2022. augusztus 01. / Nagy Klaudia
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes legújabb előadása, a Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz nyitotta a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadát. Még az embert próbáló hőség sem tántoríthatta el a táncosokat, hogy elkápráztassák a közönséget kirobbanó energiájukkal. Szegedi táncosokkal, szegedi gyerekekkel és a Nemzeti Színház színművészével, Herczegh Péterrel kiegészült
csapat méltó produkcióval emlékezett hazánk egyik legemblematikusabb költőjére, nemzeti hősére. Az együttes a bemutató után sem áll meg, folytatja fellépéseit az ország minden táján, Budapesten a Sándor-palota előtt különleges program keretében eleveníti fel a magyar huszár tradíciót. A 2022/2023-as évadban régebbi sikerdarabokat is műsorra tűz, valamint az MVM Dome-ban mutatja be a Nemzeti Színházzal közös előadását, az Egri csillagokat monumentális feldolgozásban. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetőivel, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művésszel és feleségével, Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művésszel szegedi élményeikről, huszárhagyományokról, valamint a Nemzeti Színházzal közös produkciókról beszélgettünk.
Legújabb produkciótok tomboló siker volt Szegeden, nem csoda, hogy mindketten ragyogtok a boldogságtól. Milyen élményekkel tértetek haza, és mi jellemzi a Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című tánc-szín-játékot?
Zs. Z.: Ugyanolyan élmény vagy még nagyobb, mint amennyit életünkben már megéltünk Szegeden 1996 óta, sok műsor van mögöttünk, mint a Sámántánc, a Benyovkszy, a Dózsa, a Boldogasszony vendégség, a Drakula, a Szöged népe / Betyárvilág. Mindig örömmel tölt el, ha a Dóm téren, az ország legnagyobb színpadára készítünk koreográfiát. Kedves feleségem, Zs. Vincze Zsuzsika írta nekünk ezt az anyagot, közösen rendeztük és koreografáltuk, a közönségtől rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, a táncosainknak is egy életre szóló élmény fellépni a Dóm tér színpadán.
Zs. V. Zs.: A Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezetője, Barnák László kért fel, hogy a Petőfi-emlékév alkalmából készítsünk el egy új tánc-szín-játékot. Azt hihetnénk, ismerjük Petőfi munkásságát, de magam is rácsodálkoztam, mennyi verse folklorizálódott a néphagyományba, például a Mezőség eldugott falvaiban Petőfi versei gyönyörű, régi stílusú dallamok szövegeiként szólalnak meg. Ezeket a folklorizálódott anyagokat beépítettük a darabba. Végigmentünk Petőfi életén, a születésénél kezdtük egy újévi bállal, utána a diákéveket, a vándorszínészi életútját mutattuk be humoros epizódokon keresztül. Az első felvonásban próbáltunk derűs képet mutatni a fiatal géniuszról, a második felvonásban pedig a forradalmi költészete kapott hangsúlyosabb szerepet. Petőfit Herczegh Péter, a Nemzeti Színház fantasztikus művésze alakította, remek választás volt, nagyon szerette a közönség. 60-70 szegedi gyerek is részt vett a darabban, a János vitéz epizódban például kis huszárokként jelentek meg a fiúk, a lányok kis tündérekként Tündérországban. Annyira édesek a szegedi gyerekek, szívmelengető érzés volt velük dolgozni. Ezen kívül volt bennem egy kis izgalom, nehogy magyarkodó legyen a darab. Petőfi új irodalmi formát hozott létre, a népies költészetet, versei a hazaszeretetről, a szerelemről ma már romantikusnak tűnnek, de az ő tollából mégis őszintének hatnak. Nekünk fontos a hazaszeretet, a nemzettudat, az identitástudat, a néphagyomány szeretete, amit a néptáncon keresztül próbálunk felébreszteni a fiatalokban, idősebbekben egyaránt. Szerencsére sikerült megtalálnunk az egyensúlyt, ki tudtuk kerülni a szó rossz értelmében vett magyarkodást.
