2023. január 11. /
A világhírű operarendező, Calixto Bieito sodró lendületű színrevitelében, a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban először mutatja be Magyarországon Prokofjev Háború és béke című operáját 2023. január 28-án a Magyar Állami Operaház. A nagyszabású alkotásban, melyben 43 szerepben
27 szólista működik közre, a főbb szerepeket Szegedi Csaba, Brassai-Jőrös Andrea, Brickner Szabolcs, Haja Zsolt, Kovács István, Gál Erika Nyári Zoltán és Fried Péter / Rácz István alakítják. A február 18-ig hét alkalommal látható előadáson az OPERA együtteseit Alan Buribayev dirigálja.
Lev Tolsztoj csaknem 1500 oldalas, műfaji korlátokon átívelő, filozofikus és történeti tanulmányokkal kiegészített, realista regényeposza az orosz és a világirodalom páratlan mesterműve. A napóleoni háborúk idején a cári Oroszországban játszódó történetben három nemesi család sorsán keresztül rajzolódik ki a korszak elitjének társadalmi tablója. A szerteágazó cselekmény középpontjában három fiatal – a házasságon kívül született, nagy vagyont öröklő, kissé kívülálló Pierre Bezuhov gróf, a felszínes, világi külsőségektől megcsömörlött szárnysegéd, Andrej Bolkonszkij herceg, valamint az erkölcsös, szeretettel teli, bár folyamatosan anyagi gondokkal küzdő Rosztov családból származó, romantikus, jólelkű, fiatal lány, Natasa – összetett kapcsolata áll.
A 20. század egyik legnagyobb hatású szovjet-orosz zeneszerzője, Szergej Prokofjev két évtized nemzetközi sikerei után az 1930-as évek közepén tért vissza a Szovjetunióba. A Háború és béke operai adaptációja már ekkor foglalkoztatta, de a librettóval csak 1941 tavaszára készült el. A darab megszületéséhez igazi lendület és inspirációt végül a náci Németország Szovjetunió elleni támadása és a nagy honvédő háború adott számára. Az eredetileg kétestés opera a szovjet cenzorok javaslatai nyomán tovább bővült, így művéből Prokofjev végül erős húzásokkal egy egyestés változatot is készített, de a darab részleteit egészen 1953-ban bekövetkezett haláláig csiszolta.
A Háború és békét teljes terjedelmében 1959-ben mutatta be a moszkvai Bolsoj, majd az elkövetkező évtizedekben világszerte számos jelentős operaház a műsorára tűzte. A Genfi Nagyszínház és a Magyar Állami Operaház művészeti vezetése 2019-ben döntött úgy, hogy koprodukciós keretek közt bemutatja az előadást, aminek premierjét 2021 szeptemberében tartották Svájcban. Az együttműködés részeként az első felvonás fő helyszínéül szolgáló cári palotabelsőt az OPERA szcenikai műhelye készítette el a nemzetközileg elismert német díszlettervező, Rebecca Ringst elképzelései nyomán. A darabot napjaink legkeresettebb operarendezője, Calixto Bieito vitte színre, akinek emblematikus Carmen-rendezését a genfi premierrel egy időben mutatta be kőszínházi keretek közt a budapesti OPERA. Az eredeti meglátásairól ismert katalán alkotó színrevitelében a tolsztoji mű érzelmes, pszichológiailag kidolgozott figuráit helyezte az előtérbe, miközben egy színházi szempontból is izgalmas, többrétegű, rendkívül mozgalmas előadást hozott létre. Mindebben segítségére volt Prokofjev szinte filmzenei hatást keltő, összetett muzsikája, amiben tánczenék, népzenei motívumok, katonai indulók és kórustétetek is megtalálhatok, miközben az énekesek áriái prózai párbeszédekkel keverednek.
A mű magyarországi premierje így minden bizonnyal különleges színházi élménynek ígérkezik amihez nagyban hozzájárul majd a főbb szerepekben Szegedi Csaba (Andrej Bolkonszkij), Brassói-Jőrös Andrea (Natasa Rosztova) és Brickner Szabolcs (Pierre Bezuhov), valamint Kovács István (Ilja Rosztov), Gál Erika (Hélène Bezuhova), Nyári Zoltán (Anatole Kuragin), Haja Zsolt (Napóleon) és Fried Péter / Rácz István (Kutuzov marsall) alakítása is, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának (karigazgató Csiki Gábor) közreműködése, melyeket a kazahsztáni Astana Operaház vezető karmestere, a Prokofjev operáit behatóan ismerő Alan Buribayev vezényli.
