2023. augusztus 12. /
A két fiatal szopránt, Pretty Yende-t és Nadine Sierrát a világ szinte valamennyi jelentős színházában láthatta már a közönség, többek között a Royal Opera House-ban, a Covent Gardenben, az
Opéra National de Paris-ban, a New York-i Metropolitan Operában, a milánói Teatro alla Scalában, a zürichi Opernhausban és a bécsi Staatsoperben, valamint számos jelentős koncerthelyszínen. Operaszerepeik mellett a művésznők egy egyedülállóan különleges koncertsorozatban vesznek részt Európa-szerte. A Golden Age című koncert bemutatója a Wiener Konzerthausban volt, és ezt az érzelmekkel teli programot hozzák el a Margitszigeti Színház közönségének július 29-én. A koncert műsorán többek között Bellini, Verdi, Rossini és Bernstein legszebb művei szerepelnek.
Pretty, gratulálok, hogy ön volt a kiválasztott művészek egyike, aki énekelhetett III. Károly koronázási ünnepségén a Westminster apátságban.
P. Y.: Hálás és boldog vagyok, amiért Őfelsége meghívott erre a különleges alkalomra. Úgy érzem, megint kegyes volt hozzám a sors, hogy lehetőséget kaptam megmutatni a tehetségemet az uralkodócsalád és az egész világ előtt. A következő nemzedékek, akik tanulni fognak erről a történelmi eseményről, talán annak az Afrika csücskéből származó lánynak, Pretty Yende-nek a nevét is megjegyzik majd, aki ezen a különleges ceremónián énekelhetett.
Ez kétségtelenül egy pálya csúcspontja, de térjünk vissza a kezdetekhez. Nadine, úgy olvastam, hogy gyerekként a Bohéméletet látva szeretett bele az operába.
N. S.: Tízéves voltam, amikor anyukám megmutatta nekem videón a Bohéméletet. Arra gondolt, hogy talán tetszene nekem, hiszen hatéves koromtól kezdve jártam énektanárhoz, szerettem magasan énekelni, szopránszerű hangom volt. Az még hozzátartozik a történethez, hogy portugál származású, anyai nagymamámnak gyönyörű szoprán hangja volt. Operaénekes szeretett volna lenni, de énekesi babérok helyett az apja a háziasszonyi karriert szánta neki. Ennek tudatában anyám nekem mindenképpen szerette volna megadni az esélyt, hogy megismerjem és megszeressem az operát, aztán majd meglátjuk, mi sül ki mindebből. És igaza lett! Beleszerelmesedtem a műfajba, és tízévesen elhatároztam, hogy operaénekes leszek. Ettől kezdve állandóan tanulni akartam, hogy minél többet megtudjak a műfajról és a szakmáról. Furcsa egy gyerek voltam!
A koncert, amit júliusban Budapesten énekelnek, igen változatos, van benne opera, operett és egy musical: a West Side Story. Ehhez más énektechnikát kell használni, mint az operához?
N. S: Más technika nem kell, de valóban más stílussal kell megközelíteni, mint egy operát. Egyébként Leonard Bernstein operának szánta a West Side Storyt, és nem musicalnek. Mivel ezt angolul énekelem, ami az anyanyelvem, valahogy jobban előjön az egyéniségem, és a szavak is természetesebben folynak belőlem.
P. Y.: Az embernek egy hangja és egy technikája van. Ahhoz, hogy különböző stílusban írt darabokat tudjon megszólaltatni, nem kell túl messzire mennie az alaptechnikájától és hangjától.
Budapestre most nyáron jönnek először, vagy ismerik már a várost?
N. S.: Egyszer már jártam Budapesten, Thomas Hampsonnal énekeltünk egy koncerten. Nagyon jól éreztem magam, a hangversenyterem is csodálatos volt. Várom már, hogy újra ott legyek, és elmehessek valamelyik jó fürdőbe! A gőzfürdő az énekesek vágyálma!
P. Y.: Ha csak rövid időre is, de szerencsére már volt alkalmam látni Budapestet! Most meg már számolom a napokat, nagyon várom, hogy megint ott legyek, és izgalommal várom a koncertet!
Önök profik lévén nyilván bárkivel tudnak duettet énekelni. Az, hogy önök barátok, hozzátesz valamit a közös produkcióhoz?
