Személy szerint Önnek mit jelent a BFZ?
M. M.: Harminc éve kötődöm ehhez a fantasztikus zenekarhoz, és azóta nagy kedvvel veszek részt az együttes finanszírozását segítő munkában. A Fesztiválzenekar megalakulásakor, 1983-ban már puszta megjelenésével felkavarta a zenei élet állóvizét, sok tekintetben megelőzte a korát, így önállósodását, finanszírozását tekintve is, amikor 1992-ben fenntartói közé a főváros mellett 120 millió forintos alaptőkével belépett egy civil szervezet, a BFZ Alapítvány. Büszke vagyok rá, hogy sok általunk kezdeményezett program épült be más zenekarok gyakorlatába, elsősorban a Kakaókoncertekre, a Zsinagógakoncertekre és a nyugdíjasoknak rendezett hangversenyekre gondolok. Kezdetben a kuratórium tagja, majd tizennyolc évig az Alapítvány kuratóriumának elnöke voltam, a Fesztiválzenekar a szemem előtt lett a világ 10 legjobb zenekarának egyike.
A zenekar finanszírozásának izmos pillére a Támogatói Klub, mi mindent jelent gyakorlatban a klubtagság?
M. M.: A Támogatói Klub tagjai anyagi erőforrásaiknak megfelelően hozzájárulnak a zenekar finanszírozásához, az évi adomány lehet 10 ezer forint és 10 millió forint is. A tagok részesülnek abban az örömben, amit a zenekar a koncerteken ad, a belőlük alakult civil réteg évről évre erősebb, több száz azoknak a száma, akik kisebb-nagyobb adományokkal járulnak hozzá a BFZ fenntartásához. De mindez nem csak a pénzről szól. A zenekar körül kialakult civil támogatói, baráti körben különböző emberek jönnek össze, és jól érzik magukat együtt. Minden évben egyszer gálavacsorát rendezünk, ahol a támogatók együtt vacsorázhatnak Fischer Ivánnal és a zenekar tagjaival, mások követik a BFZ-t a turnéin. A Támogatói Klub tagjai a BFZ sikertörténetének részeiként gondolhatnak magukra.
Mostantól új pozíciót tölt be, a zenekar négy nagykövetének egyike.
M. M.: Filozófiánk alapja, hogy a Fesztiválzenekar a közönség zenekara, egy olyan együttes, amely köré az elmúlt évtizedek alatt szoros baráti kör szövődött, olyan civilek, budapesti polgárok, akik fontosnak tartották, hogy bérletvásárlásukkal, támogatásukkal biztosítsák a zenekar fenntartásához szükséges pénz kisebbik hányadát. A továbbiakban nagykövetként is elsősorban a zenekar támogatását szolgáló feladataim lesznek. Megtiszteltetés számomra, hogy felkérést kaptam erre a pozícióra, jó együtt lenni, úgy érzem, a koncertekkel, a zenekar működésével Magyarország jobbik fele mutatkozik meg, befogadó szemlélet jellemzi az együttest, amit igyekszünk kisugározni. Örömmel látom, hogy a jó példa követőkre talál, egyre több baráti társaság csatlakozik hozzánk, akik élvezik a támogatói tagság adta közelséget, intimebb kapcsolatot a zenekarral.
Ön szerint mi a zenekar egyedülálló sikerének, folyamatos megújulásának titka?
M. M.: Az együttes zeneigazgatója, Fischer Iván szokta mondani, hogy a zenekar tagjai nem hivatalnokok, nem munkavállalók, hanem olyan muzsikusok, akik kreatív szabadságban élnek, és saját személyiségükkel is sokat hozzáadnak a közös produkciókhoz. Fischer Iván pedig igazi zenei polihisztor, folyamatosan újító, túlzás nélkül látnoki zenész.
A zenekar koncertjeinek felsorolására nem vállalkozhatunk, de emeljünk ki egyet a márciusi hangversenyek közül.
M. M.: Március 19-én, 20-án és 21-én nagyzenekari koncertünk lesz a Müpában, a Bartók Béla Hangversenyteremben, amelynek műsora olyan népszerű művekből áll majd, mint Smetana Az eladott menyaszszony nyitánya, Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye, valamint Rimszkij-Korszakov Seherezádé című műve. A koncert szólistája a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny történetének legfiatalabb győztese, a BFZ-vel 2001-ben közös lemezt készített japán hegedűművésznő, Akiko Suwanai, a koncertek karmestere pedig Fischer Iván lesz.
ként dolgozott. A korszerű kultúrafinanszírozással, azon belül a civil szervezetek szerepével évtizedek óta foglalkozik, elméleti tevékenységét sokat idézett tanulmányok tanúsítják. Mostantól a BFZ Támogatói Klubja négy nagykövetének egyikeként folytatja munkáját. A szakemberrel a zenekarról, a zenekarhoz való személyes kötődéséről, valamint egy mámorítónak ígérkező márciusi koncertről beszélgettünk.
Ön a kezdetektől részt vesz a Budapesti Fesztiválzenekar életében, 1991-94 között pedig főpolgármester-helyettesként segítette az útját. Ha valaki nem ismerné a zenekart, hogy mutatná be neki?