27 szólista működik közre, a főbb szerepeket Szegedi Csaba, Brassai-Jőrös Andrea, Brickner Szabolcs, Haja Zsolt, Kovács István, Gál Erika Nyári Zoltán és Fried Péter / Rácz István alakítják. A február 18-ig hét alkalommal látható előadáson az OPERA együtteseit Alan Buribayev dirigálja.
Lev Tolsztoj csaknem 1500 oldalas, műfaji korlátokon átívelő, filozofikus és történeti tanulmányokkal kiegészített, realista regényeposza az orosz és a világirodalom páratlan mesterműve. A napóleoni háborúk idején a cári Oroszországban játszódó történetben három nemesi család sorsán keresztül rajzolódik ki a korszak elitjének társadalmi tablója. A szerteágazó cselekmény középpontjában három fiatal – a házasságon kívül született, nagy vagyont öröklő, kissé kívülálló Pierre Bezuhov gróf, a felszínes, világi külsőségektől megcsömörlött szárnysegéd, Andrej Bolkonszkij herceg, valamint az erkölcsös, szeretettel teli, bár folyamatosan anyagi gondokkal küzdő Rosztov családból származó, romantikus, jólelkű, fiatal lány, Natasa – összetett kapcsolata áll.
A 20. század egyik legnagyobb hatású szovjet-orosz zeneszerzője, Szergej Prokofjev két évtized nemzetközi sikerei után az 1930-as évek közepén tért vissza a Szovjetunióba. A Háború és béke operai adaptációja már ekkor foglalkoztatta, de a librettóval csak 1941 tavaszára készült el. A darab megszületéséhez igazi lendület és inspirációt végül a náci Németország Szovjetunió elleni támadása és a nagy honvédő háború adott számára. Az eredetileg kétestés opera a szovjet cenzorok javaslatai nyomán tovább bővült, így művéből Prokofjev végül erős húzásokkal egy egyestés változatot is készített, de a darab részleteit egészen 1953-ban bekövetkezett haláláig csiszolta.
A Háború és békét teljes terjedelmében 1959-ben mutatta be a moszkvai Bolsoj, majd az elkövetkező évtizedekben világszerte számos jelentős operaház a műsorára tűzte. A Genfi Nagyszínház és a Magyar Állami Operaház művészeti vezetése 2019-ben döntött úgy, hogy koprodukciós keretek közt bemutatja az előadást, aminek premierjét 2021 szeptemberében tartották Svájcban. Az együttműködés részeként az első felvonás fő helyszínéül szolgáló cári palotabelsőt az OPERA szcenikai műhelye készítette el a nemzetközileg elismert német díszlettervező, Rebecca Ringst elképzelései nyomán. A darabot napjaink legkeresettebb operarendezője, Calixto Bieito vitte színre, akinek emblematikus Carmen-rendezését a genfi premierrel egy időben mutatta be kőszínházi keretek közt a budapesti OPERA. Az eredeti meglátásairól ismert katalán alkotó színrevitelében a tolsztoji mű érzelmes, pszichológiailag kidolgozott figuráit helyezte az előtérbe, miközben egy színházi szempontból is izgalmas, többrétegű, rendkívül mozgalmas előadást hozott létre. Mindebben segítségére volt Prokofjev szinte filmzenei hatást keltő, összetett muzsikája, amiben tánczenék, népzenei motívumok, katonai indulók és kórustétetek is megtalálhatok, miközben az énekesek áriái prózai párbeszédekkel keverednek.
A mű magyarországi premierje így minden bizonnyal különleges színházi élménynek ígérkezik amihez nagyban hozzájárul majd a főbb szerepekben Szegedi Csaba (Andrej Bolkonszkij), Brassói-Jőrös Andrea (Natasa Rosztova) és Brickner Szabolcs (Pierre Bezuhov), valamint Kovács István (Ilja Rosztov), Gál Erika (Hélène Bezuhova), Nyári Zoltán (Anatole Kuragin), Haja Zsolt (Napóleon) és Fried Péter / Rácz István (Kutuzov marsall) alakítása is, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának (karigazgató Csiki Gábor) közreműködése, melyeket a kazahsztáni Astana Operaház vezető karmestere, a Prokofjev operáit behatóan ismerő Alan Buribayev vezényli.