2023. június 09. / Ungvári Judit
A MITEM és a Színházi Olimpia kapcsolataiból profitálva aktív együttműködésre törekszik a nemzetközileg jegyzett színházi alkotókkal a Nemzeti Színház. A következő évad műsortervét is részben ez határozza meg, részben pedig az a „kutatómunka”, amelynek segítségével a magyarság
sajátos hangját szeretnék megjeleníteni a színpadon. A tervekről Vidnyánszky Attialát, a teátrum vezérigazgatóját kérdeztük.
Arról beszélt korábban, hogy a Színházi Olimpia átnyúlik a következő évadra is. Milyen tervekkel vágnak neki a szezonnak?
V. A.: Ahogy elmúlt a Covid-időszak káros hatása, jött a nehéz gazdasági helyzet, amely sajnos meghatározta az elmúlt szezonunkat, hiszen bemutatókat kellett elhalasztanunk. A mostani évad főként a Színházi Olimpiáról szólt, és még valóban a következő évad elején is lesznek ehhez kapcsolódó programjaink, egészen október második feléig. Utána viszont szeretnénk visszazökkenni a Covid előtti kerékvágásba, bár még most is úgy látszik, hogy nem egyszerű évek következnek. Mindenesetre egy teljes évadot terveztünk, nyolc bemutatóval, és elmondható, hogy művészi értelemben nem kötöttünk kompromisszumot. Úgy gondolom, rendkívül izgalmas alapanyagokat és témákat vetünk fel, a világunkról, a létezésünkről, a magyarság helyzetéről, az emberi lehetőségeinkről tudunk majd közösen gondolkodni.
Milyen előadásokkal készülnek?
V. A.: Rögtön a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz Kurázsi mamája indítja az évadot, ez nyilván nagyon a mának szól majd, és erősen reflektál arra a világra, amiben létezünk, arra a borzalomra, ami a határunk közelében van. Emellé csatlakozik majd a Bánk bán, amit az idénről halasztottunk el. Új feldolgozás lesz ez, mert úgy gondolom, a három legfontosabb nagy magyar klasszikus művet, Az ember tragédiáját, a Bánk bánt és a Csongor és Tündét folyamatosan műsoron kell tartani, és időről időre újra kell gondolni. A következő később a Tragédia új változata lesz, de már dolgozunk Szarka Tamással a Csongor és Tünde zenés adaptációján is. Az őszi időszakban visszatér hozzánk Avtandil Varszimasvili, aki az idei, nagy sikerrel játszott A kaukázusi krétakör után ezúttal A revizort állítja színpadra. A következő bemutató Toót-Holló Tamás Aranyhajú hármasok című műve, amit szintén én rendezek majd. Ez egy nagy kísérlet, igazi kaland lesz, az a tiszta forrás, amelyben bátran megmerítkezhetünk. Az ősi magyar hit- és mesevilág elevenedik meg ebben a műben, ami még az idén, 2023-ban kerül műsorra. Ennek az első félévnek nagyon bájos „desszertje” lesz még Molnár Ferenc egyfelvonásosaiból az Egy, kettő, három – Az ibolya című előadás, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival közösen készül, Rátóti Zoltán rendezésében, ebben hallgatók és tanárok együtt játszanak majd. A második félév, vagyis a 2024-es év rögtön Sík Sándor István királyával indul, ezt Berettyán Nándor rendezi. Azon csodálkozom, hogy még nem tűztük műsorra ezt a gyönyörű művet, annyira a lelkünkből és nekünk szól. Készül egy Lear király is a szezon második felében, ezt Valerij Fokin rendezi majd. Zárásként pedig Szarka Tamás átiratában és csodaszép zenéjével Gorkij művéből, a Makar Csudrából készítünk saját adaptációt, amelyet a magyar közönség A cigánytábor az égbe megy című filmből ismerhet. Ennek az előadásnak a különlegessége az lesz, hogy a Karaván Színházzal közösen valósítjuk meg. Azt hiszem, ez a tény is nagyon fontos üzenetet hordoz.
A Színházi Olimpia hozott változást a nemzetközi kapcsolatokban? Milyen módon segíti a színház munkáját?
V. A.: Aktív időszak ez nekünk a kapcsolatteremtést illetően, és nemcsak beszélünk erről, szeretnénk valóban hidakat építeni, egymást megismerni, egymástól tanulni, hiszen ez minket is gazdagít. Csak egyetlen példát kiemelve, az olasz Alessandro Serra most tartott mesterkurzust a diákjainknak, de tervezünk közös projektet is. Nagyon fontos, hogy azok a rendezők, akiktől tudunk tanulni, mind eljönnek, és vendégként rendeznek nálunk. Aktív párbeszédet folytatok most is több világhírű rendezővel, akik szívesen jönnének ide alkotni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a MITEM a tizedik év végére elhelyezte a Nemzeti Színházat a világ színházi térképén. Ma már nagyon sokan tudnak rólunk, és figyelnek ránk.
sajátos hangját szeretnék megjeleníteni a színpadon. A tervekről Vidnyánszky Attialát, a teátrum vezérigazgatóját kérdeztük.
