2022. szeptember 09. / Nagy Klaudia
A pécsi Bartók Béla Férfikar komoly nemzetközi és hazai elismeréseket tudhat magáénak, sikerüket mi sem igazolja jobban, mint hogy a kínai és ausztriai Kórusolimpián olimpiai bajnokok lettek. A kórus neve már-már összefonódott a bordalokkal, amelyek a közönség körében hatalmas
népszerűségnek örvendenek. 1993 óta szervezője az Európai Bordalfesztiválnak, amely 26. alkalommal kerül megrendezésre 2022. szeptember 23. és 25. között. A férfikar baritonjával, Hoffner Tiborral oktatói tevékenységéről, a kórus jövőjéről és az idei Európai Bordalfesztiválról beszélgettünk.
Már gyerekkorától kezdve érdeklődött a zene iránt?
H. T.: Mivel édesapám hobbi zenészként kürtön játszott és báli zenekarban billentyűzött, egyértelmű volt, hogy zeneiskolába fogok járni. Már negyedikes koromban tudtam, hogy a zenei pályát választom, a trombita lesz a végső célom, végül úgy alakult, hogy az ének-zene, valamint a szolfézs és zeneelmélet tanítása felé kanyarodtam el.
Öt évig volt az Agócsy László Zeneiskola szolfézs- és zeneelmélet-tanára, jelenleg tanársegéd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Milyen értékeket szeretne átadni a diákoknak?
H. T.: Az általános emberi értékek minden egyes zeneműben jelen vannak, amiket egy pedagógusnak feladata átadni. Szerintem a kórusművészet rendkívüli nevelő erővel bír, melyet az alábbi Kodály-idézet is megerősít: „Sokan egyesülnek valaminek a megvalósítására, amit egyes ember, ha mégoly tehetséges, egymaga nem tud megvalósítani. Ahol mindenkinek munkája egyaránt fontos, s ahol egyetlen ember hibája mindent elronthat.” A közösségben való gondolkodás a művészeten keresztül számomra fontos szempont. Amikor kitört a pandémia, és nem lehetett kimozdulni otthonról, a Bartók Béla Férfikarral létrehoztunk egy Online koccintás nevű eseményt, hogy a pandémia alatt is tarthassuk a kapcsolatot. Régi sztorikat elevenítettünk fel, régi képeket nézegettünk, a kórus életéből származó, 60 évvel ezelőtti emlékeket is felidéztünk.
Hogyan került a Bartók Béla Férfikarhoz?
H. T.: Egyetemista koromban ismertem meg Lakner Tamás tanár urat, aki elhívott a férfikarba. A legjobb barátaim mind tagok, ezért számomra a kórus nemcsak egy művészeti platform, hanem fontos közösségi hely. Ahogy alakult az élet, meghatározó személy lettem a csapatban mind emberileg, mind szakmailag.
A bordalok a legnépszerűbbek a közönség körében, holott repertoárjukon sok más komolyzenei mű is szerepel.
H. T.: Az embereket könnyebb megfogni egy befogadható műfajon keresztül, amellyel be tudjuk vonzani őket a koncerttermeinkbe. A pécsi Kodály Központban a Bordarfesztiválon, szeptember 24-én kerül sor Gálakoncertünkre, ahol a könnyedebb bordalok mellett már a magas művészet műveit is előadjuk.
Mitől lesz rendhagyó az idei Gálakoncert?
H. T.: Idén is lesz egy kuriózum, ami a pandémia miatt két éve várat magára, Balatoni Sándor kollégám és barátom új oratóriuma fog felcsendülni, a Carmina Vinorum, amelyet férfikarra, szimfonikus zenekarra és bariton szólóra írt. A koncertünk második felében pedig Horváth István és Kriszta Kinga, a Magyar Állami Operaház énekesei fognak fellépni. Ezen kívül három vendégkórus érkezik a fesztiválra, egy osztrák és egy olasz kórus, valamint a Vásárhelyi Zoltán Férfikar Magyarországról, és természetesen a Bartók Béla Férfikar mint házigazda vesz részt az eseményen.
Hogyan alakítják ki a fesztivál műsorát?
