2022. szeptember 09. / Nagy Klaudia
2023-ban ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amely a kamarazenekari műfaj egyik legjelesebb képviselője. 2020-tól Várdai István művészeti igazgató alakítja a zenekar arculatát, amely célja, hogy továbbra is a legmagasabb nívón működjön, és
újra és újra képes legyen a megújulásra. A 2022/23-as évadra szóló Zeneakadémia-bérletsorozat első félévében októbertől januárig négy nagyszabású hangversennyel készül világhírű szólisták közreműködésével. Horváth Bencét, a zenekar szólamvezetőjét és nagybőgősét pályafutásának kezdetéről, szólamvezetői feladatáról és a bérletes koncertekről kérdeztük.
Édesanyja biztatására kezdett el zenélni, először csellózni, majd nagybőgőzni. Végül miért a nagybőgő mellett döntött?
H. B.: Pápán kezdtem el csellót tanulni, amikor hetedikes voltam, édesanyám úgy látta, hogy ideje lenne továbbfejleszteni a csellótudásomat. Átmentem a győri szakgimnáziumba, hogy meghallgassanak, de az ottani csellótanár azt mondta, hogy a cselló nem a megfelelő hangszer számomra, esetleg próbáljuk meg a nagybőgőt. Onnan már adott volt, hogy bőgőzni fogok, és valahogy természetesebb is volt nagybőgőn játszani, mint csellón, sokkal könnyebben vettem az akadályokat. Utána úgy döntöttünk, megpróbáljuk a konzervatóriumot, ahová sikeresen fel is vettek. Az érettségi után 1994-től 1999-ig a Zeneakadémián folytattam tanulmányaimat. Akkoriban a felvételinél önéletrajzot kellett beadni, amiben azt írtam, hogy egy kamarazenekarban szeretnék nagybőgős lenni. A sors úgy hozta, hogy ez sikerült.
Kostyál Kálmán hívta, hogy csatlakozzon a zenekarhoz. Hogyan találtak egymásra?
H. B.: Kostyál Kálmán tanár urat a nyírbátori Zenei Táborban ismertem meg, ahová rendszeresen jártunk a konzis idők alatt, nagyon szerettem, mindig jó volt a hangulat és a csapat is. Itt ismerhettem meg azt, hogy hogyan működik egy kamarazenekar. Akkoriban Kostyál tanár úr volt a második hegedű szólamvezető a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, és az ő közvetítésével kerültem az együtteshez.
Patrick Süskind A nagybőgő című művében azt írja: „nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül”. Hogyan határozná meg a nagybőgő szerepét?
H. B.: A bőgő adja az alapot, ha nincs basszus, nincs mélysége a zenekarnak. Az egyik legfontosabb hangszer a hangzás minőségének tekintetében. A tonalitást a nagybőgő adja, erre épül fel a többi szólam. Meghúzom az alaphangot, a többiek ehhez igazítják a harmóniákat, a dallamokat. Mindemellett önálló szólamként is zenei élményt kell hogy nyújtson a játékom.
Milyen feladatok hárulnak önre szólamvezetőként?
H. B.: Én egy egyszemélyes szólamvezető vagyok, nekem az a feladatom, hogy figyeljem a többieket, mivel nincsen karmester. Nekik kell segítenem a játékommal, hogy meg tudják valósítani, amit szeretnének. Muszáj pontosnak lennem, mert van még négy szólamvezető, akik között kell lavíroznom, és figyelnem, ki mit szeretne, és ahhoz kell idomulnom. Bizonyos projektek során kibővül a zenekar, jön mellém még néhány nagybőgős, ilyenkor őket is irányítanom kell.
Az első félévben négy fontos koncertjük lesz a 2022/23-as Zeneakadémia-bérletben. Milyen kuriózumokra számíthatunk?
