2022. július 15. / Halász Kinga
A magyar fesztiválpalettán soha nem látott színfolt jelent meg 2016-ban: az ország első és azóta is egyetlen fényfesztiválja, a pécsi Zsolnay Fényfesztivál. A rendezvény azóta nemzetközi ismertséget szerzett, és évről évre sok tízezer látogatót ejt ámulatba. Hogy sikerült ezt elérnie? Pusker
Péter ötletgazda, a fesztivál egyik főszervezője avatott be a sikertörténet hátterébe.
Mit jelent az, hogy fényfesztivál, és honnan ered ez a műfaj?
P. P.: A 2000-es évektől kezdődően a vetítéstechnika robbanásszerű fejlődésen ment keresztül – hatalmasat nőtt a projektorok fényereje, a képfelbontás, sokat fejlődtek a 3D modellező programok –, mindezek lehetővé tették, hogy nagy épületeket tudjunk megvetíteni mozgóképes kreatív tartalommal. Egy új vizuális műfaj jött létre, az épület mapping, és ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan indultak be azok a rendezvények is, amiket ma fényfesztiválnak nevezünk. Ebbe a sorba illeszkedett a pécsi Zsolnay Fényfesztivál, amit 2016-ban rendeztünk meg először. Korábban is voltak itthon épületvetítések, a fényművészet magyar vonatkozásai pedig ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza. Fényszobrok, fényművészeti installációk a 20. század közepe óta születnek, de ezek megjelenése leginkább önálló eseményekhez köthető, és nálunk kapcsolódtak össze egy egységes fesztiválkoncepcióba. Ez persze hatalmas újdonság volt, hiszen a Magyarországon ismert fesztiválokhoz képest teljesen máson van a fókusz: bár nekünk is van zenei programunk, vendéglátással is várjuk a közönségünket, de ezek csak a hátterét adják a lényegnek, a fényalapú élményeknek. A fényfesztivál a művészet, a tudomány és technológia metszéspontjában születő, egyedülálló esemény.
Honnan jött az ötlete és milyen volt a fogadtatása az első magyarországi rendezvénynek?
P. P.: Alapvetően három mozgatórugó mentén jött az ötlet. Az UNESCO 2015-öt A Fény Évének választotta, és Pécsett mi is elkezdtük belecsempészni ezt a tematikát az akkori fesztiválunkba. Akkortájt minden korábbinál intenzívebben merült fel annak az igénye is, hogy Pécsett hozzunk létre egy olyan nagyszabású, új fesztivált, ami nemcsak országos, de nemzetközi szinten is pozícionálja a várost. Harmadrészt mindig is igyekeztem programszervezőként az élményalapúság mentén gondolkodni: a zene, a vizualitás és a helyszínek összhangját akartam létrehozni. A Kiégő Izzók nevű fényművészeti alkotó csoportnak köszönhetően (akik azóta is együttműködő partnereink) hallottam hírét először, hogy külföldön már léteznek fényfesztiválok, s amikor megnéztem ezekről a beszámolókat, azonnal rabul ejtett. Elkezdtünk ötletelni a kollégákkal, akik hozzátették az utcaművészethez kapcsolódó ötleteiket – ami látványalapúsága miatt ideális napközbeni felvezető –, és így kialakult az a koncepció, amit ma is követ a fesztivál. Nappal újcirkuszi, utcaművészeti programok, csináld magad alapon működő Fénybütykölde, fényszakmai beszélgetések, audiovizuális élményeket kínáló zenei rendezvények zajlanak, az este beköszöntével pedig elindulnak a Fény Útja helyszínei, valamint a nemzetközi fényfestőverseny. Az évek során ez az úttörő rendezvény egy többszörösen díjazott, nemzetközileg is elismert fesztivállá nőtte ki magát, amire tavaly 80 000 látogató volt kíváncsi.
Mire számíthatnak idén a látogatók?
P. P.: Idén július 7-10. között zajlik a fesztivál Pécs mediterrán belvárosában, amit behálóznak a fényfestések és fényinstallációk. Ezek alkotják a Fény Útját, melynek több mint 20 állomásán más-más fényélmények várják a látogatókat: hol fényszőnyeggel borított utcák, hol fényfestett épületek, máshol interaktív fényjátékok és nem utolsósorban kortárs fényművészeti alkotások. A legnagyobb érdeklődés minden évben a Zsolnay Light Art nemzetközi fényfestőversenyt övezi. A világ legjobb fényművészei érkeznek Pécsre, és a verseny során a Székesegyház homlokzatát keltik életre 3D-s, mozgó fényvetítésekkel. Ámulatba ejtő produkciók és 100%-os élményfaktor várja a látogatókat!
