2023. november 14. /
Petőfi neve és a népi kultúra, a magyar népdal és a nép költőjének életműve elválaszthatatlanok egymástól. Legnagyobb nemzeti költőnk oly erős hatást gyakorolt népi kultúránkra, mint még soha senki más. Versei legszebb népdalaink szövegeiként a mai napig fennmaradtak hagyomá-
nyos műveltségünkben. Kalandos életéről ezúttal a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mesél a néptánc és népzene nyelvén az Éljen Petőfi! című táncszínjátékban november 15-én és 16-án a Müpa Fesztivál Színházában. A költő géniuszt Herczegh Péter, a Nemzeti Színház fiatal színművésze személyesíti meg, ő vezet végig minket Petőfi életútjának legfontosabb állomásain.
Mielőtt rátérnénk a Petőfi-bicentenárium alkalmából készülő darabra, beszélj egy picit magadról, milyen út vezetett a színház világába?
H. P.: Én is amolyan szavalóversenyeken szereplő kissrác voltam. Gimnazista koromban kezdtem komolyabban foglalkozni a színészettel, céltudatosan Földessy Margit drámastúdiójába jelentkeztem, ahol végérvényesen elköteleződtem a színjátszás mellett. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán diplomáztam, színházi gyakorlatomat a Nemzeti Színházban, illetve a Veszprémi Petőfi Színházban töltöttem. A színészet mellett a zene is közel áll hozzám, barátaimmal 2018-ban alapítottuk meg a Dante zenekart, amiben vokálozom és trombitán játszom. Zenei stílusunk sokszínű, alapvetően az alternatív zenei stílust képviseljük, a népi hangzást öltöztetjük kortárs köntösbe, játékunkban a magyar népzenei motívumok is megtalálhatóak.
Milyen kihívást jelent számodra egy kifejezetten táncos darab címszerepét játszani? A Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetői, a Nemzet Művésze díjjal is elismert, Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész téged is „megmozdítanak” koreográfiájukban a színpadon?
H. P.: Nem, táncolnak helyettem eleget a táncosok! (nevet – a szerk.) De ugyanakkor közülük is kiválik néha Petőfi, hogy a tánc nyelvén mutassa be az elhangzottakat. Nem véletlen a tánc-szín-játék mint műfaji megnevezés; az előadás során a táncosok is megszólalnak, hogy a dramaturgiát jobban megértsék a nézők, de a legismertebb versek, mint például a Füstbement terv és a Magyar vagyok az én előadásomban hangzanak el. A világ egyik legszebb szerelmes versét, a Szeptember végén-t pedig egy régi stílusú, erdélyi páros tánccal idézzük fel a táncosokkal közösen.
Milyen látványvilágra számíthatnak a nézők?
H. P.: A Zs. Vincze Zsuzsa által megálmodott csodálatos jelmezek és Tóth Kázmér grandiózus díszletei korhű környezetet teremtenek, ami szintén hozzátesz a korról való tudásunkhoz. Nagyon látványos lesz a műsor, lendületes táncokkal, nemzeti érzelmekkel, és mindenképp egy nagy nemzeti összetartozást is jelképez az előadás.
Költőóriásunk életének mely pillanatait elevenítitek fel, költeményeinek mely szereplői kelnek életre a színpadon?
H. P.: Végigjárjuk Petőfi rövid, ám annál kalandosabb életét az újévi születéstől a halála ködbe vesző napjáig. Az első felvonás életének vidám epizódjait jeleníti meg; a darab elején mindjárt egy kiskőrösi újévi bálba csöppenünk, amikor megszületik a kis Petrovics Sándor, majd a diákévek csínytevései, pajkos szerelmek, bordalok… de megelevenedik „szemérmetes” Erzsók, vitéz Csepü Palkó és „lágyszívű” kántor is A helység kalapácsából. Később megismerhetjük a Pilvax kávéház eseményeit, ahonnan az 1848-as szabadságharc indult. Természetesen nem maradnak ki a belső vívódások, az igaz szerelem, küzdelmek, csaták és végül a forradalom szomorú bukása.
Egyszer azt nyilatkoztad, hogy „Mindig kalandos életre vágytam, de gyáva voltam ahhoz, hogy tényleg világgá menjek. A színházban biztonságos körülmények között új és új életeket játszhatok el”. Petőfi szerepében sikerül megvalósítanod ezt a vágyadat?
