2022. július 11. / Nagy Klaudia
Édesanyja, Lippai Andrea táncművész és pedagógus ismertette meg a flamencóval. Annyira tehetségesnek bizonyult, hogy felvételt nyert a sevillai Conservatorio Profesional de Danza flamenco szakára. Sevillában létrehozta első önálló estjét, A Nő színei címmel, ezt követte
Budapesten a Nemzeti Táncszínházban minden évben egy-egy új előadás, mint például a Suspiros – Sóhajok, a Táncmelodikák, a Folkamenco, a FlamenKoktél. Úgy döntött, közelebb szeretné hozni a műfajt a hazai közönséghez, ezért szervezőtársával megvalósítják az Első Nemzetközi Flamenco Fesztivált Magyarországon. A Siófokon, július 22. és 24. között megrendezésre kerülő fesztiválon a flamenco legkiválóbb külföldi képviselőivel találkozhatnak a látogatók. Pirók Zsófia táncművésszel a flamenco iránti szenvedélyéről és a fesztivál legfontosabb céljáról beszélgettünk.
Édesanyád révén kiskorodtól szívtad magadba a tánc szeretetét. Mikor döntötted el, hogy te is ezt a pályát választod?
P. Zs.: Carmen Segura spanyol táncművész workshopot tartott itt, ő mondta anyukámnak, hogy úgy látja, tehetséges vagyok. Anya mondta, gondolkozunk rajta, hogy erre a pályára lépjek, de nem tudjuk, hol kellene továbbtanulni. Carmen javasolta, hogy próbáljam meg a felvételit Sevillában a táncművészeti konzervatóriumba. Amikor megtudtam, hogy egyáltalán létezik ilyen, tehát a spanyolországi táncművészképzésen belül van flamenco szakirány, akkor dőlt el bennem, hogy ez az utam. Mint később kiderült, én voltam az első nem spanyol ajkú növendéke az intézménynek.
Megfordult a fejedben, hogy Sevillában maradsz?
P. Zs.: Ha őszinte akarok lenni, nem döntöttem még el véglegesen. Úgy szoktam mondani, hogy jelenleg itthon élek és alkotok, aztán majd meglátjuk, mit hoz az élet. Annyira sok és szép lehetőséget kaptam, legfőképpen Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója jóvoltából, amit nem tudtam figyelmen kívül hagyni, mindenképpen az itthoni lehetőségeket szerettem volna megragadni. Minden évben visszamegyek Sevillába, odakötnek a szakmai kapcsolataim és a továbbképzési lehetőségek, hiszen nekem is fontos, hogy olyan emberektől tanulhassak, akik nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek, és ezt csak kint tudom elsajátítani. Sevilla városa a második otthonom, jobban ismerem, mint Budapestet. Solymáron nőttem fel, a gimnázium után egyből Sevillába kerültem, a felnőtté válásom oda kötődik, ezért meghatározó helyszíne az életemnek.
Táncelőadásaidban egészen egyedi módon közelítesz a flamencóhoz. Mit takar ez a szemléletmód?
P. Zs.: Elrugaszkodik az autentikus flamencótól. Kint megtapasztaltam, hogy a flamencónak milyen sok ágazata létezik, amik mind egymás mellett élnek folyamatosan, és egyik sem zárja ki a másikat. Minden előadással a flamenco különböző színfoltjait igyekszünk megmutatni. Én legfőképpen a színházi vonalat képviselem, de sokszor kapok felkérést más műfajú hazai együttesektől is különböző együttműködésekre, amiknek nagyon örülök, hiszen így itthon is tovább bővíthető a műfajok közötti kapcsolódási lehetőségek tárháza.
Miért döntöttél úgy, hogy létrehozol egy nemzetközi fesztivált?
P. Zs.: A fesztivál legfontosabb célja, hogy megismertessük az emberekkel a flamenco autentikus világát. Azt, amiből az említett többi ágazat ered. A flamenco nemcsak egy tánc, hanem hozzátartozik az ének- és a gitártechnika, valamint egy különleges ritmusvilág is. Sevillai sztárvendégekkel ezt mind átfogóan felvonultatjuk. A flamenco nagyon befogadó műfaj, sok nép kultúrája hatott rá, ezért egyfajta tematikaként minden évben ezen népek zenei világából is szeretnénk ízelítőt adni. Idén a három nagykoncertünkön fellép a marokkói zenét játszó Chalaban, az autentikus roma zenét játszó EtnoRom és a Mai Rumba, amely latin-amerikai zenével örvendezteti meg a közönséget. A mikrokoncerteken keresztül megmutatjuk, hogy a klasszikus zene hogyan hatott a flamencóra és a flamenco a klasszikus zenékre.