Péter ötletgazda, a fesztivál egyik főszervezője avatott be a sikertörténet hátterébe.
Mit jelent az, hogy fényfesztivál, és honnan ered ez a műfaj?
P. P.: A 2000-es évektől kezdődően a vetítéstechnika robbanásszerű fejlődésen ment keresztül – hatalmasat nőtt a projektorok fényereje, a képfelbontás, sokat fejlődtek a 3D modellező programok –, mindezek lehetővé tették, hogy nagy épületeket tudjunk megvetíteni mozgóképes kreatív tartalommal. Egy új vizuális műfaj jött létre, az épület mapping, és ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan indultak be azok a rendezvények is, amiket ma fényfesztiválnak nevezünk. Ebbe a sorba illeszkedett a pécsi Zsolnay Fényfesztivál, amit 2016-ban rendeztünk meg először. Korábban is voltak itthon épületvetítések, a fényművészet magyar vonatkozásai pedig ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza. Fényszobrok, fényművészeti installációk a 20. század közepe óta születnek, de ezek megjelenése leginkább önálló eseményekhez köthető, és nálunk kapcsolódtak össze egy egységes fesztiválkoncepcióba. Ez persze hatalmas újdonság volt, hiszen a Magyarországon ismert fesztiválokhoz képest teljesen máson van a fókusz: bár nekünk is van zenei programunk, vendéglátással is várjuk a közönségünket, de ezek csak a hátterét adják a lényegnek, a fényalapú élményeknek. A fényfesztivál a művészet, a tudomány és technológia metszéspontjában születő, egyedülálló esemény.
Honnan jött az ötlete és milyen volt a fogadtatása az első magyarországi rendezvénynek?
P. P.: Alapvetően három mozgatórugó mentén jött az ötlet. Az UNESCO 2015-öt A Fény Évének választotta, és Pécsett mi is elkezdtük belecsempészni ezt a tematikát az akkori fesztiválunkba. Akkortájt minden korábbinál intenzívebben merült fel annak az igénye is, hogy Pécsett hozzunk létre egy olyan nagyszabású, új fesztivált, ami nemcsak országos, de nemzetközi szinten is pozícionálja a várost. Harmadrészt mindig is igyekeztem programszervezőként az élményalapúság mentén gondolkodni: a zene, a vizualitás és a helyszínek összhangját akartam létrehozni. A Kiégő Izzók nevű fényművészeti alkotó csoportnak köszönhetően (akik azóta is együttműködő partnereink) hallottam hírét először, hogy külföldön már léteznek fényfesztiválok, s amikor megnéztem ezekről a beszámolókat, azonnal rabul ejtett. Elkezdtünk ötletelni a kollégákkal, akik hozzátették az utcaművészethez kapcsolódó ötleteiket – ami látványalapúsága miatt ideális napközbeni felvezető –, és így kialakult az a koncepció, amit ma is követ a fesztivál. Nappal újcirkuszi, utcaművészeti programok, csináld magad alapon működő Fénybütykölde, fényszakmai beszélgetések, audiovizuális élményeket kínáló zenei rendezvények zajlanak, az este beköszöntével pedig elindulnak a Fény Útja helyszínei, valamint a nemzetközi fényfestőverseny. Az évek során ez az úttörő rendezvény egy többszörösen díjazott, nemzetközileg is elismert fesztivállá nőtte ki magát, amire tavaly 80 000 látogató volt kíváncsi.
Mire számíthatnak idén a látogatók?
P. P.: Idén július 7-10. között zajlik a fesztivál Pécs mediterrán belvárosában, amit behálóznak a fényfestések és fényinstallációk. Ezek alkotják a Fény Útját, melynek több mint 20 állomásán más-más fényélmények várják a látogatókat: hol fényszőnyeggel borított utcák, hol fényfestett épületek, máshol interaktív fényjátékok és nem utolsósorban kortárs fényművészeti alkotások. A legnagyobb érdeklődés minden évben a Zsolnay Light Art nemzetközi fényfestőversenyt övezi. A világ legjobb fényművészei érkeznek Pécsre, és a verseny során a Székesegyház homlokzatát keltik életre 3D-s, mozgó fényvetítésekkel. Ámulatba ejtő produkciók és 100%-os élményfaktor várja a látogatókat!