H. T.: Dr. Lakner Tamás, a fesztivál művészeti vezetője 1993 óta széles kapcsolati hálót épített ki. Sokszor célirányosan hívunk meg kórusokat, hogy emeljék a rendezvény művészi színvonalát. Számos külföldi kórusnak megtetszik az esemény, látnak róla felvételeket, vagy ismerősök ajánlják nekik, és jelentkeznek nálunk. Most még mindenki bizonytalan a pandémia miatt, nehezen indulnak útra, aminek egyik oka, hogy a férfikórusok kiöregedőben vannak, úgyhogy a fiatalok bevonása kardinális kérdés.
Hogyan lehet megszólítani a fiatalokat?
H. T.: Például egy bordalos repertoárral és egy fesztivállal, ami az egyetemista fiataloktól nem áll távol. Nagyon sok ötletünk van a jövőre nézve, pont most jöttünk haza egy szicíliai útról, összeült a csapat apraja-nagyja, és beszélgettünk, hogyan lehetne a fiatalokat bevonzani. Az egyik alappillére az élmények gyűjtése. A bordalos szereplés alkalmával lemegyünk a villányi Bock Pincébe, ahol lenyűgöző atmoszféra vesz minket körül, ami vonzó lehet a fiúénekesek számára. Egy vegyeskarban, ahol vannak lányok, nagyobb a motiváció, egy férfikar esetében maga a közösségi élmény, ami nagyot nyom a latban.
A pandémia előtt rengeteg helyen jártak a világban. Terveznek külföldi fellépéséket a közeljövőben?
H. T.: Most voltunk Szicíliában a VII. InCanto Mediterraneo kórusversenyen Milazzóban, ahonnan arany minősítéssel tértünk haza. A pandémia óta ez volt az első frekventált esemény, ahogy Lakner tanár úr fogalmazott: újra visszakerültünk az európai kórusok élvonalába. Jövőre március 15-e alkalmával meghívást kaptunk New York államba, több helyszínre a New York-i kulturális attasé meghívására, ennek próbáljuk most előteremteni a forrásait, ez a következő nagyobb tervünk.
Oktatói tevékenysége mellett tovább folytatja munkáját a férfikarban is?
H. T.: Szorosan összefonódik a kettő, mert oktatóként lehetőségem van a fiatal generáció tagjait megismerni, Lakner tanár úr is így építi a kórusát a mai napig, én is így kerültem ide. A Balaton-felvidékről származom, de Lakner tanár úr invitálására itt maradtam, azóta is a kórust erősítem.
népszerűségnek örvendenek. 1993 óta szervezője az Európai Bordalfesztiválnak, amely 26. alkalommal kerül megrendezésre 2022. szeptember 23. és 25. között. A férfikar baritonjával, Hoffner Tiborral oktatói tevékenységéről, a kórus jövőjéről és az idei Európai Bordalfesztiválról beszélgettünk.
Már gyerekkorától kezdve érdeklődött a zene iránt?
H. T.: Mivel édesapám hobbi zenészként kürtön játszott és báli zenekarban billentyűzött, egyértelmű volt, hogy zeneiskolába fogok járni. Már negyedikes koromban tudtam, hogy a zenei pályát választom, a trombita lesz a végső célom, végül úgy alakult, hogy az ének-zene, valamint a szolfézs és zeneelmélet tanítása felé kanyarodtam el.
Öt évig volt az Agócsy László Zeneiskola szolfézs- és zeneelmélet-tanára, jelenleg tanársegéd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Milyen értékeket szeretne átadni a diákoknak?
H. T.: Az általános emberi értékek minden egyes zeneműben jelen vannak, amiket egy pedagógusnak feladata átadni. Szerintem a kórusművészet rendkívüli nevelő erővel bír, melyet az alábbi Kodály-idézet is megerősít: „Sokan egyesülnek valaminek a megvalósítására, amit egyes ember, ha mégoly tehetséges, egymaga nem tud megvalósítani. Ahol mindenkinek munkája egyaránt fontos, s ahol egyetlen ember hibája mindent elronthat.” A közösségben való gondolkodás a művészeten keresztül számomra fontos szempont. Amikor kitört a pandémia, és nem lehetett kimozdulni otthonról, a Bartók Béla Férfikarral létrehoztunk egy Online koccintás nevű eseményt, hogy a pandémia alatt is tarthassuk a kapcsolatot. Régi sztorikat elevenítettünk fel, régi képeket nézegettünk, a kórus életéből származó, 60 évvel ezelőtti emlékeket is felidéztünk.