Kiket szeretnétek megszólítani, ki a célközönség?
P. Zs.: Fontos, hogy a hazai flamenco közösségnek legyen egy olyan rendezvénye, ahol színvonalas produkciókat tudnak megtekinteni, elérhető közelségben és áron, hiszen nagyon sokba kerül, ha valaki mindezt Spanyolországba utazván kell, hogy megszervezze magának. Minden előadás után lesz egy fiesta, melyen mindenki táncolhat, zenélhet, délelőttönként pedig profi tánc- és gitárkurzust tartanak a spanyol művészek. Természetesen szeretnénk azokat is megcélozni, akik nem annyira ismerik még ezt a műfajt, ezen kívül kiemelt szándékunk, hogy a flamenco műfaját a lehető legmagasabb színvonalon beemeljük a köztudatba és a hazai művészeti életbe. Siófokon várjuk az ott megforduló külföldi vendégeket is, mivel nem szorulunk nyelvi korlátok közé, a tánc, az ének, a zene, a ritmus mindenkihez szól, hiszen ez egy univerzális nyelv. Ingyenesen megtekinthető családi programokkal készülünk délelőtt, ahol a gyerekek beavató előadás keretében ismerkedhetnek meg a műfajjal.
Mi a terv a jövőre nézve, fog bővülni a fesztivál?
P. Zs.: Spanyolországban a Flamenco Biennálé egy másfél hónapos rendezvény, amit kétévente rendeznek meg, és ilyenkor minden színházban, kulturális házban, sőt az utcán is folyamatosan flamenco témájú programok és előadások vannak. A mi fesztiválunk ennek egy mini verziója, hiszen olyan művészek jönnek el hozzánk, akik ezen a Flamenco Biennálén is fel fognak lépni szeptemberben. Most három nappal indítunk, mindhárom nap telt házra számíthatunk, és ha van rá érdeklődés, szeretnénk a következő években minden fronton bővíteni a kínálatunkat, a napok és a szponzorok számát is. Reméljük, évről évre egyre színesebb és gazdagabb programokkal fogjuk meglepni az érdeklődőket.
Budapesten a Nemzeti Táncszínházban minden évben egy-egy új előadás, mint például a Suspiros – Sóhajok, a Táncmelodikák, a Folkamenco, a FlamenKoktél. Úgy döntött, közelebb szeretné hozni a műfajt a hazai közönséghez, ezért szervezőtársával megvalósítják az Első Nemzetközi Flamenco Fesztivált Magyarországon. A Siófokon, július 22. és 24. között megrendezésre kerülő fesztiválon a flamenco legkiválóbb külföldi képviselőivel találkozhatnak a látogatók. Pirók Zsófia táncművésszel a flamenco iránti szenvedélyéről és a fesztivál legfontosabb céljáról beszélgettünk.
Édesanyád révén kiskorodtól szívtad magadba a tánc szeretetét. Mikor döntötted el, hogy te is ezt a pályát választod?
P. Zs.: Carmen Segura spanyol táncművész workshopot tartott itt, ő mondta anyukámnak, hogy úgy látja, tehetséges vagyok. Anya mondta, gondolkozunk rajta, hogy erre a pályára lépjek, de nem tudjuk, hol kellene továbbtanulni. Carmen javasolta, hogy próbáljam meg a felvételit Sevillában a táncművészeti konzervatóriumba. Amikor megtudtam, hogy egyáltalán létezik ilyen, tehát a spanyolországi táncművészképzésen belül van flamenco szakirány, akkor dőlt el bennem, hogy ez az utam. Mint később kiderült, én voltam az első nem spanyol ajkú növendéke az intézménynek.
Megfordult a fejedben, hogy Sevillában maradsz?
