„Ha nincs basszus, nincs mélysége a zenekarnak”
2022. szeptember 09. / Nagy Klaudia

2023-ban ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amely a kama­razenekari műfaj egyik legjelesebb képviselője. 2020-tól Várdai István művészeti igazgató alakítja a zenekar arculatát, amely célja, hogy továbbra is a legmagasabb nívón működjön, és
újra és újra képes legyen a megújulásra. A 2022/23-as évadra szóló Zeneakadémia-bérletsorozat első félévében októbertől januárig négy nagyszabású hangversennyel készül világhírű szólisták köz­re­mű­kö­dé­sé­vel. Horváth Bencét, a zenekar szólamvezetőjét és nagybőgősét pályafutásának kezdetéről, szólam­ve­zetői feladatáról és a bérletes koncertekről kérdeztük.

Édesanyja biztatására kezdett el zenélni, először csellózni, majd nagy­bő­gőzni. Végül miért a nagybőgő mellett döntött?
H. B.: Pápán kezdtem el csellót tanulni, amikor hetedikes voltam, édesa­nyám úgy látta, hogy ideje lenne továbbfejleszteni a cselló­tu­dá­so­mat. Átmentem a győri szakgimnáziumba, hogy meghallgassanak, de az ottani csellótanár azt mondta, hogy a cselló nem a megfelelő hangszer számomra, esetleg próbáljuk meg a nagybőgőt. Onnan már adott volt, hogy bőgőzni fogok, és valahogy természetesebb is volt nagybőgőn játszani, mint csellón, sokkal könnyebben vettem az akadályokat. Utána úgy döntöttünk, megpróbáljuk a konzervatóriumot, ahová sikeresen fel is vettek. Az érettségi után 1994-től 1999-ig a Zene­a­ka­démián folytattam tanulmányaimat. Akkoriban a felvételinél önéletrajzot kellett beadni, amiben azt írtam, hogy egy kamara­ze­ne­karban szeretnék nagybőgős lenni. A sors úgy hozta, hogy ez sikerült.

Kostyál Kálmán hívta, hogy csatlakozzon a zenekarhoz. Hogyan találtak egymásra?
H. B.: Kostyál Kálmán tanár urat a nyírbátori Zenei Táborban ismertem meg, ahová rendszeresen jártunk a konzis idők alatt, nagyon szerettem, mindig jó volt a hangulat és a csapat is. Itt ismerhettem meg azt, hogy hogyan működik egy kamarazenekar. Akkoriban Kostyál tanár úr volt a második hegedű szó­lam­ve­zető a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, és az ő közvetítésével kerültem az együtteshez.

Patrick Süskind A nagybőgő című művében azt írja: „nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül”. Hogyan ha­tá­roz­ná meg a nagybőgő szerepét?
H. B.: A bőgő adja az alapot, ha nincs basszus, nincs mélysége a zenekarnak. Az egyik legfontosabb hangszer a hangzás minőségének tekintetében. A tonalitást a nagybőgő adja, erre épül fel a többi szólam. Meghúzom az alaphangot, a többiek ehhez igazítják a harmóniákat, a dallamokat. Mindemellett önálló szólamként is zenei élményt kell hogy nyújtson a játékom.
Milyen feladatok hárulnak önre szólamvezetőként?
H. B.: Én egy egyszemélyes szólamvezető vagyok, nekem az a feladatom, hogy figyeljem a többieket, mivel nincsen karmester. Nekik kell segítenem a játékommal, hogy meg tudják valósítani, amit sze­ret­né­nek. Muszáj pontosnak lennem, mert van még négy szólamvezető, akik között kell lavíroznom, és figyelnem, ki mit szeretne, és ahhoz kell idomulnom. Bizonyos projektek során kibővül a zenekar, jön mellém még néhány nagybőgős, ilyenkor őket is irányítanom kell.

Az első félévben négy fontos koncertjük lesz a 2022/23-as Zeneakadémia-bérletben. Milyen kuriózumokra számíthatunk?
H. B.: A jövő évadban ünnepli a zenekar a 60. születésnapját, ebből az alkalomból két bérletet is hir­de­tet­tünk, aminek az első fele októbertől januárig tart, a második fele februártól májusig. Az első koncerten, október 1-jén Várdai István művészeti vezetővel eljátsszuk Haydn C-dúr és a D-dúr csellóversenyét. Majd a szünet után elvezényli Beethoven 3. Esz-dúr szimfóniáját, amihez a zeneakadémisták is csatlakozni fognak. A Zeneakadémiával közös Mesterjáték-projekt keretében a fiatal művészeknek szakmai segítséget tudunk nyújtani, hogy lássák azt, hogyan működik a munka egy profi zenekarban. Meg lehet ilyenkor tanulni egy-két szakmai fogást. Tavaly indult a projekt, ami a zenekarnak és a diákoknak is nagy élmény volt. A második koncertünk november 9-én lesz, ott a Kamarazenekar egyik alapkövével, Mozart Egy kis éji zenéjével fogunk nyitni. Ebben az a kihívás, hogy valami pluszt kell adnunk ehhez a sokat játszott és hallott szerenádhoz. Ezután Benjamin Grosvenor angol zongorista fog bemutatkozni Mendelssohn zongo­ra­versenyével, aki még soha nem játszott Magyarországon. A második részben Arenszkij vonósnégyesét adjuk elő, ami azért érdekes, mert nem kamarazenekari mű, át kell adaptálnunk öt hangszerre. December 4-én lesz a következő koncertünk Liza Ferschtmannal, aki holland származású hegedűművész, és Pablo Barragán klarinétművésszel. Eljátsszuk Prokofjev D-dúr „Klasszikus” szimfóniáját, ami egy igazi sikerdarab, majd Hartmann Kamara-concertóját, ami szerintem még nem hangzott el Magyarországon, utána Beethoven hegedűversenyét fogjuk előadni a holland hegedűművésznővel. Január 16-án lesz az első bérlet zárószáma Emmanuel Pahuddal, akivel már sokszor játszott a zenekar. Emmanuel Pahud egy igazi világsztár és fantasztikus fuvolaművész, vele kezdjük a 60. születésnapi ünnepléssorozatot. Az 50 éves születésnapi koncerten is ő volt a szólistánk, turnéztunk vele Európában, majd Dél-Amerikában is. Örülök, hogy a 60. évfordulóra is sikerült meghívni. Februártól pedig jön az új bérlet, nagy szólisták, világsztárok érkeznek, és lesznek új projektek is. Reméljük, minél többen szeretnék majd velünk együtt ünnepelni ezt a kerek évfordulót.