M. M.: Röviden: a Fesztiválzenekar fiatal, ennek ellenére világhírű, az egyik legsikeresebb kulturális vállalkozás az elmúlt néhány évtizedben. Bővebben: szerte a világon, New Yorktól Berlinig ismerik, elismerik és szeretik. A BFZ innovatív, a zenében és a zenén kívül is mindig újat kereső, kivételesen magas színvonalon muzsikáló együttes, amelynek tagjai úgy tartoznak össze, mint egy nagy család.
Személy szerint Önnek mit jelent a BFZ?
M. M.: Harminc éve kötődöm ehhez a fantasztikus zenekarhoz, és azóta nagy kedvvel veszek részt az együttes finanszírozását segítő munkában. A Fesztiválzenekar megalakulásakor, 1983-ban már puszta megjelenésével felkavarta a zenei élet állóvizét, sok tekintetben megelőzte a korát, így önállósodását, finanszírozását tekintve is, amikor 1992-ben fenntartói közé a főváros mellett 120 millió forintos alaptőkével belépett egy civil szervezet, a BFZ Alapítvány. Büszke vagyok rá, hogy sok általunk kezdeményezett program épült be más zenekarok gyakorlatába, elsősorban a Kakaókoncertekre, a Zsinagógakoncertekre és a nyugdíjasoknak rendezett hangversenyekre gondolok. Kezdetben a kuratórium tagja, majd tizennyolc évig az Alapítvány kuratóriumának elnöke voltam, a Fesztiválzenekar a szemem előtt lett a világ 10 legjobb zenekarának egyike.
A zenekar finanszírozásának izmos pillére a Támogatói Klub, mi mindent jelent gyakorlatban a klubtagság?
M. M.: A Támogatói Klub tagjai anyagi erőforrásaiknak megfelelően hozzájárulnak a zenekar finanszírozásához, az évi adomány lehet 10 ezer forint és 10 millió forint is. A tagok részesülnek abban az örömben, amit a zenekar a koncerteken ad, a belőlük alakult civil réteg évről évre erősebb, több száz azoknak a száma, akik kisebb-nagyobb adományokkal járulnak hozzá a BFZ fenntartásához. De mindez nem csak a pénzről szól. A zenekar körül kialakult civil támogatói, baráti körben különböző emberek jönnek össze, és jól érzik magukat együtt. Minden évben egyszer gálavacsorát rendezünk, ahol a támogatók együtt vacsorázhatnak Fischer Ivánnal és a zenekar tagjaival, mások követik a BFZ-t a turnéin. A Támogatói Klub tagjai a BFZ sikertörténetének részeiként gondolhatnak magukra.
Mostantól új pozíciót tölt be, a zenekar négy nagykövetének egyike.
M. M.: Filozófiánk alapja, hogy a Fesztiválzenekar a közönség zenekara, egy olyan együttes, amely köré az elmúlt évtizedek alatt szoros baráti kör szövődött, olyan civilek, budapesti polgárok, akik fontosnak tartották, hogy bérletvásárlásukkal, támogatásukkal biztosítsák a zenekar fenntartásához szükséges pénz kisebbik hányadát. A továbbiakban nagykövetként is elsősorban a zenekar támogatását szolgáló feladataim lesznek. Megtiszteltetés számomra, hogy felkérést kaptam erre a pozícióra, jó együtt lenni, úgy érzem, a koncertekkel, a zenekar működésével Magyarország jobbik fele mutatkozik meg, befogadó szemlélet jellemzi az együttest, amit igyekszünk kisugározni. Örömmel látom, hogy a jó példa követőkre talál, egyre több baráti társaság csatlakozik hozzánk, akik élvezik a támogatói tagság adta közelséget, intimebb kapcsolatot a zenekarral.
Ön szerint mi a zenekar egyedülálló sikerének, folyamatos megújulásának titka?
M. M.: Az együttes zeneigazgatója, Fischer Iván szokta mondani, hogy a zenekar tagjai nem hivatalnokok, nem munkavállalók, hanem olyan muzsikusok, akik kreatív szabadságban élnek, és saját személyiségükkel is sokat hozzáadnak a közös produkciókhoz. Fischer Iván pedig igazi zenei polihisztor, folyamatosan újító, túlzás nélkül látnoki zenész.
A zenekar koncertjeinek felsorolására nem vállalkozhatunk, de emeljünk ki egyet a márciusi hangversenyek közül.
M. M.: Március 19-én, 20-án és 21-én nagyzenekari koncertünk lesz a Müpában, a Bartók Béla Hangversenyteremben, amelynek műsora olyan népszerű művekből áll majd, mint Smetana Az eladott menyaszszony nyitánya, Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye, valamint Rimszkij-Korszakov Seherezádé című műve. A koncert szólistája a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny történetének legfiatalabb győztese, a BFZ-vel 2001-ben közös lemezt készített japán hegedűművésznő, Akiko Suwanai, a koncertek karmestere pedig Fischer Iván lesz.