Zs. Z.: Petőfinek rendkívül mély, gazdag életműve van, csodálatos életút fért bele ebbe a 27 évbe. Ezt az életpályát sikerült művészileg és zeneileg megfelelően ábrázolni alkotótársaink közreműködésével: Rossa László zeneszerző és az együttes zenekarának jóvoltából felhangzik két Liszt-zenemű, amelyek még felemelőbbé teszik a jeleneteket, szegedi díszlettervező barátunk, Tóth Kázmér pedig újból nagyszerű díszlettel ajándékozott meg minket. Külön kihívást jelentett, hogy az újévi bálhoz bundába, szűrökbe, kucsmákba kellett felöltözniük a táncosoknak az év legmelegebb napján, büszkék vagyunk rá, hogy ebben a hőségben is sikerült jól teljesítenünk. Nagy öröm, hogy mi indíthattuk a Dóm tér idei évadát és a Petőfi-emlékévet. Reméljük, lesz utóélete is a műsornak, Budapesten is szeretnénk játszani, őszre már lekötöttünk előadásokat.
Táncra magyar! – Huszártánc címmel a Sándor-palota előtt történelmi tradíciónkból eredő felvonulást láthatunk. Honnan jött az ötlet a produkció megvalósításához?
Zs. Z.: A Magyar Honvédséggel, a Magyar Honvédelmi Minisztérium segítségével és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosaival létrehoztunk egy felvonulást, amit idegenforgalmi jellegűnek szántam, egy olyan programnak, mint amilyen az őrségváltás Londonban, a Királyi Palotában. Több évvel ezelőtt jutott eszembe az ötlet, miért ne lehetne nálunk egy magyaros, huszáros programot bemutatni a Várban, hiszen a Sándor-palota a város egyik legszebb helye. Úgy kezdődik a műsor, hogy az úton jönnek szekeret tolva, zászlót lobogtatva, hordó bort cipelve a fiatalok az Oroszlános kaputól, hat parasztlegény, hat huszárlegény a kapitánnyal együtt. Megérkeznek a térre, letáboroznak. A honvéd huszárezredből lovas huszárok kísérik be a táncosokat, majd a huszárok táncot járnak a lányokkal. A parasztlegények ezt látván kedvet kapnak táncolni, ők is beállnak a verbunkba, megkapják a huszárcsákót és a zubbonyukat. Az egyik nem akar nyolc évig katonának menni, elszökik, a huszárok utána elkapják, visszaviszik, és egy közös csárdás után szépen elvonulnak. A nézők nagyon szerették, a katonai vezérkar is kivonult, ezredesek, tábornokok nézték meg a műsort, nekik is tetszett. Még négy alkalommal lesz látható: július 30-án, augusztus 6-án, szeptember 3-án és szeptember 10-én.
Zs. V. Zs.: A külföldi közönségnek bepillantást engedünk a magyar emberek táncos lelkébe 20 perc erejéig, a táncon keresztül megmutatjuk a magyarság hagyományőrző oldalát, vitalitását.
Zs. Z.: Nem is kellett közönséget szervezni, elkezdődött a program, és már ott is termett sok-sok külföldi és magyar néző egyaránt. Nem árulok el titkot, Novák Katalin köztársasági elnök asszony azt mondta, ő is szeretné megnézni, nagyon fogok örülni, ha kiinteget az erkélyről, és üdvözli a toborzó fiatal huszárokat, csárdást táncoló fiatalokat. Remélem, ősszel ez is meg fog valósulni.
Az együttes életében kiemelt szerepet kap a Nemzeti Színházzal való együttműködés. Közös előadásaitok kapcsán milyen nagyszabású tervekkel készültök?
