2024. május 31. /
A Müpa színpadán mutatja be legújabb előadását a Duna Művészegyüttes 2024. április 6-án. A Székelykapu című, két félidős produkció inspirációs centrumában a csodás, szimbólumokban gazdag kapu áll. Az előadás során utazást tesznek a székelység múltjába, megelevenítik a rég
elfeledett táncokat, felidézik eredetüket és jelentős történelmi eseményeiket.
A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is. Az alkotói szándék szerint a Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között, szakrális és világi viszonylatban egyaránt. E tér-idő játék során a székelység múltjába, rég elfeledett táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek majd be a nézők.
Az előadás két felvonásból áll. Az első részben a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a művészek a színpadon. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, de például megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a madéfalvi veszedelmet, illetve a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is. A második rész ezzel szemben egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, gyergyói, felcsíki, Felső-Maros menti, marosmagyarói, valamint sóvidéki táncokat láthat, zenéket hallhat a közönség.
A székelykapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek”. Nem más ez, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, melyet méltó módon elevenít majd meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.
A Székelykapu című produkció bemutatója 2024. április 6-án lesz látható a Müpa színpadán, további előadásokat pedig április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatnak az érdeklődők.
Az előadás bemutatója a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjaként a Müpa szervezésében valósul meg.
Székelykapu
Zeneszerzés, zenei szerkesztés: Pál István Szalonna, Ifj. Csoóri Sándor
Előadják: Duna Művészegyüttes és Göncöl zenekar
Közreműködik: Navratil Andrea – ének
Dramaturgia: Orza Calin; Díszlet: Michac Gábor; Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála, Furik Rita
Táncmesterek: Módosné Almási Berta, Módos Máté, Sáfrán Balázs, Szabó Csaba, Farkas Ágnes, Gaschler Beáta, Antal Áron, Nagypál Anett
Koreográfusok: Farkas Tamás, Kovács Norbert „Cimbi”, Kádár Ignác, Juhász Zsolt, Orza Calin
Tánckarvezetők: Soós Gyula András, Bonifert Katalin
Rendező: Juhász Zsolt
Az első felvonásban hangfelvételről közreműködik:
Őri Kiss Botond – zongora; Horváth Áron – cimbalom; Ifj. Szerényi Béla – tárogató, furulya; Herédi Zsombor – harmonika; Friderikusz Péter – cselló
Sebestyén Patrik – trombita, szárnykürt; Okazaki Masato – fűrész; Lakatos Dávid – nagybőgő; Izabella Caussanel – ének; Ifj. Csoóri Sándor – brácsa, brácsakontra, tambura, ír buzuki; Gáspár Álmos – hegedű; Csernovszki Márk – hárfa
elfeledett táncokat, felidézik eredetüket és jelentős történelmi eseményeiket.
A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is. Az alkotói szándék szerint a Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között, szakrális és világi viszonylatban egyaránt. E tér-idő játék során a székelység múltjába, rég elfeledett táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek majd be a nézők.
Az előadás két felvonásból áll. Az első részben a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a művészek a színpadon. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, de például megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a madéfalvi veszedelmet, illetve a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is. A második rész ezzel szemben egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, gyergyói, felcsíki, Felső-Maros menti, marosmagyarói, valamint sóvidéki táncokat láthat, zenéket hallhat a közönség.
A székelykapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek”. Nem más ez, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, melyet méltó módon elevenít majd meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.
A Székelykapu című produkció bemutatója 2024. április 6-án lesz látható a Müpa színpadán, további előadásokat pedig április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatnak az érdeklődők.
Az előadás bemutatója a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjaként a Müpa szervezésében valósul meg.
Székelykapu
Zeneszerzés, zenei szerkesztés: Pál István Szalonna, Ifj. Csoóri Sándor
Előadják: Duna Művészegyüttes és Göncöl zenekar
Közreműködik: Navratil Andrea – ének
Dramaturgia: Orza Calin; Díszlet: Michac Gábor; Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála, Furik Rita
Táncmesterek: Módosné Almási Berta, Módos Máté, Sáfrán Balázs, Szabó Csaba, Farkas Ágnes, Gaschler Beáta, Antal Áron, Nagypál Anett
Koreográfusok: Farkas Tamás, Kovács Norbert „Cimbi”, Kádár Ignác, Juhász Zsolt, Orza Calin
Tánckarvezetők: Soós Gyula András, Bonifert Katalin
Rendező: Juhász Zsolt
Az első felvonásban hangfelvételről közreműködik:
Őri Kiss Botond – zongora; Horváth Áron – cimbalom; Ifj. Szerényi Béla – tárogató, furulya; Herédi Zsombor – harmonika; Friderikusz Péter – cselló
Sebestyén Patrik – trombita, szárnykürt; Okazaki Masato – fűrész; Lakatos Dávid – nagybőgő; Izabella Caussanel – ének; Ifj. Csoóri Sándor – brácsa, brácsakontra, tambura, ír buzuki; Gáspár Álmos – hegedű; Csernovszki Márk – hárfa