2022. november 13. /
Henrik Ibsen Peer Gynt című drámája nyomán, Áprily Lajos fordításának felhasználásával. Peer Gynt a drámairodalom egyik legkülönlegesebb figurája: önmagát kereső, újra és újra átalakuló
fiatalember, majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde.
Blaskó Borbála Harangozó- díjas rendező-koreográfus új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon. Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban pedig saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával – és önmagával.
Blaskó Borbála kifejezetten önre és öccsére, Bencére rendezte Ibsen drámáját, merthogy egy korábbi nyilatkozata alapján mindketten Peer Gynt-i alkatok.
B. P.: A „Benceség” egy külön, furcsa Peer Gynt-ség az autizmusával. Számunkra megfoghatatlan az ő világa, illetve hogy mit és hogyan érzékel a világból. Boriska lányom az Attitűd Alapítványt is testvére támogatására alapította, céljuk az autista fiatalok tehetséggondozása. Bence képzőművészként már számos kiállítást tudhat maga mögött. Van egy ilyen furcsa és megmagyarázhatatlan lelki kapcsolat az előadás folyamán kettőnk között, apa-fia, fiatal és idős Peer Gynt. Ez egy közös alkotómunka, amit Bence nagyon élvezett. Ibsen eredeti művében egy fiatalember indul el az életben, jár be különböző kalandokat, történeteket, nagy amplitúdóval éli meg az életét. Végül idős korában kerül vissza oda, ahonnan elindult. Ebben a Peer Gynt variációban ez pont fordítva történik. Egy idős ember visszaemlékezései közben felidéződnek életének epizódjai, visszafiatalodva újraéli életének történeteit. 1983-ban Miskolcon, Csiszár Imre rendezésében játszottam még fiatalon Peer Gyntöt. Nagyon más most ahhoz képest ezt az utat viszszafelé megjárni. Reflektál az ember a saját életére.
És felteszi a kérdést: hol van Blaskó Péter belső magja, önmaga?
B. P.: A válaszom, hogy a szerepeimben és az eltelt életemben. Ezt a magot viszi tovább minden néző magával, amikor az előadást követően azt mondja: láttam a Blaskót a Peer Gyntben!
Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad
Bemutató: 11. 17.
fiatalember, majd férfi, akinek a története elsőre céltalan sodródásnak tűnhet, ám valójában az egyéniség, a szabad akarat és a sors közti küzdelem példabeszéde.
Blaskó Borbála Harangozó- díjas rendező-koreográfus új értelmezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza hosszú, kalandos életére. Múlt és jelen összeütközik, miközben emlékfoszlányok, elfeledett ismerősök, régi szerelmek és ádáz ellenfelek elevenednek meg a színpadon. Az új produkcióban a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Blaskó Péter, a Nemzet Művésze alakítja a tévelygő Peer Gyntöt, partnerei az előadásban pedig saját fia, Blaskó Bence és Szilágyi Ágota színművésznő. Találkozásaik izgalmas megvilágításba helyezik Ibsen remekművét, mi pedig nyomon követhetjük Peer megrázó, lírai párbeszédét belső és külső ellenfeleivel, édesanyjával, szerelmével, fiával – és önmagával.
Blaskó Borbála kifejezetten önre és öccsére, Bencére rendezte Ibsen drámáját, merthogy egy korábbi nyilatkozata alapján mindketten Peer Gynt-i alkatok.
B. P.: A „Benceség” egy külön, furcsa Peer Gynt-ség az autizmusával. Számunkra megfoghatatlan az ő világa, illetve hogy mit és hogyan érzékel a világból. Boriska lányom az Attitűd Alapítványt is testvére támogatására alapította, céljuk az autista fiatalok tehetséggondozása. Bence képzőművészként már számos kiállítást tudhat maga mögött. Van egy ilyen furcsa és megmagyarázhatatlan lelki kapcsolat az előadás folyamán kettőnk között, apa-fia, fiatal és idős Peer Gynt. Ez egy közös alkotómunka, amit Bence nagyon élvezett. Ibsen eredeti művében egy fiatalember indul el az életben, jár be különböző kalandokat, történeteket, nagy amplitúdóval éli meg az életét. Végül idős korában kerül vissza oda, ahonnan elindult. Ebben a Peer Gynt variációban ez pont fordítva történik. Egy idős ember visszaemlékezései közben felidéződnek életének epizódjai, visszafiatalodva újraéli életének történeteit. 1983-ban Miskolcon, Csiszár Imre rendezésében játszottam még fiatalon Peer Gyntöt. Nagyon más most ahhoz képest ezt az utat viszszafelé megjárni. Reflektál az ember a saját életére.
És felteszi a kérdést: hol van Blaskó Péter belső magja, önmaga?
B. P.: A válaszom, hogy a szerepeimben és az eltelt életemben. Ezt a magot viszi tovább minden néző magával, amikor az előadást követően azt mondja: láttam a Blaskót a Peer Gyntben!
Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad
Bemutató: 11. 17.