Zs. V. Zs.: A Csíksomlyó passiónak gyönyörű az utóélete, először elvittük a csíksomlyói nyeregbe, utána a Debreceni Református Nagytemplom és az Esztergomi Bazilika előtt is játszottuk. Vidnyánszky Attila rendezte, a táncosaink nagyon szeretik, mi is magunkénak érezzük, a férjem az előadás társrendező-koreográfusa, én a táncdramaturg. Minden évben megújul a hitünk, a lelkünk, mikor eltáncolhatjuk vagy egy új helyszínen bemutathatjuk, Kolozsváron különlegesen szép élmény lesz.
Zs. Z.: A Nemzeti Táncegyüttes szoros kapcsolatot ápol a Nemzeti Színházzal, fontos, hogy Vidnyánszky Attilával közösen dolgozzunk, hogy a Nemzetiben is legyen előadásunk, ez mutatja együttesünk sokszínűségét. Így született meg a Körhinta, a Csíksomlyói passió és az Egri csillagok. Közös célunk Attilával, hogy kimozdítsuk a Nemzeti színpadáról ezeket az előadásokat, az Egri csillagokat feldúsított formában az MVM Dome-ban fogjuk játszani, akár több száz egri várvédőt is meg tudunk majd jeleníteni táncosok tömegének bevonásával. Csodálatos díszlete van a Nemzetiben, az egri vár jelenik meg teljes nagyságában és pompájában, most 6-8 kamionnyi díszletet fogunk beépíteni ebbe az óriási sportcsarnokba. A monumentális produkció bemutatója október 20-án lesz.
Mi mindenre számíthatunk a 2022/2023-as évadban?
Zs. V. Zs.: Rengeteg programunk van, az együttes régi előadásairól sem feledkezünk meg: elővesszük a Drakulát, amit augusztusban játsszunk Gyöngyösön és Keszthelyen, A hűtlen feleség is visszatér a Müpába, ami szintén sikerdarabunk, lesz dolgunk bőven.
Zs. Z.: Évi 120-140 előadást tartunk, nyáron sincs megállás, folyamatosan játszunk. Hatalmas öröm, hogy tudunk dolgozni, és ilyen támogatásban részesülünk, hogy ennyire odafigyelnek a népi kultúra ápolására, amit igyekszünk jobbnál jobb előadásokkal meghálálni.
csapat méltó produkcióval emlékezett hazánk egyik legemblematikusabb költőjére, nemzeti hősére. Az együttes a bemutató után sem áll meg, folytatja fellépéseit az ország minden táján, Budapesten a Sándor-palota előtt különleges program keretében eleveníti fel a magyar huszár tradíciót. A 2022/2023-as évadban régebbi sikerdarabokat is műsorra tűz, valamint az MVM Dome-ban mutatja be a Nemzeti Színházzal közös előadását, az Egri csillagokat monumentális feldolgozásban. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetőivel, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művésszel és feleségével, Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művésszel szegedi élményeikről, huszárhagyományokról, valamint a Nemzeti Színházzal közös produkciókról beszélgettünk.
Legújabb produkciótok tomboló siker volt Szegeden, nem csoda, hogy mindketten ragyogtok a boldogságtól. Milyen élményekkel tértetek haza, és mi jellemzi a Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című tánc-szín-játékot?
Zs. Z.: Ugyanolyan élmény vagy még nagyobb, mint amennyit életünkben már megéltünk Szegeden 1996 óta, sok műsor van mögöttünk, mint a Sámántánc, a Benyovkszy, a Dózsa, a Boldogasszony vendégség, a Drakula, a Szöged népe / Betyárvilág. Mindig örömmel tölt el, ha a Dóm téren, az ország legnagyobb színpadára készítünk koreográfiát. Kedves feleségem, Zs. Vincze Zsuzsika írta nekünk ezt az anyagot, közösen rendeztük és koreografáltuk, a közönségtől rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, a táncosainknak is egy életre szóló élmény fellépni a Dóm tér színpadán.
