2022. március 17. /
Mikszáth Kálmán: A fekete kakas című műve Fabók Mancsi Bábszínháza előadásában a Nemzeti Színház állandó műsorán Katartikus szóló bábjáték felnőtt és serdülő közönség számára.
Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek. Ezért is lehetséges, hogy csupán most látható először színpadon. Egy történet arról, milyen megdöbbentő is az a hétköznapi életben, ha valaki a templomban hirdetett erkölcsi értékrend szerint élni és cselekedni képes. Mikszáth az esendő emberi lelket mélyen ismerő játékmester módjára, szenvedélyes szeretettel köti össze hőseit…
„Fabók Mariann nem csupán kiváló készültségű, ügyes bábos, hanem – egyelőre – tévedhetetlen ízlésűnek látszó rendező, aki egy vásári mutatványos pokoli fizikai erejével és lenyűgöző levegőtechnikájával is rendelkezik. Egyik pillanatban Verona, a kerek képű, zsörtölődő öreg feleség, a másikban Pali, a tenor hangú legényunoka, vagy annak szeretője, a dús keblű, fekete hajú némber, a szép Horváthyné,” … „de legfőképpen ő a kissé mekegő Kupolyi bácsi, akit a sors keményen megpróbált, s aki – mert éppen nem volt más arrafelé – az egész emberiség helyett állt helyt egy adott pillanatban. Ahogy kell. S hogy legyen mit mesélnünk.” (Gabnai Katalin – A jóság gyakorlása – szinhaz.net)
Díszlet: Mátravölgyi Ákos, Blattner-díjas tervező Bábok: Palya Gábor Zene: Draskóczy Lídia, Keresztes Nagy Árpád, Simó József és Danhauser Pál A szövegkönyvet Mikszáth novellája nyomán írta, az előadást rendezte és játssza: Fabók Mariann, Blattner-díjas bábművész.
Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek. Ezért is lehetséges, hogy csupán most látható először színpadon. Egy történet arról, milyen megdöbbentő is az a hétköznapi életben, ha valaki a templomban hirdetett erkölcsi értékrend szerint élni és cselekedni képes. Mikszáth az esendő emberi lelket mélyen ismerő játékmester módjára, szenvedélyes szeretettel köti össze hőseit…
„Fabók Mariann nem csupán kiváló készültségű, ügyes bábos, hanem – egyelőre – tévedhetetlen ízlésűnek látszó rendező, aki egy vásári mutatványos pokoli fizikai erejével és lenyűgöző levegőtechnikájával is rendelkezik. Egyik pillanatban Verona, a kerek képű, zsörtölődő öreg feleség, a másikban Pali, a tenor hangú legényunoka, vagy annak szeretője, a dús keblű, fekete hajú némber, a szép Horváthyné,” … „de legfőképpen ő a kissé mekegő Kupolyi bácsi, akit a sors keményen megpróbált, s aki – mert éppen nem volt más arrafelé – az egész emberiség helyett állt helyt egy adott pillanatban. Ahogy kell. S hogy legyen mit mesélnünk.” (Gabnai Katalin – A jóság gyakorlása – szinhaz.net)
Díszlet: Mátravölgyi Ákos, Blattner-díjas tervező Bábok: Palya Gábor Zene: Draskóczy Lídia, Keresztes Nagy Árpád, Simó József és Danhauser Pál A szövegkönyvet Mikszáth novellája nyomán írta, az előadást rendezte és játssza: Fabók Mariann, Blattner-díjas bábművész.