P. Zs.: Ha őszinte akarok lenni, nem döntöttem még el véglegesen. Úgy szoktam mondani, hogy jelenleg itthon élek és alkotok, aztán majd meglátjuk, mit hoz az élet. Annyira sok és szép lehetőséget kaptam, legfőképpen Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója jóvoltából, amit nem tudtam figyelmen kívül hagyni, mindenképpen az itthoni lehetőségeket szerettem volna megragadni. Minden évben visszamegyek Sevillába, odakötnek a szakmai kapcsolataim és a továbbképzési lehetőségek, hiszen nekem is fontos, hogy olyan emberektől tanulhassak, akik nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek, és ezt csak kint tudom elsajátítani. Sevilla városa a második otthonom, jobban ismerem, mint Budapestet. Solymáron nőttem fel, a gimnázium után egyből Sevillába kerültem, a felnőtté válásom oda kötődik, ezért meghatározó helyszíne az életemnek.
Táncelőadásaidban egészen egyedi módon közelítesz a flamencóhoz. Mit takar ez a szemléletmód?
P. Zs.: Elrugaszkodik az autentikus flamencótól. Kint megtapasztaltam, hogy a flamencónak milyen sok ágazata létezik, amik mind egymás mellett élnek folyamatosan, és egyik sem zárja ki a másikat. Minden előadással a flamenco különböző színfoltjait igyekszünk megmutatni. Én legfőképpen a színházi vonalat képviselem, de sokszor kapok felkérést más műfajú hazai együttesektől is különböző együttműködésekre, amiknek nagyon örülök, hiszen így itthon is tovább bővíthető a műfajok közötti kapcsolódási lehetőségek tárháza.
Miért döntöttél úgy, hogy létrehozol egy nemzetközi fesztivált?
P. Zs.: A fesztivál legfontosabb célja, hogy megismertessük az emberekkel a flamenco autentikus világát. Azt, amiből az említett többi ágazat ered. A flamenco nemcsak egy tánc, hanem hozzátartozik az ének- és a gitártechnika, valamint egy különleges ritmusvilág is. Sevillai sztárvendégekkel ezt mind átfogóan felvonultatjuk. A flamenco nagyon befogadó műfaj, sok nép kultúrája hatott rá, ezért egyfajta tematikaként minden évben ezen népek zenei világából is szeretnénk ízelítőt adni. Idén a három nagykoncertünkön fellép a marokkói zenét játszó Chalaban, az autentikus roma zenét játszó EtnoRom és a Mai Rumba, amely latin-amerikai zenével örvendezteti meg a közönséget. A mikrokoncerteken keresztül megmutatjuk, hogy a klasszikus zene hogyan hatott a flamencóra és a flamenco a klasszikus zenékre.
Kiket szeretnétek megszólítani, ki a célközönség?
P. Zs.: Fontos, hogy a hazai flamenco közösségnek legyen egy olyan rendezvénye, ahol színvonalas produkciókat tudnak megtekinteni, elérhető közelségben és áron, hiszen nagyon sokba kerül, ha valaki mindezt Spanyolországba utazván kell, hogy megszervezze magának. Minden előadás után lesz egy fiesta, melyen mindenki táncolhat, zenélhet, délelőttönként pedig profi tánc- és gitárkurzust tartanak a spanyol művészek. Természetesen szeretnénk azokat is megcélozni, akik nem annyira ismerik még ezt a műfajt, ezen kívül kiemelt szándékunk, hogy a flamenco műfaját a lehető legmagasabb színvonalon beemeljük a köztudatba és a hazai művészeti életbe. Siófokon várjuk az ott megforduló külföldi vendégeket is, mivel nem szorulunk nyelvi korlátok közé, a tánc, az ének, a zene, a ritmus mindenkihez szól, hiszen ez egy univerzális nyelv. Ingyenesen megtekinthető családi programokkal készülünk délelőtt, ahol a gyerekek beavató előadás keretében ismerkedhetnek meg a műfajjal.
Mi a terv a jövőre nézve, fog bővülni a fesztivál?
P. Zs.: Spanyolországban a Flamenco Biennálé egy másfél hónapos rendezvény, amit kétévente rendeznek meg, és ilyenkor minden színházban, kulturális házban, sőt az utcán is folyamatosan flamenco témájú programok és előadások vannak. A mi fesztiválunk ennek egy mini verziója, hiszen olyan művészek jönnek el hozzánk, akik ezen a Flamenco Biennálén is fel fognak lépni szeptemberben. Most három nappal indítunk, mindhárom nap telt házra számíthatunk, és ha van rá érdeklődés, szeretnénk a következő években minden fronton bővíteni a kínálatunkat, a napok és a szponzorok számát is. Reméljük, évről évre egyre színesebb és gazdagabb programokkal fogjuk meglepni az érdeklődőket.