Zs. V. Zs.: A Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezetője, Barnák László kért fel, hogy a Petőfi-emlékév alkalmából készítsünk el egy új tánc-szín-játékot. Azt hihetnénk, ismerjük Petőfi munkásságát, de magam is rácsodálkoztam, mennyi verse folklorizálódott a néphagyományba, például a Mezőség eldugott falvaiban Petőfi versei gyönyörű, régi stílusú dallamok szövegeiként szólalnak meg. Ezeket a folklorizálódott anyagokat beépítettük a darabba. Végigmentünk Petőfi életén, a születésénél kezdtük egy újévi bállal, utána a diákéveket, a vándorszínészi életútját mutattuk be humoros epizódokon keresztül. Az első felvonásban próbáltunk derűs képet mutatni a fiatal géniuszról, a második felvonásban pedig a forradalmi költészete kapott hangsúlyosabb szerepet. Petőfit Herczegh Péter, a Nemzeti Színház fantasztikus művésze alakította, remek választás volt, nagyon szerette a közönség. 60-70 szegedi gyerek is részt vett a darabban, a János vitéz epizódban például kis huszárokként jelentek meg a fiúk, a lányok kis tündérekként Tündérországban. Annyira édesek a szegedi gyerekek, szívmelengető érzés volt velük dolgozni. Ezen kívül volt bennem egy kis izgalom, nehogy magyarkodó legyen a darab. Petőfi új irodalmi formát hozott létre, a népies költészetet, versei a hazaszeretetről, a szerelemről ma már romantikusnak tűnnek, de az ő tollából mégis őszintének hatnak. Nekünk fontos a hazaszeretet, a nemzettudat, az identitástudat, a néphagyomány szeretete, amit a néptáncon keresztül próbálunk felébreszteni a fiatalokban, idősebbekben egyaránt. Szerencsére sikerült megtalálnunk az egyensúlyt, ki tudtuk kerülni a szó rossz értelmében vett magyarkodást.Zs. Z.: Petőfinek rendkívül mély, gazdag életműve van, csodálatos életút fért bele ebbe a 27 évbe. Ezt az életpályát sikerült művészileg és zeneileg megfelelően ábrázolni alkotótársaink közreműködésével: Rossa László zeneszerző és az együttes zenekarának jóvoltából felhangzik két Liszt-zenemű, amelyek még felemelőbbé teszik a jeleneteket, szegedi díszlettervező barátunk, Tóth Kázmér pedig újból nagyszerű díszlettel ajándékozott meg minket. Külön kihívást jelentett, hogy az újévi bálhoz bundába, szűrökbe, kucsmákba kellett felöltözniük a táncosoknak az év legmelegebb napján, büszkék vagyunk rá, hogy ebben a hőségben is sikerült jól teljesítenünk. Nagy öröm, hogy mi indíthattuk a Dóm tér idei évadát és a Petőfi-emlékévet. Reméljük, lesz utóélete is a műsornak, Budapesten is szeretnénk játszani, őszre már lekötöttünk előadásokat.
Táncra magyar! – Huszártánc címmel a Sándor-palota előtt történelmi tradíciónkból eredő felvonulást láthatunk. Honnan jött az ötlet a produkció megvalósításához?
Zs. Z.: A Magyar Honvédséggel, a Magyar Honvédelmi Minisztérium segítségével és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosaival létrehoztunk egy felvonulást, amit idegenforgalmi jellegűnek szántam, egy olyan programnak, mint amilyen az őrségváltás Londonban, a Királyi Palotában. Több évvel ezelőtt jutott eszembe az ötlet, miért ne lehetne nálunk egy magyaros, huszáros programot bemutatni a Várban, hiszen a Sándor-palota a város egyik legszebb helye. Úgy kezdődik a műsor, hogy az úton jönnek szekeret tolva, zászlót lobogtatva, hordó bort cipelve a fiatalok az Oroszlános kaputól, hat parasztlegény, hat huszárlegény a kapitánnyal együtt. Megérkeznek a térre, letáboroznak. A honvéd huszárezredből lovas huszárok kísérik be a táncosokat, majd a huszárok táncot járnak a lányokkal. A parasztlegények ezt látván kedvet kapnak táncolni, ők is beállnak a verbunkba, megkapják a huszárcsákót és a zubbonyukat. Az egyik nem akar nyolc évig katonának menni, elszökik, a huszárok utána elkapják, visszaviszik, és egy közös csárdás után szépen elvonulnak. A nézők nagyon szerették, a katonai vezérkar is kivonult, ezredesek, tábornokok nézték meg a műsort, nekik is tetszett. Még négy alkalommal lesz látható: július 30-án, augusztus 6-án, szeptember 3-án és szeptember 10-én.