H. P.: Abszolút! Annyira erős színpadi képek vannak körém rakva, olyan magával ragadó környezetet teremtenek a táncosok, ami leegyszerűsíti a helyzetemet, megkönnyíti az átélést, a Petőfi szerepében való elmélyülésemet. Bízom benne, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lelkes táncosaival együtt sikerül közelebb hozni a 200 éve született költő alakját a mai fiatalok számára.
nyos műveltségünkben. Kalandos életéről ezúttal a Magyar Nemzeti Táncegyüttes mesél a néptánc és népzene nyelvén az Éljen Petőfi! című táncszínjátékban november 15-én és 16-án a Müpa Fesztivál Színházában. A költő géniuszt Herczegh Péter, a Nemzeti Színház fiatal színművésze személyesíti meg, ő vezet végig minket Petőfi életútjának legfontosabb állomásain.
Mielőtt rátérnénk a Petőfi-bicentenárium alkalmából készülő darabra, beszélj egy picit magadról, milyen út vezetett a színház világába?
H. P.: Én is amolyan szavalóversenyeken szereplő kissrác voltam. Gimnazista koromban kezdtem komolyabban foglalkozni a színészettel, céltudatosan Földessy Margit drámastúdiójába jelentkeztem, ahol végérvényesen elköteleződtem a színjátszás mellett. A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán diplomáztam, színházi gyakorlatomat a Nemzeti Színházban, illetve a Veszprémi Petőfi Színházban töltöttem. A színészet mellett a zene is közel áll hozzám, barátaimmal 2018-ban alapítottuk meg a Dante zenekart, amiben vokálozom és trombitán játszom. Zenei stílusunk sokszínű, alapvetően az alternatív zenei stílust képviseljük, a népi hangzást öltöztetjük kortárs köntösbe, játékunkban a magyar népzenei motívumok is megtalálhatóak.
Milyen kihívást jelent számodra egy kifejezetten táncos darab címszerepét játszani? A Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetői, a Nemzet Művésze díjjal is elismert, Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és alkotótársa, Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész téged is „megmozdítanak” koreográfiájukban a színpadon?
H. P.: Nem, táncolnak helyettem eleget a táncosok! (nevet – a szerk.) De ugyanakkor közülük is kiválik néha Petőfi, hogy a tánc nyelvén mutassa be az elhangzottakat. Nem véletlen a tánc-szín-játék mint műfaji megnevezés; az előadás során a táncosok is megszólalnak, hogy a dramaturgiát jobban megértsék a nézők, de a legismertebb versek, mint például a Füstbement terv és a Magyar vagyok az én előadásomban hangzanak el. A világ egyik legszebb szerelmes versét, a Szeptember végén-t pedig egy régi stílusú, erdélyi páros tánccal idézzük fel a táncosokkal közösen.
Milyen látványvilágra számíthatnak a nézők?
H. P.: A Zs. Vincze Zsuzsa által megálmodott csodálatos jelmezek és Tóth Kázmér grandiózus díszletei korhű környezetet teremtenek, ami szintén hozzátesz a korról való tudásunkhoz. Nagyon látványos lesz a műsor, lendületes táncokkal, nemzeti érzelmekkel, és mindenképp egy nagy nemzeti összetartozást is jelképez az előadás.
Költőóriásunk életének mely pillanatait elevenítitek fel, költeményeinek mely szereplői kelnek életre a színpadon?
H. P.: Végigjárjuk Petőfi rövid, ám annál kalandosabb életét az újévi születéstől a halála ködbe vesző napjáig. Az első felvonás életének vidám epizódjait jeleníti meg; a darab elején mindjárt egy kiskőrösi újévi bálba csöppenünk, amikor megszületik a kis Petrovics Sándor, majd a diákévek csínytevései, pajkos szerelmek, bordalok… de megelevenedik „szemérmetes” Erzsók, vitéz Csepü Palkó és „lágyszívű” kántor is A helység kalapácsából. Később megismerhetjük a Pilvax kávéház eseményeit, ahonnan az 1848-as szabadságharc indult. Természetesen nem maradnak ki a belső vívódások, az igaz szerelem, küzdelmek, csaták és végül a forradalom szomorú bukása.
Egyszer azt nyilatkoztad, hogy „Mindig kalandos életre vágytam, de gyáva voltam ahhoz, hogy tényleg világgá menjek. A színházban biztonságos körülmények között új és új életeket játszhatok el”. Petőfi szerepében sikerül megvalósítanod ezt a vágyadat?
H. P.: Abszolút! Annyira erős színpadi képek vannak körém rakva, olyan magával ragadó környezetet teremtenek a táncosok, ami leegyszerűsíti a helyzetemet, megkönnyíti az átélést, a Petőfi szerepében való elmélyülésemet. Bízom benne, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lelkes táncosaival együtt sikerül közelebb hozni a 200 éve született költő alakját a mai fiatalok számára.