H. B.: A jövő évadban ünnepli a zenekar a 60. születésnapját, ebből az alkalomból két bérletet is hirdetettünk, aminek az első fele októbertől januárig tart, a második fele februártól májusig. Az első koncerten, október 1-jén Várdai István művészeti vezetővel eljátsszuk Haydn C-dúr és a D-dúr csellóversenyét. Majd a szünet után elvezényli Beethoven 3. Esz-dúr szimfóniáját, amihez a zeneakadémisták is csatlakozni fognak. A Zeneakadémiával közös Mesterjáték-projekt keretében a fiatal művészeknek szakmai segítséget tudunk nyújtani, hogy lássák azt, hogyan működik a munka egy profi zenekarban. Meg lehet ilyenkor tanulni egy-két szakmai fogást. Tavaly indult a projekt, ami a zenekarnak és a diákoknak is nagy élmény volt. A második koncertünk november 9-én lesz, ott a Kamarazenekar egyik alapkövével, Mozart Egy kis éji zenéjével fogunk nyitni. Ebben az a kihívás, hogy valami pluszt kell adnunk ehhez a sokat játszott és hallott szerenádhoz. Ezután Benjamin Grosvenor angol zongorista fog bemutatkozni Mendelssohn zongoraversenyével, aki még soha nem játszott Magyarországon. A második részben Arenszkij vonósnégyesét adjuk elő, ami azért érdekes, mert nem kamarazenekari mű, át kell adaptálnunk öt hangszerre. December 4-én lesz a következő koncertünk Liza Ferschtmannal, aki holland származású hegedűművész, és Pablo Barragán klarinétművésszel. Eljátsszuk Prokofjev D-dúr „Klasszikus” szimfóniáját, ami egy igazi sikerdarab, majd Hartmann Kamara-concertóját, ami szerintem még nem hangzott el Magyarországon, utána Beethoven hegedűversenyét fogjuk előadni a holland hegedűművésznővel. Január 16-án lesz az első bérlet zárószáma Emmanuel Pahuddal, akivel már sokszor játszott a zenekar. Emmanuel Pahud egy igazi világsztár és fantasztikus fuvolaművész, vele kezdjük a 60. születésnapi ünnepléssorozatot. Az 50 éves születésnapi koncerten is ő volt a szólistánk, turnéztunk vele Európában, majd Dél-Amerikában is. Örülök, hogy a 60. évfordulóra is sikerült meghívni. Februártól pedig jön az új bérlet, nagy szólisták, világsztárok érkeznek, és lesznek új projektek is. Reméljük, minél többen szeretnék majd velünk együtt ünnepelni ezt a kerek évfordulót.
újra és újra képes legyen a megújulásra. A 2022/23-as évadra szóló Zeneakadémia-bérletsorozat első félévében októbertől januárig négy nagyszabású hangversennyel készül világhírű szólisták közreműködésével. Horváth Bencét, a zenekar szólamvezetőjét és nagybőgősét pályafutásának kezdetéről, szólamvezetői feladatáról és a bérletes koncertekről kérdeztük.
Édesanyja biztatására kezdett el zenélni, először csellózni, majd nagybőgőzni. Végül miért a nagybőgő mellett döntött?
H. B.: Pápán kezdtem el csellót tanulni, amikor hetedikes voltam, édesanyám úgy látta, hogy ideje lenne továbbfejleszteni a csellótudásomat. Átmentem a győri szakgimnáziumba, hogy meghallgassanak, de az ottani csellótanár azt mondta, hogy a cselló nem a megfelelő hangszer számomra, esetleg próbáljuk meg a nagybőgőt. Onnan már adott volt, hogy bőgőzni fogok, és valahogy természetesebb is volt nagybőgőn játszani, mint csellón, sokkal könnyebben vettem az akadályokat. Utána úgy döntöttünk, megpróbáljuk a konzervatóriumot, ahová sikeresen fel is vettek. Az érettségi után 1994-től 1999-ig a Zeneakadémián folytattam tanulmányaimat. Akkoriban a felvételinél önéletrajzot kellett beadni, amiben azt írtam, hogy egy kamarazenekarban szeretnék nagybőgős lenni. A sors úgy hozta, hogy ez sikerült.
Kostyál Kálmán hívta, hogy csatlakozzon a zenekarhoz. Hogyan találtak egymásra?
H. B.: Kostyál Kálmán tanár urat a nyírbátori Zenei Táborban ismertem meg, ahová rendszeresen jártunk a konzis idők alatt, nagyon szerettem, mindig jó volt a hangulat és a csapat is. Itt ismerhettem meg azt, hogy hogyan működik egy kamarazenekar. Akkoriban Kostyál tanár úr volt a második hegedű szólamvezető a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, és az ő közvetítésével kerültem az együtteshez.