Zs. V. Zs.: A külföldi közönségnek bepillantást engedünk a magyar emberek táncos lelkébe 20 perc erejéig, a táncon keresztül megmutatjuk a magyarság hagyományőrző oldalát, vitalitását.
Zs. Z.: Nem is kellett közönséget szervezni, elkezdődött a program, és már ott is termett sok-sok külföldi és magyar néző egyaránt. Nem árulok el titkot, Novák Katalin köztársasági elnök asszony azt mondta, ő is szeretné megnézni, nagyon fogok örülni, ha kiinteget az erkélyről, és üdvözli a toborzó fiatal huszárokat, csárdást táncoló fiatalokat. Remélem, ősszel ez is meg fog valósulni.
Az együttes életében kiemelt szerepet kap a Nemzeti Színházzal való együttműködés. Közös előadásaitok kapcsán milyen nagyszabású tervekkel készültök?
Zs. V. Zs.: A Csíksomlyó passiónak gyönyörű az utóélete, először elvittük a csíksomlyói nyeregbe, utána a Debreceni Református Nagytemplom és az Esztergomi Bazilika előtt is játszottuk. Vidnyánszky Attila rendezte, a táncosaink nagyon szeretik, mi is magunkénak érezzük, a férjem az előadás társrendező-koreográfusa, én a táncdramaturg. Minden évben megújul a hitünk, a lelkünk, mikor eltáncolhatjuk vagy egy új helyszínen bemutathatjuk, Kolozsváron különlegesen szép élmény lesz.
Zs. Z.: A Nemzeti Táncegyüttes szoros kapcsolatot ápol a Nemzeti Színházzal, fontos, hogy Vidnyánszky Attilával közösen dolgozzunk, hogy a Nemzetiben is legyen előadásunk, ez mutatja együttesünk sokszínűségét. Így született meg a Körhinta, a Csíksomlyói passió és az Egri csillagok. Közös célunk Attilával, hogy kimozdítsuk a Nemzeti színpadáról ezeket az előadásokat, az Egri csillagokat feldúsított formában az MVM Dome-ban fogjuk játszani, akár több száz egri várvédőt is meg tudunk majd jeleníteni táncosok tömegének bevonásával. Csodálatos díszlete van a Nemzetiben, az egri vár jelenik meg teljes nagyságában és pompájában, most 6-8 kamionnyi díszletet fogunk beépíteni ebbe az óriási sportcsarnokba. A monumentális produkció bemutatója október 20-án lesz.
Mi mindenre számíthatunk a 2022/2023-as évadban?
Zs. V. Zs.: Rengeteg programunk van, az együttes régi előadásairól sem feledkezünk meg: elővesszük a Drakulát, amit augusztusban játsszunk Gyöngyösön és Keszthelyen, A hűtlen feleség is visszatér a Müpába, ami szintén sikerdarabunk, lesz dolgunk bőven.
Zs. Z.: Évi 120-140 előadást tartunk, nyáron sincs megállás, folyamatosan játszunk. Hatalmas öröm, hogy tudunk dolgozni, és ilyen támogatásban részesülünk, hogy ennyire odafigyelnek a népi kultúra ápolására, amit igyekszünk jobbnál jobb előadásokkal meghálálni.