N. S.: Abszolút! Egészen más egy baráttal énekelni! Főleg egy olyan baráttal, akitől tanulhatok, és aki inspirál! A zene ilyenkor nemcsak csodálatos, de mágikus és határtalan is lesz, olyan sok körülöttünk a pozitív energia! Azt hiszem, a közönség is érezni fogja ezt, amikor majd együtt énekelünk Prettyvel Budapesten!
www.margitszigetiszinhaz.hu
Opéra National de Paris-ban, a New York-i Metropolitan Operában, a milánói Teatro alla Scalában, a zürichi Opernhausban és a bécsi Staatsoperben, valamint számos jelentős koncerthelyszínen. Operaszerepeik mellett a művésznők egy egyedülállóan különleges koncertsorozatban vesznek részt Európa-szerte. A Golden Age című koncert bemutatója a Wiener Konzerthausban volt, és ezt az érzelmekkel teli programot hozzák el a Margitszigeti Színház közönségének július 29-én. A koncert műsorán többek között Bellini, Verdi, Rossini és Bernstein legszebb művei szerepelnek.
Pretty, gratulálok, hogy ön volt a kiválasztott művészek egyike, aki énekelhetett III. Károly koronázási ünnepségén a Westminster apátságban.
P. Y.: Hálás és boldog vagyok, amiért Őfelsége meghívott erre a különleges alkalomra. Úgy érzem, megint kegyes volt hozzám a sors, hogy lehetőséget kaptam megmutatni a tehetségemet az uralkodócsalád és az egész világ előtt. A következő nemzedékek, akik tanulni fognak erről a történelmi eseményről, talán annak az Afrika csücskéből származó lánynak, Pretty Yende-nek a nevét is megjegyzik majd, aki ezen a különleges ceremónián énekelhetett.
Ez kétségtelenül egy pálya csúcspontja, de térjünk vissza a kezdetekhez. Nadine, úgy olvastam, hogy gyerekként a Bohéméletet látva szeretett bele az operába.
N. S.: Tízéves voltam, amikor anyukám megmutatta nekem videón a Bohéméletet. Arra gondolt, hogy talán tetszene nekem, hiszen hatéves koromtól kezdve jártam énektanárhoz, szerettem magasan énekelni, szopránszerű hangom volt. Az még hozzátartozik a történethez, hogy portugál származású, anyai nagymamámnak gyönyörű szoprán hangja volt. Operaénekes szeretett volna lenni, de énekesi babérok helyett az apja a háziasszonyi karriert szánta neki. Ennek tudatában anyám nekem mindenképpen szerette volna megadni az esélyt, hogy megismerjem és megszeressem az operát, aztán majd meglátjuk, mi sül ki mindebből. És igaza lett! Beleszerelmesedtem a műfajba, és tízévesen elhatároztam, hogy operaénekes leszek. Ettől kezdve állandóan tanulni akartam, hogy minél többet megtudjak a műfajról és a szakmáról. Furcsa egy gyerek voltam!
A koncert, amit júliusban Budapesten énekelnek, igen változatos, van benne opera, operett és egy musical: a West Side Story. Ehhez más énektechnikát kell használni, mint az operához?
N. S: Más technika nem kell, de valóban más stílussal kell megközelíteni, mint egy operát. Egyébként Leonard Bernstein operának szánta a West Side Storyt, és nem musicalnek. Mivel ezt angolul énekelem, ami az anyanyelvem, valahogy jobban előjön az egyéniségem, és a szavak is természetesebben folynak belőlem.
P. Y.: Az embernek egy hangja és egy technikája van. Ahhoz, hogy különböző stílusban írt darabokat tudjon megszólaltatni, nem kell túl messzire mennie az alaptechnikájától és hangjától.
Budapestre most nyáron jönnek először, vagy ismerik már a várost?
N. S.: Egyszer már jártam Budapesten, Thomas Hampsonnal énekeltünk egy koncerten. Nagyon jól éreztem magam, a hangversenyterem is csodálatos volt. Várom már, hogy újra ott legyek, és elmehessek valamelyik jó fürdőbe! A gőzfürdő az énekesek vágyálma!
P. Y.: Ha csak rövid időre is, de szerencsére már volt alkalmam látni Budapestet! Most meg már számolom a napokat, nagyon várom, hogy megint ott legyek, és izgalommal várom a koncertet!
Önök profik lévén nyilván bárkivel tudnak duettet énekelni. Az, hogy önök barátok, hozzátesz valamit a közös produkcióhoz?
N. S.: Abszolút! Egészen más egy baráttal énekelni! Főleg egy olyan baráttal, akitől tanulhatok, és aki inspirál! A zene ilyenkor nemcsak csodálatos, de mágikus és határtalan is lesz, olyan sok körülöttünk a pozitív energia! Azt hiszem, a közönség is érezni fogja ezt, amikor majd együtt énekelünk Prettyvel Budapesten!
www.margitszigetiszinhaz.hu