2024. június 09. / Gáspár Kinga
Rendező legyen a talpán, akinek egy filmen is szélesvászonra kívánkozó történet színrevitele stúdiókörülmények között ilyen bravúrosra sikerül! Márpedig Andrási Attila bármennyire is elkényeztette már forráskutatásokra alapozó színháza rajongóit, itt korábbi vállalkozásait is túllicitálva béklyózza
figyelmünket Kemény Zsigmond kicsit sem könnyed történelmi regényének, A rajongóknak első színpadi feldolgozásával. Merész vállalkozás – színháztörténeti kuriózum. Korábban senki sem merte színpadi keretek közé képzelni ezt a történetet. Nem véletlenül.
Az Udvari Kamaraszínház színpadán a Kemény Zsigmond regényéből született A rajongók című egyfelvonásos dráma, melyet írt és rendezett a teátrum alapítója, Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező, drámaíró. Az Altemplom nézőterén pisszenés sem hallatszik. Ez nem az a színház, ahol unalmukban cukorkás zacskót recsegtetnek a nézők. Ez az előadás az első pillanatától az utolsóig koncentrált figyelemre késztet. Aki úgy ül be, hogy nem tudja, mire számíthat, annak pláne, aki pedig olvasta, esetleg újraolvasta a regényt, annak sőt figyelnie kell, mert a történeti hűség terén kérlelhetetlen rendező semmit sem bíz a fantáziára, viszont műveltségünk minden morzsájára számít a darab megérttetésében.
A harmincéves háború második felében, amikor I. Rákóczi György fejedelem ül Erdély trónján, a székely szombatosok nem érezhetik magukat biztonságban a vallásszabadság hazájában. A fejedelem – attól félve, hogy a szombatosok a trónjára áhítozó Székely Mózest támogatják – arra kényszeríti őket, hogy betérjenek valamelyik történelmi egyházba. Ebben a légkörben senki sem lehet biztonságban: a fejedelem a trónkövetelőtől, a szombatosok a fejedelemtől, a szombatosok bizalmát élvező Pécsi Simon volt kancellár Kassai Istvántól, a parvenü tanácsnoktól, aki mindenáron le akar számolni a belső ellenzékkel, a szombatosokkal, és a Kassai István szökött jobbágyából szombatos prédikátorrá lett Laczkó István sem Kassaitól.
Andrási Attila egyik elvitathatatlan érdeme, hogy a darab megírását előkészítő forráskutatásával tárta fel Székely Mózes valódi szerepét A rajongók keletkezésében. A történéseket aligha érthetnénk meg e kapcsolat felismerése nélkül: Székely Mózes nem szerepel Kemény Zsigmond regényében, sokkal valószínűbb azonban, hogy az ő politikai szerepvállalása állhatott a regény megírásának hátterében. A darab másik érdekessége, hogy II. Ferdinánd hangját háromszor is kihallhatjuk belőle: pontosan ennyiszer hangzik el különböző jelenetekben, hogy mennyire szeretik a másik felekezet tagjait, és hogy az életüket adnák azért, hogy a másik áttérjen a saját, egyetlen igaznak vallott hitükre.
A szereposztás sokat könnyít a figurák jellemének megértésében, akárcsak a narrátor alkalmazása: Molnár Zoltán színművész kétségtelenül a darab egyik legértékesebb szereplője. A kamaszlány Pécsi Debórát alakító Orbán Borbála nagyobb falatokon is túl van már, és ez meglátszik könnyed játékán. Az édesapját, Pécsi Simont formáló Kákonyi Tibor egyetlen szemrebbenésével többet mond, mint bármely teátrális gesztussal bárki képes volna, a Zülfikár Ibn Abdul Ahab jelmezében feltűnő Varga Tamás energikus jelenléte pedig ugyancsak lebilincselő. A munka dandárja Juhász Károlyra és Tokaji Csabára hárul: tulajdonképpen Szőke Pista jobbágy és földesura, Kassai viszonyának alakulásából bomlik ki a cselekmény sorsdöntő része. Papp Janó forgószínpada önmagában is jelkép: sorsok fordulnak saját visszájukra, a rajongás pedig félelemmé, árulássá, őrületté fajul ebben a lebilincselő darabban.
Aki beül erre a darabra, az garantáltan részt is fog venni benne!