Hogyan került a Bartók Béla Férfikarhoz?
H. T.: Egyetemista koromban ismertem meg Lakner Tamás tanár urat, aki elhívott a férfikarba. A legjobb barátaim mind tagok, ezért számomra a kórus nemcsak egy művészeti platform, hanem fontos közösségi hely. Ahogy alakult az élet, meghatározó személy lettem a csapatban mind emberileg, mind szakmailag.
A bordalok a legnépszerűbbek a közönség körében, holott repertoárjukon sok más komolyzenei mű is szerepel.
H. T.: Az embereket könnyebb megfogni egy befogadható műfajon keresztül, amellyel be tudjuk vonzani őket a koncerttermeinkbe. A pécsi Kodály Központban a Bordarfesztiválon, szeptember 24-én kerül sor Gálakoncertünkre, ahol a könnyedebb bordalok mellett már a magas művészet műveit is előadjuk.
Mitől lesz rendhagyó az idei Gálakoncert?
H. T.: Idén is lesz egy kuriózum, ami a pandémia miatt két éve várat magára, Balatoni Sándor kollégám és barátom új oratóriuma fog felcsendülni, a Carmina Vinorum, amelyet férfikarra, szimfonikus zenekarra és bariton szólóra írt. A koncertünk második felében pedig Horváth István és Kriszta Kinga, a Magyar Állami Operaház énekesei fognak fellépni. Ezen kívül három vendégkórus érkezik a fesztiválra, egy osztrák és egy olasz kórus, valamint a Vásárhelyi Zoltán Férfikar Magyarországról, és természetesen a Bartók Béla Férfikar mint házigazda vesz részt az eseményen.
Hogyan alakítják ki a fesztivál műsorát?
H. T.: Dr. Lakner Tamás, a fesztivál művészeti vezetője 1993 óta széles kapcsolati hálót épített ki. Sokszor célirányosan hívunk meg kórusokat, hogy emeljék a rendezvény művészi színvonalát. Számos külföldi kórusnak megtetszik az esemény, látnak róla felvételeket, vagy ismerősök ajánlják nekik, és jelentkeznek nálunk. Most még mindenki bizonytalan a pandémia miatt, nehezen indulnak útra, aminek egyik oka, hogy a férfikórusok kiöregedőben vannak, úgyhogy a fiatalok bevonása kardinális kérdés.
Hogyan lehet megszólítani a fiatalokat?
H. T.: Például egy bordalos repertoárral és egy fesztivállal, ami az egyetemista fiataloktól nem áll távol. Nagyon sok ötletünk van a jövőre nézve, pont most jöttünk haza egy szicíliai útról, összeült a csapat apraja-nagyja, és beszélgettünk, hogyan lehetne a fiatalokat bevonzani. Az egyik alappillére az élmények gyűjtése. A bordalos szereplés alkalmával lemegyünk a villányi Bock Pincébe, ahol lenyűgöző atmoszféra vesz minket körül, ami vonzó lehet a fiúénekesek számára. Egy vegyeskarban, ahol vannak lányok, nagyobb a motiváció, egy férfikar esetében maga a közösségi élmény, ami nagyot nyom a latban.
A pandémia előtt rengeteg helyen jártak a világban. Terveznek külföldi fellépéséket a közeljövőben?
H. T.: Most voltunk Szicíliában a VII. InCanto Mediterraneo kórusversenyen Milazzóban, ahonnan arany minősítéssel tértünk haza. A pandémia óta ez volt az első frekventált esemény, ahogy Lakner tanár úr fogalmazott: újra visszakerültünk az európai kórusok élvonalába. Jövőre március 15-e alkalmával meghívást kaptunk New York államba, több helyszínre a New York-i kulturális attasé meghívására, ennek próbáljuk most előteremteni a forrásait, ez a következő nagyobb tervünk.
Oktatói tevékenysége mellett tovább folytatja munkáját a férfikarban is?
H. T.: Szorosan összefonódik a kettő, mert oktatóként lehetőségem van a fiatal generáció tagjait megismerni, Lakner tanár úr is így építi a kórusát a mai napig, én is így kerültem ide. A Balaton-felvidékről származom, de Lakner tanár úr invitálására itt maradtam, azóta is a kórust erősítem.