2024. augusztus 11. /
Július elején jelent meg a Ripoff Raskolnikov Band legújabb lemezanyaga, a Twilight Tales a XLNT Records gondozásában. Az albumról és az augusztusi koncertről Ripoff Raskolnikovot kérdeztük.
Miben más, ha egyáltalán különbözik a korábbi albumoktól ez a mostani?
R. R.: Annyiban követjük a régi jól bevált utunkat, hogy ezúttal is csak saját szerzemények szerepelnek rajta, de annyiban viszont más, hogy most először dolgoztunk úgy együtt egy producerrel, hogy ő is sokat hozzátett az anyag végső formájához. Bernhard Hahn az úriember, azúton is nagyon szépen köszönjük! Szintén új dolog a korábbiakhoz képest, hogy ezen a lemezen volt szerencsénk a kilenc számból ötben a világ egyik legfantasztikusabb slide gitárosát, a Playing For Change sorozatból is ismert Roberto Lutit vendégül látni. Nagyon sokat adott a játéka a dalokhoz, igazán öröm és megtiszteltetés volt vele dolgozni. Elképesztő fókusz és koncentráltság jellemezte a közös munkát.
Vele honnan az ismeretség, és volt-e valami előzménye az együttes alkotásnak?
R. R.: Robertóval találkoztam már néhányszor korábban is Ausztriában, eléggé megkedveltük egymást, ő mindig mondta, hogy mennyire tetszenek neki a dalaim, én nem győztem dicsérni a gitárjátékát, szóval amikor tavaly a Veszprém Blues Fesztiválon újra egy programban szerepeltünk, elkezdtünk arról beszélgetni, jó lenne már végre valamit csinálni is közösen. Ennek lett az első eredménye a februári ötállomásos kis turnénk, és ez alatt a hét alatt vettük fel azokat a számokat, amikben Signore Luti is közreműködik.
Lesz folytatása a közös munkának?
R. R.: Úgy váltunk el, hogy mindenki alig várta, hogy újra egy színpadon lehessünk, most július 3-án, amikor kijött a lemez, adtunk egy közös estet a Kobuciban. Ezúttal Roberto mellett az ő régi partnere, az amerikai Luke Winslow King is csatlakozott hozzánk. Fergeteges este volt, hétkor indult pontban, és tíz órakor, amikor muszáj volt befejezni, úgy éreztük, még csak most kezdünk belemelegedni. Most úgy fest, Luke-kal is muszáj lesz valami anyagot készítenünk. Nagyon szerencsés vagyok, hogy az ország legjobb zenészeivel léphetek színpadra estéről estére!
Mit érdemes tudni a Twilight Talesről?
R. R.: Összesen tizenhat számot rögzítettünk, de úgy éreztük, az túl sok lenne egy lemezre, ezért most egy kb. 40 perces, kilenc számos album jelent meg. Ez majd kora ősszel bakeliten is elérhető lesz. A maradék hét dalt pedig valamikor november magasságában egy EP-n tervezzük kihozni. Zeneileg, hasonlóan a korábbi anyagaimhoz, ezúttal is olyasféle keveréket raktunk össze, mint amilyet például Bob Dylan vagy Mark Knopfler szokott. Van itt blues, Stones-os rockandroll, az ír folk felé kacsintó szerzemény ugyanúgy, mint New Orleans-i groove-okból kiinduló rock dal. Kettő a kilencből Az elefántember című darabhoz íródott eredetileg, de úgy érzem, tökéletesen belesimulnak a többi közé.
Van kedvence?
R. R.: Nyilván az összes nagyon fontos számomra. Nehéz egyet kiemelni, a közönség eddigi reakciói alapján talán az Enemies az, ami a legtöbb feedbacket generálta eddig. Ez egy dal, amiben a mostani fura fake news alapú társadalmak visszásságairól próbáltam írni, de nagyon szokták szeretni a Black Raint is, ami szintén nem egy vidám darab, viszont a legbluesosabb ebben a merítésben, és Roberto elképesztőket játszik benne. A Stone Desertben pedig drága jó barátom, Petendi Tomi muzsikál olyat, ami új szintre emeli a számot!
Mikor hallhatjuk élőben újra?
R. R.: Szerencsére sok a felkérésünk, ott leszünk jó néhány fesztiválon is. Budapesten legközelebb augusztus 14-én a Kobuci Kertben lépünk fel. Mivel anno a hatvanadik születésnapomat is itt a Zichy-kastély kertjében ünnepeltük, azóta a helyi szervezők igyekeznek az egyik nyári fellépésünket e köré szervezni. Nem igazán szeretem magam ünnepelni, de ez mindig egy jó alkalom arra, hogy pár zenész barátot elhívhassak. Ez sokkal szimpatikusabb nekem, mint egy nagy torta, és talán a közönségnek is jobban ízlik.