Júniusi műsor:
– 1. – 19:00, Budapest (Altemplom) – A világ és a vége
– 4. – 18:00, Makád – A világ és a vége
– 7. – 11:00, Budapest (Altemplom) – László király táltos paripája
– 12. – 18:00, Palotás – A világ és a vége
– 16. – 17:00, Fél – Halottak napjától Virágvasárnapig
– 27. – 15:30, Kisvárda – Megmaradni
figyelmünket Kemény Zsigmond kicsit sem könnyed történelmi regényének, A rajongóknak első színpadi feldolgozásával. Merész vállalkozás – színháztörténeti kuriózum. Korábban senki sem merte színpadi keretek közé képzelni ezt a történetet. Nem véletlenül.
Az Udvari Kamaraszínház színpadán a Kemény Zsigmond regényéből született A rajongók című egyfelvonásos dráma, melyet írt és rendezett a teátrum alapítója, Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező, drámaíró. Az Altemplom nézőterén pisszenés sem hallatszik. Ez nem az a színház, ahol unalmukban cukorkás zacskót recsegtetnek a nézők. Ez az előadás az első pillanatától az utolsóig koncentrált figyelemre késztet. Aki úgy ül be, hogy nem tudja, mire számíthat, annak pláne, aki pedig olvasta, esetleg újraolvasta a regényt, annak sőt figyelnie kell, mert a történeti hűség terén kérlelhetetlen rendező semmit sem bíz a fantáziára, viszont műveltségünk minden morzsájára számít a darab megérttetésében.
A harmincéves háború második felében, amikor I. Rákóczi György fejedelem ül Erdély trónján, a székely szombatosok nem érezhetik magukat biztonságban a vallásszabadság hazájában. A fejedelem – attól félve, hogy a szombatosok a trónjára áhítozó Székely Mózest támogatják – arra kényszeríti őket, hogy betérjenek valamelyik történelmi egyházba. Ebben a légkörben senki sem lehet biztonságban: a fejedelem a trónkövetelőtől, a szombatosok a fejedelemtől, a szombatosok bizalmát élvező Pécsi Simon volt kancellár Kassai Istvántól, a parvenü tanácsnoktól, aki mindenáron le akar számolni a belső ellenzékkel, a szombatosokkal, és a Kassai István szökött jobbágyából szombatos prédikátorrá lett Laczkó István sem Kassaitól.
Andrási Attila egyik elvitathatatlan érdeme, hogy a darab megírását előkészítő forráskutatásával tárta fel Székely Mózes valódi szerepét A rajongók keletkezésében. A történéseket aligha érthetnénk meg e kapcsolat felismerése nélkül: Székely Mózes nem szerepel Kemény Zsigmond regényében, sokkal valószínűbb azonban, hogy az ő politikai szerepvállalása állhatott a regény megírásának hátterében. A darab másik érdekessége, hogy II. Ferdinánd hangját háromszor is kihallhatjuk belőle: pontosan ennyiszer hangzik el különböző jelenetekben, hogy mennyire szeretik a másik felekezet tagjait, és hogy az életüket adnák azért, hogy a másik áttérjen a saját, egyetlen igaznak vallott hitükre.
A szereposztás sokat könnyít a figurák jellemének megértésében, akárcsak a narrátor alkalmazása: Molnár Zoltán színművész kétségtelenül a darab egyik legértékesebb szereplője. A kamaszlány Pécsi Debórát alakító Orbán Borbála nagyobb falatokon is túl van már, és ez meglátszik könnyed játékán. Az édesapját, Pécsi Simont formáló Kákonyi Tibor egyetlen szemrebbenésével többet mond, mint bármely teátrális gesztussal bárki képes volna, a Zülfikár Ibn Abdul Ahab jelmezében feltűnő Varga Tamás energikus jelenléte pedig ugyancsak lebilincselő. A munka dandárja Juhász Károlyra és Tokaji Csabára hárul: tulajdonképpen Szőke Pista jobbágy és földesura, Kassai viszonyának alakulásából bomlik ki a cselekmény sorsdöntő része. Papp Janó forgószínpada önmagában is jelkép: sorsok fordulnak saját visszájukra, a rajongás pedig félelemmé, árulássá, őrületté fajul ebben a lebilincselő darabban.
Aki beül erre a darabra, az garantáltan részt is fog venni benne!
Júniusi műsor:
– 1. – 19:00, Budapest (Altemplom) – A világ és a vége
– 4. – 18:00, Makád – A világ és a vége
– 7. – 11:00, Budapest (Altemplom) – László király táltos paripája
– 12. – 18:00, Palotás – A világ és a vége
– 16. – 17:00, Fél – Halottak napjától Virágvasárnapig
– 27. – 15:30, Kisvárda – Megmaradni