Korai menyegző – Filmet forgattak a kaposvári Csiky Gergely Színházban a Korai menyegző című előadásukból
2022. Április 08. /

2019-ben a Csiky Gergely Színház bemutatta Korai menyegző című nagy sikerű előadását, amely­nek története siratómenyegző nevű régi, különleges és egyik legszebb népszokásunkra épül: a nők a hajadonon elhunyt lányokat mint menyasszonyokat „férjhez adták a halálhoz”.
A ma már alig ismert magyar hagyomány szerint ha egy leány ha­ja­don­ként távozik az élők sorából, temetése előtt kiházasítják a Halállal. Ez a korai menyegző.
Egy férfi a saját sorsának kovácsa, meg kell védenie önmagát és csa­lád­ját minden és mindenki ellen. Nem számíthat senkire, nem bízhat a véletlenben, sem a jó szerencsében, de kiapadhatatlan erejével minden körülményen úrrá lehet. Így gondolkodik a történet főhőse, az 1980‐as évek Magyarországán élő „Maci”, aki saját erejébe vetett hite és az emberek iránt érzett bizalmatlansága miatt minden településtől távol, egy erdő széli házban él feleségével.
Nagy dolgok vannak készülőben a kis család életében: néhány hónap múlva születik gyermekük. Mint mindent, hősünk a gyermek jövőjét is átgondolja és megtervezi. Számba veszi a leendő veszélyeket, aka­dá­lyo­kat, és már a gyermek születése előtt elképzeli, mi mindenre kell neki, az apának felkészülnie. Biztos benne, hogy senki és semmi nem veheti el tőle a gyerekét – meg­győ­ző­dése szerint kislányát.
Amikor a tervezett dátum előtt egy hónappal váratlanul megindul a szülés, pokoli eseménysor veszi kezdetét. Az erdő széli házból Macinak és feleségének be kell jutnia a városba, de mintha minden és mindenki összeesküdött volna ellenük, tönkremegy a telefon, elromlik az autó... áthághatatlan akadályok és megannyi megtagadott segítség teszi lehetetlenné, hogy eljussanak a biztonságot nyújtó kórházba. Árpinak végül egy félreeső földúton kell magára hagynia a vajúdó anyát, hogy orvosért siessen. A vessző­fu­tása még csak most kezdődik. Felesége és újszülött kislánya életéért kell futnia, küzdenie, emberfeletti erőfeszítése pedig próbára teszi önmagába, legyőzhetetlenségébe vetett hitét is. Végül megnyeri a kislányáért vívott küzdelmet, de mint kiderül számára, a lány életéért vívott háborúban ez még csak az első csata volt.
A film egy apa heroikus küzdelméről és belső utazásáról szól, melynek során rádöbben, hogy nem ment­he­ti meg a gyermekét mindentől. Mikor a halál végül egy gáláns kérő alakjában megjelenik kislánya mel­lett, belátja, hogy hiába dacol egy nála nagyobb hatalommal. Hősünk békét köt a sorsával, és megbékél a veszteségével.
A film a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Blue Duck Arts közös produkciója, amely egy februári Los Angeles-i vetítés után, április elején az ÉCU párizsi filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozik be. Az alkotás 26 ország 58 filmje között kerül bemutatásra április 8-10. között Párizsban. Magyarországon májustól lesz látható. A magyarországi díszbemutató március 17-én lesz a Szivárvány Kultúrpalotában Kaposváron.
A Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek közötti együttműködésre kiírt pályázatán támogatást nyert sokszereplős alkotás a kaposvári teátrum és a Blue Duck Arts koprodukciójában, a színház azonos című előadása alapján készült. A film producere Roskó Péter, a Blue Duck Arts társtulajdonosa; koproducere Dr. Fülöp Péter, a Csiky Gergely Színház igazgatója; rendezői pedig Olt Tamás művészeti igazgató, aki a színházi produkciót is írta és színpadra állította; valamint Vékes Csaba színművész, forgatókönyvíró, film­rendező.
A filmben a színház jelenlegi társulata, kaposvári egyetemisták és a régmúlt idők kaposvári művészei egya­ránt feltűnnek.