Patrick Süskind A nagybőgő című művében azt írja: „nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül”. Hogyan határozná meg a nagybőgő szerepét?
H. B.: A bőgő adja az alapot, ha nincs basszus, nincs mélysége a zenekarnak. Az egyik legfontosabb hangszer a hangzás minőségének tekintetében. A tonalitást a nagybőgő adja, erre épül fel a többi szólam. Meghúzom az alaphangot, a többiek ehhez igazítják a harmóniákat, a dallamokat. Mindemellett önálló szólamként is zenei élményt kell hogy nyújtson a játékom.
Milyen feladatok hárulnak önre szólamvezetőként?
H. B.: Én egy egyszemélyes szólamvezető vagyok, nekem az a feladatom, hogy figyeljem a többieket, mivel nincsen karmester. Nekik kell segítenem a játékommal, hogy meg tudják valósítani, amit szeretnének. Muszáj pontosnak lennem, mert van még négy szólamvezető, akik között kell lavíroznom, és figyelnem, ki mit szeretne, és ahhoz kell idomulnom. Bizonyos projektek során kibővül a zenekar, jön mellém még néhány nagybőgős, ilyenkor őket is irányítanom kell.
Az első félévben négy fontos koncertjük lesz a 2022/23-as Zeneakadémia-bérletben. Milyen kuriózumokra számíthatunk?
H. B.: A jövő évadban ünnepli a zenekar a 60. születésnapját, ebből az alkalomból két bérletet is hirdetettünk, aminek az első fele októbertől januárig tart, a második fele februártól májusig. Az első koncerten, október 1-jén Várdai István művészeti vezetővel eljátsszuk Haydn C-dúr és a D-dúr csellóversenyét. Majd a szünet után elvezényli Beethoven 3. Esz-dúr szimfóniáját, amihez a zeneakadémisták is csatlakozni fognak. A Zeneakadémiával közös Mesterjáték-projekt keretében a fiatal művészeknek szakmai segítséget tudunk nyújtani, hogy lássák azt, hogyan működik a munka egy profi zenekarban. Meg lehet ilyenkor tanulni egy-két szakmai fogást. Tavaly indult a projekt, ami a zenekarnak és a diákoknak is nagy élmény volt. A második koncertünk november 9-én lesz, ott a Kamarazenekar egyik alapkövével, Mozart Egy kis éji zenéjével fogunk nyitni. Ebben az a kihívás, hogy valami pluszt kell adnunk ehhez a sokat játszott és hallott szerenádhoz. Ezután Benjamin Grosvenor angol zongorista fog bemutatkozni Mendelssohn zongoraversenyével, aki még soha nem játszott Magyarországon. A második részben Arenszkij vonósnégyesét adjuk elő, ami azért érdekes, mert nem kamarazenekari mű, át kell adaptálnunk öt hangszerre. December 4-én lesz a következő koncertünk Liza Ferschtmannal, aki holland származású hegedűművész, és Pablo Barragán klarinétművésszel. Eljátsszuk Prokofjev D-dúr „Klasszikus” szimfóniáját, ami egy igazi sikerdarab, majd Hartmann Kamara-concertóját, ami szerintem még nem hangzott el Magyarországon, utána Beethoven hegedűversenyét fogjuk előadni a holland hegedűművésznővel. Január 16-án lesz az első bérlet zárószáma Emmanuel Pahuddal, akivel már sokszor játszott a zenekar. Emmanuel Pahud egy igazi világsztár és fantasztikus fuvolaművész, vele kezdjük a 60. születésnapi ünnepléssorozatot. Az 50 éves születésnapi koncerten is ő volt a szólistánk, turnéztunk vele Európában, majd Dél-Amerikában is. Örülök, hogy a 60. évfordulóra is sikerült meghívni. Februártól pedig jön az új bérlet, nagy szólisták, világsztárok érkeznek, és lesznek új projektek is. Reméljük, minél többen szeretnék majd velünk együtt ünnepelni ezt a kerek évfordulót.