„Újrateremtjük a szerepeinket”
2023. november 06. /

A Budapesti Operettszínház november 17-én, 18-án és 19-én bemutatja Pejtsik Péter – Orbán János Dénes Az Orfeum mágusa című nagyoperettjét. Homonnay Zsolttal beszélgettünk, aki a darab főszereplőjeként, Somossy Károlyként lesz látható.

Javában zajlanak a novemberi premier próbái. Melyek voltak az első gondolatok, amik eszedbe jutottak a darab kapcsán?
H. Zs.: Mások mellett az, hogy milyen érdekes: Somossy Károly életét eddig nem ismertük igazán. Pedig az Európa-hírű Somossy Orfeum itt, a Nagymező utcában, ebben az épületben működött majd’ száz esztendővel ezelőtt. Úgy alakult, hogy más, hasonlón híres, kül­földi mulatókról többet tudunk, élénkebben élnek bennünk. Somossy hasonló kaliberű személyiség volt, mint nemzetközi pályatársai: egy fantasztáról beszélünk, aki megvalósította legképtelenebbnek tűnő ál­mait. Példamutató, hogy mindazt, amit magában hordozott gyermek­kora óta, a saját korának lehetőségeit felhasználva valóra váltotta.

Említetted Somossy korát: vajon mivel foglalkozna manapság?
H. Zs.: Szerintem egyértelműen producer lenne. Olyan projekteket hozna létre, amilyeneket addig soha­sem láttunk. Minden, napjainkban látható újdonságra nyitott lenne, és megújítaná a különböző műfajokat, amelyekkel éppen foglalkozna. Hadd hozzak egy példát: generációról generációra járunk cirkuszba, de a Cirque du Soleil megjelenése óta más dimenziót kapott maga a műfaj, mert gyökeresen felforgatták a cirkusz világát, és ámulatba ejtették a közönséget és a szakmát egyaránt. Korábban álmodni sem mertünk arról, hogy elénk tárulhat a cirkuszművészet úgy, mint ahogyan a montreali társulat műveli. Somossy is hasonlóképpen gondolkodna, ha élne. Szárnyalna a legújabb technikai és informatikai lehetőségektől, majdhogynem Jules Verneként létezne, aki megálmodta Nemo kapitány alakját és a fantasztikus Nautilus tengeralattjárót. Vagy hogy egy másik, időben hozzánk közelebb álló személyiséget hozzak példának: valószínűleg ő lenne a magyar Steve Jobs.

Hol tart most a próbafolyamat?
H. Zs.: A darab folyamatosan alakul, ami áldott alkotói állapot és összetett feladat mindannyiunk számára, hiszen élő szerzőkkel dolgozhatunk. Másrészt Az Orfeum mágusa ősbemutató lesz, vagyis mi játsszuk először az operett szerepeit a színpadon. Mindez jókora szabadságot ad számunkra, viszont úgy érzem, hogy a felelősségünk is nagyobb, hiszen nincsenek előttünk a korábbi színész generációk tapasztalatai és felismerései egy-egy szerepalak megformálása kapcsán.
Ezzel együtt nem is nehezedik rátok teherként a nagy elődök játékstílusa...
H. Zs.: Valóban, nem kell azzal foglalkoznunk, hogy lehántsuk az előttünk járt legendás művészek hangsúlyait, gesztusait, poénjait a karakterekről. Egyébként is azt vallom, hogy sosem reprodukáljuk, hanem mindig újrateremtjük a szerepeinket, bárki is játszotta korábban. Az ikonikus operettek esetében talán már nem is igazán tudjuk felfejteni, hogy néhány kiszólást vajon a szerző írt bele a darabba, vagy éppen Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, Latabár Kálmán tett hozzá az előadáshoz a hosszú évek alatt. A társulatunk hasonló helyzetben találta magát, mint ők egykor, amikor először vették a kezükbe azóta híressé vált szerepüket. Most nekünk kell egy új librettót saját magunk alkatára és habitusára formálnunk.

Mi a véleményed az előadás zenei anyagáról?
H. Zs.: Nagyon szeretem Pejtsik Péter zenéjét. Sokszor dolgoztunk együtt, jól ismerjük egymást, és közel áll hozzám az ő nyitott és végtelenül kreatív zeneszerzői attitűdje. Azt gondolom, hogy képes zeneileg összefogni Somossy Károly hallatlanul gazdag, regényes életét és a Somossy Orfeum mítoszát: a lehető legjobb választás volt a Budapesti Operettszínház részéről, hogy Pejtsik Pétert kérte fel az új nagyoperett megkomponálására.
(X)