2023. Április 22. /
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője amellett, hogy maga írja az Együttes előadásainak forgatókönyvét, koreográfiákat készít, sőt széles körű néprajzi ismereteit a jelmezek megálmodásában is felhasználja. Magyarország legnagyobb táncegyüttesének következő bemutatóiról a Harangozó-díjas, érdemes művésszel, Zs. Vincze Zsuzsával beszélgettünk.
Sűrű időszak ez a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében, tavasszal egyből két bemutatóra is készültetek-készültök. Pár napja debütált a Régi tánc, új nemzedék című műsor, amelyben fiatal tehetségeket hívtatok koreografálni, mi miatt volt ez számotokra fontos?
Zs. V. Zs.: A férjemmel, az Együttes művészeti vezetőjével, Zsuráfszky Zoltánnal nagyon fontosnak érezzük, hogy azokat a tehetséges fiatalokat, akik kiemelkedő munkát végeznek az amatőr mozgalomban, magunk köré gyűjtsük. Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk nekik a profi táncosokkal való munkára, hogy olyan műhelyt hozzunk létre közösen, ahová szívesen jönnek megmutatni, hogy mit gondolnak a népművészetről. Úgy érezzük, hogy ez egy nagyon markáns közös pont a fiatal alkotókban és bennünk: nagyon szeretjük és rajongással fordulunk a Kárpát-medence egészét felölelő kultúránk felé. Illetve szerettük volna a fiatalok friss látásmódját is megismerni, hogy ők hogyan tekintenek a kultúránkra. Amikor a férjemmel gyűjteni jártunk, az útjaink során készült anyagokat azonnal leadtuk az Akadémia Táncosztályára, ezeket sokszor soha többet nem volt lehetőségünk újra megnézni. Pillanatok alatt kellett mindent megtanulnunk, mert nem állt a rendelkezésünkre olyan technikai háttér, amely most már természetes, a mostani fiatalok kezében gyakorlatilag ott van minden, élhetnek akár a lassítás eszközével is. És persze a legfontosabbról se feledkezzünk meg, ami nem más, mint a szív, amely ugyanolyan, a fiataloké és a miénk is. Ennek a közös gondolkodásnak, találkozásnak igyekeztünk az utóbbi időszakban fórumot teremteni.
Most pedig a Tánc-költészet című darabra készültök már, amelyet április 16-án – közel a magyar költészet napjához – mutattok be a Várkert Bazárban. Magyar költők verseire, irodalmunk legnagyobb műveire komponáltatok koreográfiákat a férjeddel, alkotótársaddal, Zsuráfszky Zoltánnal. Mesélnél erről?
Zs. V. Zs.: A Magyar Nemzeti Táncegyüttes repertoárján számos stílusirány megtalálható: vannak eredeti folklórműsoraink, tematikus, akár történelmi táncjátékaink vagy éppen a nagyobb lélegzetvételű táncdrámáink, mint például A hűtlen feleség. A férjem alkotói pályájának mindig is fontos része volt a versekre táncolás, amelynek művészeti munkájába mindig nagyon konzekvensen beépítette azt a hatalmas tudást, amelyet az eredeti anyagokból birtokol. Legendás pillanat volt például, amikor eltáncolta az Egy mondat a zsarnokságról című koreográfiát. Ez annak idején reveláció volt, szinte forradalmi tettnek számított, főleg értelmiségi körökben. Én ezt tartom egyébként a kortárs néptáncművészetnek. Annyi minden zajlik most körülöttünk a világban, amely dolgokról nekünk is van mondanivalónk, és azt éreztük, hogy ez a stílusirányzat a legmegfelelőbb, hogy megfogalmazzuk a gondolatainkat a színpadon – tánckölteményeken keresztül. Ennek mentén készítünk most egy összefoglalót többet között Arany János balladáira, Nagy László- vagy éppen Vörösmarty-versekre, Móricz legismertebb műveire.
Tavaly a Szegedi Szabadtérit nyitottátok meg, idén pedig a Margitszigeten kezditek a nyári időszakot, a Nemzeti Összetartozás Napján lesz látható a legújabb, Petőfi életét feldolgozó darabotok. Te írtad a tánc-szín-játék forgatókönyvét, ez mi alapján állt össze?
Zs. V. Zs.: Mi most megelőztük a Petőfi200 emlékévet, mert már tavaly nyáron bemutattuk a Petőfi életéről készült előadásunkat Szabadság, szerelem! címmel. Úgy igyekeztem a forgatókönyvet megírni, hogy a költő minden fontos életeseményét meg tudjuk jeleníteni, az első rész főleg a vidámabb momentumokra koncentrál, de természetesen megmutatjuk a drámai pillanatokat is. Nagyon közel áll hozzánk ez az előadás, hiszen Petőfi a nép költője volt, számos verse folklorizálódott, amelyek most is fellelhetőek népdalaink sorai között. Ezeket mind felhasználtuk, beépítettük a darabba, hangsúlyozva, hogy Petőfi mindig is együtt lélegzett a néppel költészetén keresztül. Azt gondoljuk, hogy ennek megmutatására nincs alkalmasabb a magyar néptáncnál. Grandiózus előadásra készülünk, amely méltó a Margitsziget színpadméretéhez, és amelyben a Tóth Kázmér által készített fantasztikus díszlet mellett az eredeti népi és korhű viseletek is hozzájárulnak majd a különleges élményhez. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai mellett színpadra lép majd rengeteg budapesti néptáncos és gyermek is, igazán izgalmas és látványos nyári produkcióra készülünk, amely bemutatja, hogy mi hogyan gondolkodunk Petőfiről!
