2022. június 22. / Nagy Klaudia
A hűtlen feleség és a SZRLM után új bemutatóra készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A közönség körében rendkívül népszerű tánc-szín-játékok koreográfiáit irodalmi művek, népballadák, valamint olyan írók-költők alkotásai ihletik, mint Vörösmarty Mihály, Arany János, József Attila és
Móricz Zsigmond. Az együttes ezúttal a magyar költészet legkiemelkedőbb alakjának, Petőfi Sándornak kalandos életét állítja színpadra, aki óriási hatást gyakorolt a népi hagyományainkra. A Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című, virtuóz koreográfiákkal tarkított táncelőadás ősbemutatója nyitja a Szegedi Szabadtéri Játékok 2022-es Dóm téri évadát július 1-én. A darab írójával, koreográfus-társrendezőjével, Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művésszel az együttes legújabb produkciójáról beszélgettünk.
Hogyan épül fel a Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című tánc-szín-játék dramaturgiája?
Zs. V. Zs.: Petőfi rövid életéből a legszebb mozzanatokat emeltem ki. Verseinek szellemiségét megpróbáltam beemelni életének a folyamába, és ebből fog összeállni egy kerek történet. Terveink szerint egy idő után a közönség soraiban mindenki mondja majd a verseket, mert a legismertebb műveit vesszük elő, amiket még a kisgyerekek is ismernek, hiszen Petőfi a magyar néplélek része. Kevesen tudják, hogy rengeteg verse folklorizálódott, Erdély legeldugottabb kis falvaiban gyönyörű, régi stílusú dallamokra mint népdalszövegek szólalnak meg a művei. Petőfi és a népi kultúra, a népdal, a népzene, a néptánc anynyira összeforrt és olyan egységet képez, hogy szinte magától értetődő az összekapcsolásuk, ezeknek a legszebb és legérdekesebb pillanatait fogjuk felvillantani rengeteg táncossal. Nemcsak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szerepel majd az előadásban, hanem szegedi amatőr táncosok, illetve minden évben meghívjuk a szegedi és a deszki gyerekeket, ők voltak velünk az Eucharisztikus Világtalálkozón is, nagyon ügyesek, és remekül táncolnak. Mindig nagy öröm Szegeden fellépni Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán.
Kik lesznek az alkotótársai?
Zs. V. Zs.: Újra felkértük Eredics Benjamint, hogy szerezzen zenét az előadáshoz, akivel A hűtlen feleségben is együtt dolgoztunk, a díszlettervező Tóth Kázmér, a darab koreográfus-rendezője pedig a férjem, Zsuráfszky Zoltán.
Petőfi szerepében a budapesti Nemzeti Színház színművészét, Herczegh Pétert láthatjuk majd. Miért rá esett a választás?
Zs. V. Zs.: Pétert több darabban is megnéztük a Nemzeti Színházban, például legutóbb az Agón című előadásban, de láttuk a Rómeó és Júliában is. Megragadott a karaktere, illik hozzá a fiatal forradalmár szerepe, és kitűnően tud verset mondani. Szimpatikus fiatalember, dolgoztunk együtt az Egri csillagokban is, hiszen korábban a Nemzeti Színházzal több előadást is készítettünk közösen, például a Csíksomlyói passiót és a Körhintát.
A szegedi Dóm tér monumentális szabadtéri helyszín, ahol rengeteg embert kell mozgatni, biztosan máshogy zajlanak a próbák, mint egy kisebb térben.
Zs. V. Zs.: Amikor a Sámántáncot vagy a Boldogasszony vendégséget készítettük a férjemmel közösen, számtalan alkalommal volt lehetőségünk ilyen monumentális helyszínen dolgozni, ebben már nagyon rutinosak vagyunk. Más a munka menete, a próbateremben kitaláljuk, lemodellezzük előre az előadást, és amikor lemegyünk arra az egy hétre, akkor pillanatok alatt színpadra tesszük. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ehhez már hozzászokott, mert nincs saját színháztermünk még, ugyanis kormányhatározat született az új színházunk megépítéséről, boldogan várjuk, reménykedünk, hogy hamarosan elkezdődhet az építkezés. Mivel még egyelőre utazó színház vagyunk, ha lemegyünk vidékre, pillanatok alatt át kell rendezni a teret, a táncosoknak is hamar alkalmazkodni kell az új körülményekhez. A szegedi színpadon ezzel nem lesz gond, hiszen majdnem otthon vagyunk, sokszor léptünk már fel a Dóm téren.