Ripoff Raskolnikov Band – 69th Birthday Party
Augusztus 14., Kobuci Kert
Miben más, ha egyáltalán különbözik a korábbi albumoktól ez a mostani?
R. R.: Annyiban követjük a régi jól bevált utunkat, hogy ezúttal is csak saját szerzemények szerepelnek rajta, de annyiban viszont más, hogy most először dolgoztunk úgy együtt egy producerrel, hogy ő is sokat hozzátett az anyag végső formájához. Bernhard Hahn az úriember, azúton is nagyon szépen köszönjük! Szintén új dolog a korábbiakhoz képest, hogy ezen a lemezen volt szerencsénk a kilenc számból ötben a világ egyik legfantasztikusabb slide gitárosát, a Playing For Change sorozatból is ismert Roberto Lutit vendégül látni. Nagyon sokat adott a játéka a dalokhoz, igazán öröm és megtiszteltetés volt vele dolgozni. Elképesztő fókusz és koncentráltság jellemezte a közös munkát.Vele honnan az ismeretség, és volt-e valami előzménye az együttes alkotásnak?
R. R.: Robertóval találkoztam már néhányszor korábban is Ausztriában, eléggé megkedveltük egymást, ő mindig mondta, hogy mennyire tetszenek neki a dalaim, én nem győztem dicsérni a gitárjátékát, szóval amikor tavaly a Veszprém Blues Fesztiválon újra egy programban szerepeltünk, elkezdtünk arról beszélgetni, jó lenne már végre valamit csinálni is közösen. Ennek lett az első eredménye a februári ötállomásos kis turnénk, és ez alatt a hét alatt vettük fel azokat a számokat, amikben Signore Luti is közreműködik.
Lesz folytatása a közös munkának?
R. R.: Úgy váltunk el, hogy mindenki alig várta, hogy újra egy színpadon lehessünk, most július 3-án, amikor kijött a lemez, adtunk egy közös estet a Kobuciban. Ezúttal Roberto mellett az ő régi partnere, az amerikai Luke Winslow King is csatlakozott hozzánk. Fergeteges este volt, hétkor indult pontban, és tíz órakor, amikor muszáj volt befejezni, úgy éreztük, még csak most kezdünk belemelegedni. Most úgy fest, Luke-kal is muszáj lesz valami anyagot készítenünk. Nagyon szerencsés vagyok, hogy az ország legjobb zenészeivel léphetek színpadra estéről estére!
Mit érdemes tudni a Twilight Talesről?
R. R.: Összesen tizenhat számot rögzítettünk, de úgy éreztük, az túl sok lenne egy lemezre, ezért most egy kb. 40 perces, kilenc számos album jelent meg. Ez majd kora ősszel bakeliten is elérhető lesz. A maradék hét dalt pedig valamikor november magasságában egy EP-n tervezzük kihozni. Zeneileg, hasonlóan a korábbi anyagaimhoz, ezúttal is olyasféle keveréket raktunk össze, mint amilyet például Bob Dylan vagy Mark Knopfler szokott. Van itt blues, Stones-os rockandroll, az ír folk felé kacsintó szerzemény ugyanúgy, mint New Orleans-i groove-okból kiinduló rock dal. Kettő a kilencből Az elefántember című darabhoz íródott eredetileg, de úgy érzem, tökéletesen belesimulnak a többi közé.
Van kedvence?
R. R.: Nyilván az összes nagyon fontos számomra. Nehéz egyet kiemelni, a közönség eddigi reakciói alapján talán az Enemies az, ami a legtöbb feedbacket generálta eddig. Ez egy dal, amiben a mostani fura fake news alapú társadalmak visszásságairól próbáltam írni, de nagyon szokták szeretni a Black Raint is, ami szintén nem egy vidám darab, viszont a legbluesosabb ebben a merítésben, és Roberto elképesztőket játszik benne. A Stone Desertben pedig drága jó barátom, Petendi Tomi muzsikál olyat, ami új szintre emeli a számot!
Mikor hallhatjuk élőben újra?
R. R.: Szerencsére sok a felkérésünk, ott leszünk jó néhány fesztiválon is. Budapesten legközelebb augusztus 14-én a Kobuci Kertben lépünk fel. Mivel anno a hatvanadik születésnapomat is itt a Zichy-kastély kertjében ünnepeltük, azóta a helyi szervezők igyekeznek az egyik nyári fellépésünket e köré szervezni. Nem igazán szeretem magam ünnepelni, de ez mindig egy jó alkalom arra, hogy pár zenész barátot elhívhassak. Ez sokkal szimpatikusabb nekem, mint egy nagy torta, és talán a közönségnek is jobban ízlik.
Ripoff Raskolnikov Band – 69th Birthday Party
Augusztus 14., Kobuci Kert