Sűrű időszak ez a Magyar Nemzeti Táncegyüttes életében, tavasszal egyből két bemutatóra is készültetek-készültök. Pár napja debütált a Régi tánc, új nemzedék című műsor, amelyben fiatal tehetségeket hívtatok koreografálni, mi miatt volt ez számotokra fontos?
Zs. V. Zs.: A férjemmel, az Együttes művészeti vezetőjével, Zsuráfszky Zoltánnal nagyon fontosnak érezzük, hogy azokat a tehetséges fiatalokat, akik kiemelkedő munkát végeznek az amatőr mozgalomban, magunk köré gyűjtsük. Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk nekik a profi táncosokkal való munkára, hogy olyan műhelyt hozzunk létre közösen, ahová szívesen jönnek megmutatni, hogy mit gondolnak a népművészetről. Úgy érezzük, hogy ez egy nagyon markáns közös pont a fiatal alkotókban és bennünk: nagyon szeretjük és rajongással fordulunk a Kárpát-medence egészét felölelő kultúránk felé. Illetve szerettük volna a fiatalok friss látásmódját is megismerni, hogy ők hogyan tekintenek a kultúránkra. Amikor a férjemmel gyűjteni jártunk, az útjaink során készült anyagokat azonnal leadtuk az Akadémia Táncosztályára, ezeket sokszor soha többet nem volt lehetőségünk újra megnézni. Pillanatok alatt kellett mindent megtanulnunk, mert nem állt a rendelkezésünkre olyan technikai háttér, amely most már természetes, a mostani fiatalok kezében gyakorlatilag ott van minden, élhetnek akár a lassítás eszközével is. És persze a legfontosabbról se feledkezzünk meg, ami nem más, mint a szív, amely ugyanolyan, a fiataloké és a miénk is. Ennek a közös gondolkodásnak, találkozásnak igyekeztünk az utóbbi időszakban fórumot teremteni.
Most pedig a Tánc-költészet című darabra készültök már, amelyet április 16-án – közel a magyar költészet napjához – mutattok be a Várkert Bazárban. Magyar költők verseire, irodalmunk legnagyobb műveire komponáltatok koreográfiákat a férjeddel, alkotótársaddal, Zsuráfszky Zoltánnal. Mesélnél erről?
Zs. V. Zs.: A Magyar Nemzeti Táncegyüttes repertoárján számos stílusirány megtalálható: vannak eredeti folklórműsoraink, tematikus, akár történelmi táncjátékaink vagy éppen a nagyobb lélegzetvételű táncdrámáink, mint például A hűtlen feleség. A férjem alkotói pályájának mindig is fontos része volt a versekre táncolás, amelynek művészeti munkájába mindig nagyon konzekvensen beépítette azt a hatalmas tudást, amelyet az eredeti anyagokból birtokol. Legendás pillanat volt például, amikor eltáncolta az Egy mondat a zsarnokságról című koreográfiát. Ez annak idején reveláció volt, szinte forradalmi tettnek számított, főleg értelmiségi körökben. Én ezt tartom egyébként a kortárs néptáncművészetnek. Annyi minden zajlik most körülöttünk a világban, amely dolgokról nekünk is van mondanivalónk, és azt éreztük, hogy ez a stílusirányzat a legmegfelelőbb, hogy megfogalmazzuk a gondolatainkat a színpadon – tánckölteményeken keresztül. Ennek mentén készítünk most egy összefoglalót többet között Arany János balladáira, Nagy László- vagy éppen Vörösmarty-versekre, Móricz legismertebb műveire.
Tavaly a Szegedi Szabadtérit nyitottátok meg, idén pedig a Margitszigeten kezditek a nyári időszakot, a Nemzeti Összetartozás Napján lesz látható a legújabb, Petőfi életét feldolgozó darabotok. Te írtad a tánc-szín-játék forgatókönyvét, ez mi alapján állt össze?
Zs. V. Zs.: Mi most megelőztük a Petőfi200 emlékévet, mert már tavaly nyáron bemutattuk a Petőfi életéről készült előadásunkat Szabadság, szerelem! címmel. Úgy igyekeztem a forgatókönyvet megírni, hogy a költő minden fontos életeseményét meg tudjuk jeleníteni, az első rész főleg a vidámabb momentumokra koncentrál, de természetesen megmutatjuk a drámai pillanatokat is. Nagyon közel áll hozzánk ez az előadás, hiszen Petőfi a nép költője volt, számos verse folklorizálódott, amelyek most is fellelhetőek népdalaink sorai között. Ezeket mind felhasználtuk, beépítettük a darabba, hangsúlyozva, hogy Petőfi mindig is együtt lélegzett a néppel költészetén keresztül. Azt gondoljuk, hogy ennek megmutatására nincs alkalmasabb a magyar néptáncnál. Grandiózus előadásra készülünk, amely méltó a Margitsziget színpadméretéhez, és amelyben a Tóth Kázmér által készített fantasztikus díszlet mellett az eredeti népi és korhű viseletek is hozzájárulnak majd a különleges élményhez. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai mellett színpadra lép majd rengeteg budapesti néptáncos és gyermek is, igazán izgalmas és látványos nyári produkcióra készülünk, amely bemutatja, hogy mi hogyan gondolkodunk Petőfiről!