Minden előadásukban jól megfigyelhető, milyen műgonddal készített jelmezeket viselnek a táncosok.
Zs. V. Zs.: Büszkén és boldogan állíthatom, hogy a mi raktárunkban található meg a legdíszesebb magyar népviseletek legnagyobb skálája. Néprajzosként erre külön odafigyelek, hiszen a magyar népviseletek gazdagsága leírhatatlan. Ha Gyimestől egészen a nyugati határainkig nézzük, minden faluban szinte más és más gyönyörűség van a viseleteinkben, mi a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben ezekre a részletekre mindig nagy gondot fordítunk. A korabeli ruhákat, menték anyagát szövetem a szövőnőkkel, mert ilyen anyagokat már szinte nem is lehet kapni. Ez legalább olyan nagy előkészítést igényel, mint a koreográfia.
Hangulatában milyen előadásra számíthatunk?
Zs. V. Zs.: Azt szeretnénk, hogy a nézők ne úgy távozzanak a végén, hogy Petőfinek milyen sanyarú élete volt, és ilyen fiatalon meghalt, hanem hogy lássák, milyen csodálatos, teljes életet élt ez a fiatalember. Az első felvonás mindenképpen vidám epizódokból fog állni, a darab elején mindjárt egy kiskőrösi újévi bálba csöppenünk, amikor megszületik a kis Petrovics Sándor. Később megjelenik az ifjúkor, a pajkos szerelem, a végén megmutatjuk Szendrey Júliával közös szerelmüket, majd a Pilvax kávéház eseményeit kísérhetjük figyelemmel, ahonnan az 1848-as forradalom és szabadságharc indult. Magasztos befejezést szeretnénk, mert rövid életével Petőfi annyi mindent tett a népéért, segített a Parnasszusra emelni a magyar népköltészetet. Mi sem nyithatná jobban a Petőfi-emlékévet, mint egy ilyen lebilincselő produkció néptánccal, népzenével és Petőfi költeményeivel.
Móricz Zsigmond. Az együttes ezúttal a magyar költészet legkiemelkedőbb alakjának, Petőfi Sándornak kalandos életét állítja színpadra, aki óriási hatást gyakorolt a népi hagyományainkra. A Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című, virtuóz koreográfiákkal tarkított táncelőadás ősbemutatója nyitja a Szegedi Szabadtéri Játékok 2022-es Dóm téri évadát július 1-én. A darab írójával, koreográfus-társrendezőjével, Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művésszel az együttes legújabb produkciójáról beszélgettünk.
Hogyan épül fel a Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című tánc-szín-játék dramaturgiája?
Zs. V. Zs.: Petőfi rövid életéből a legszebb mozzanatokat emeltem ki. Verseinek szellemiségét megpróbáltam beemelni életének a folyamába, és ebből fog összeállni egy kerek történet. Terveink szerint egy idő után a közönség soraiban mindenki mondja majd a verseket, mert a legismertebb műveit vesszük elő, amiket még a kisgyerekek is ismernek, hiszen Petőfi a magyar néplélek része. Kevesen tudják, hogy rengeteg verse folklorizálódott, Erdély legeldugottabb kis falvaiban gyönyörű, régi stílusú dallamokra mint népdalszövegek szólalnak meg a művei. Petőfi és a népi kultúra, a népdal, a népzene, a néptánc anynyira összeforrt és olyan egységet képez, hogy szinte magától értetődő az összekapcsolásuk, ezeknek a legszebb és legérdekesebb pillanatait fogjuk felvillantani rengeteg táncossal. Nemcsak a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szerepel majd az előadásban, hanem szegedi amatőr táncosok, illetve minden évben meghívjuk a szegedi és a deszki gyerekeket, ők voltak velünk az Eucharisztikus Világtalálkozón is, nagyon ügyesek, és remekül táncolnak. Mindig nagy öröm Szegeden fellépni Magyarország legnagyobb szabadtéri színpadán.