Arról beszélt korábban, hogy a Színházi Olimpia átnyúlik a következő évadra is. Milyen tervekkel vágnak neki a szezonnak?
V. A.: Ahogy elmúlt a Covid-időszak káros hatása, jött a nehéz gazdasági helyzet, amely sajnos meghatározta az elmúlt szezonunkat, hiszen bemutatókat kellett elhalasztanunk. A mostani évad főként a Színházi Olimpiáról szólt, és még valóban a következő évad elején is lesznek ehhez kapcsolódó programjaink, egészen október második feléig. Utána viszont szeretnénk visszazökkenni a Covid előtti kerékvágásba, bár még most is úgy látszik, hogy nem egyszerű évek következnek. Mindenesetre egy teljes évadot terveztünk, nyolc bemutatóval, és elmondható, hogy művészi értelemben nem kötöttünk kompromisszumot. Úgy gondolom, rendkívül izgalmas alapanyagokat és témákat vetünk fel, a világunkról, a létezésünkről, a magyarság helyzetéről, az emberi lehetőségeinkről tudunk majd közösen gondolkodni.
Milyen előadásokkal készülnek?
V. A.: Rögtön a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz Kurázsi mamája indítja az évadot, ez nyilván nagyon a mának szól majd, és erősen reflektál arra a világra, amiben létezünk, arra a borzalomra, ami a határunk közelében van. Emellé csatlakozik majd a Bánk bán, amit az idénről halasztottunk el. Új feldolgozás lesz ez, mert úgy gondolom, a három legfontosabb nagy magyar klasszikus művet, Az ember tragédiáját, a Bánk bánt és a Csongor és Tündét folyamatosan műsoron kell tartani, és időről időre újra kell gondolni. A következő később a Tragédia új változata lesz, de már dolgozunk Szarka Tamással a Csongor és Tünde zenés adaptációján is. Az őszi időszakban visszatér hozzánk Avtandil Varszimasvili, aki az idei, nagy sikerrel játszott A kaukázusi krétakör után ezúttal A revizort állítja színpadra. A következő bemutató Toót-Holló Tamás Aranyhajú hármasok című műve, amit szintén én rendezek majd. Ez egy nagy kísérlet, igazi kaland lesz, az a tiszta forrás, amelyben bátran megmerítkezhetünk. Az ősi magyar hit- és mesevilág elevenedik meg ebben a műben, ami még az idén, 2023-ban kerül műsorra. Ennek az első félévnek nagyon bájos „desszertje” lesz még Molnár Ferenc egyfelvonásosaiból az Egy, kettő, három – Az ibolya című előadás, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival közösen készül, Rátóti Zoltán rendezésében, ebben hallgatók és tanárok együtt játszanak majd. A második félév, vagyis a 2024-es év rögtön Sík Sándor István királyával indul, ezt Berettyán Nándor rendezi. Azon csodálkozom, hogy még nem tűztük műsorra ezt a gyönyörű művet, annyira a lelkünkből és nekünk szól. Készül egy Lear király is a szezon második felében, ezt Valerij Fokin rendezi majd. Zárásként pedig Szarka Tamás átiratában és csodaszép zenéjével Gorkij művéből, a Makar Csudrából készítünk saját adaptációt, amelyet a magyar közönség A cigánytábor az égbe megy című filmből ismerhet. Ennek az előadásnak a különlegessége az lesz, hogy a Karaván Színházzal közösen valósítjuk meg. Azt hiszem, ez a tény is nagyon fontos üzenetet hordoz.
A Színházi Olimpia hozott változást a nemzetközi kapcsolatokban? Milyen módon segíti a színház munkáját?
V. A.: Aktív időszak ez nekünk a kapcsolatteremtést illetően, és nemcsak beszélünk erről, szeretnénk valóban hidakat építeni, egymást megismerni, egymástól tanulni, hiszen ez minket is gazdagít. Csak egyetlen példát kiemelve, az olasz Alessandro Serra most tartott mesterkurzust a diákjainknak, de tervezünk közös projektet is. Nagyon fontos, hogy azok a rendezők, akiktől tudunk tanulni, mind eljönnek, és vendégként rendeznek nálunk. Aktív párbeszédet folytatok most is több világhírű rendezővel, akik szívesen jönnének ide alkotni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a MITEM a tizedik év végére elhelyezte a Nemzeti Színházat a világ színházi térképén. Ma már nagyon sokan tudnak rólunk, és figyelnek ránk.