Kik lesznek az alkotótársai?
Zs. V. Zs.: Újra felkértük Eredics Benjamint, hogy szerezzen zenét az előadáshoz, akivel A hűtlen feleségben is együtt dolgoztunk, a díszlettervező Tóth Kázmér, a darab koreográfus-rendezője pedig a férjem, Zsuráfszky Zoltán.
Petőfi szerepében a budapesti Nemzeti Színház színművészét, Herczegh Pétert láthatjuk majd. Miért rá esett a választás?
Zs. V. Zs.: Pétert több darabban is megnéztük a Nemzeti Színházban, például legutóbb az Agón című előadásban, de láttuk a Rómeó és Júliában is. Megragadott a karaktere, illik hozzá a fiatal forradalmár szerepe, és kitűnően tud verset mondani. Szimpatikus fiatalember, dolgoztunk együtt az Egri csillagokban is, hiszen korábban a Nemzeti Színházzal több előadást is készítettünk közösen, például a Csíksomlyói passiót és a Körhintát.
A szegedi Dóm tér monumentális szabadtéri helyszín, ahol rengeteg embert kell mozgatni, biztosan máshogy zajlanak a próbák, mint egy kisebb térben.
Zs. V. Zs.: Amikor a Sámántáncot vagy a Boldogasszony vendégséget készítettük a férjemmel közösen, számtalan alkalommal volt lehetőségünk ilyen monumentális helyszínen dolgozni, ebben már nagyon rutinosak vagyunk. Más a munka menete, a próbateremben kitaláljuk, lemodellezzük előre az előadást, és amikor lemegyünk arra az egy hétre, akkor pillanatok alatt színpadra tesszük. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ehhez már hozzászokott, mert nincs saját színháztermünk még, ugyanis kormányhatározat született az új színházunk megépítéséről, boldogan várjuk, reménykedünk, hogy hamarosan elkezdődhet az építkezés. Mivel még egyelőre utazó színház vagyunk, ha lemegyünk vidékre, pillanatok alatt át kell rendezni a teret, a táncosoknak is hamar alkalmazkodni kell az új körülményekhez. A szegedi színpadon ezzel nem lesz gond, hiszen majdnem otthon vagyunk, sokszor léptünk már fel a Dóm téren.
Minden előadásukban jól megfigyelhető, milyen műgonddal készített jelmezeket viselnek a táncosok.
Zs. V. Zs.: Büszkén és boldogan állíthatom, hogy a mi raktárunkban található meg a legdíszesebb magyar népviseletek legnagyobb skálája. Néprajzosként erre külön odafigyelek, hiszen a magyar népviseletek gazdagsága leírhatatlan. Ha Gyimestől egészen a nyugati határainkig nézzük, minden faluban szinte más és más gyönyörűség van a viseleteinkben, mi a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben ezekre a részletekre mindig nagy gondot fordítunk. A korabeli ruhákat, menték anyagát szövetem a szövőnőkkel, mert ilyen anyagokat már szinte nem is lehet kapni. Ez legalább olyan nagy előkészítést igényel, mint a koreográfia.
Hangulatában milyen előadásra számíthatunk?
Zs. V. Zs.: Azt szeretnénk, hogy a nézők ne úgy távozzanak a végén, hogy Petőfinek milyen sanyarú élete volt, és ilyen fiatalon meghalt, hanem hogy lássák, milyen csodálatos, teljes életet élt ez a fiatalember. Az első felvonás mindenképpen vidám epizódokból fog állni, a darab elején mindjárt egy kiskőrösi újévi bálba csöppenünk, amikor megszületik a kis Petrovics Sándor. Később megjelenik az ifjúkor, a pajkos szerelem, a végén megmutatjuk Szendrey Júliával közös szerelmüket, majd a Pilvax kávéház eseményeit kísérhetjük figyelemmel, ahonnan az 1848-as forradalom és szabadságharc indult. Magasztos befejezést szeretnénk, mert rövid életével Petőfi annyi mindent tett a népéért, segített a Parnasszusra emelni a magyar népköltészetet. Mi sem nyithatná jobban a Petőfi-emlékévet, mint egy ilyen lebilincselő produkció néptánccal, népzenével és Petőfi költeményeivel.