2024. augusztus 13. / Tóth G. Ildikó
„Az összművészeti fesztiválprogram keretei között a legkülönbözőbb műfajokban, a legkülönbözőbb korosztályoknak igyekszünk minőségi művészeti élményeket biztosítani” – mondja dr. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója, akit a 61. évad bemutatóiról és fesztiváljairól is kérdeztünk.
Mire ez az interjú megjelenik a Gyulai Várszínház már túl lesz a 61. évadja felén, de még ezután következnek a tematikus fesztiválok. Mit emelne ki az elmúlt egy hónap programjából?
E. T.: Az összművészeti fesztiválprogram keretei között a legkülönbözőbb műfajokban, a legkülönbözőbb korosztályoknak igyekszünk minőségi művészeti élményeket biztosítani. A Barcelona Flamenco Ballet Carmen című táncszínházi produkciójával indítottuk például az évadot, de látható volt később az Örkény Színház Isten című előadása vagy az Orlai Produkció Kalamazoo című előadása, Hobótól az Utcazenész, a Grecsó–Hrutka zenekar koncertje, a Halmos Béla Népzeei és Világzenei Fesztivál, a Blues Fesztivál mint Jimi Hendrix Fesztivál, a fiatalabbaknak a Kincskereső kisködmön, A Pál utcai fiúk, és a négyből három saját bemutatón is túl vagyunk már.
Az Ártatlanok – Levelek a Kner család történetéből 1938-1946 című produkciónak már áprilisban megvolt az előbemutatója a Kamarateremben.
E. T.: Igen, de olyan nagy érdeklődés övezte, hogy természetesen a Várszínpadon is előadtuk, sőt elvittük Gyomára és Budapestre a MOMkultba is. Ahhoz képest, hogy ez „csak” egy felolvasószínházi produkció, mindenhol nagy érdeklődés mellett és a közönség megrendült elismerését kiváltva, rendkívüli sikerrel játszottuk.
A másik három bemutatót miért tartja fontosnak, mivel ajánlaná a közönségnek?
E. T.: A Pénelopeia című ősbemutatót a Maladype Színházzal koprodukcióban hoztuk létre. Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja. Balázs Zoltán rendezésében egy olyan közérthető művészszínházi produkció jött létre Varga Gabriella, Orbán Nelli, Bajkó Edina szereplésével, ami nem csak szakmai körök figyelmére tarthat számot. A Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művének ősbemutatóját a debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban hoztuk létre, Zakariás Zalán rendezésében. A felkérésünkre írt darab műfaji meghatározása, a „dalos bohóság két részben” is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk. Jóllehet, az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette visszavonul Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok. Legalábbis a Csokonai Nemzeti Színház társulatának végtelenül szórakoztató előadásában, amely adekvátan közvetíti a szerzőkre jellemző frenetikus humort, szatirikus játékosságot, s közben még az ismert operák dallamai is felcsendülnek, persze meglepő szövegekkel. A Bohóc kerestetik című saját fejlesztésű bemutatónkat augusztus 1-jén láthatja a közönség, ami a világhírű román-francia író, Matei Vișniec groteszk, abszurd drámája nyomán készül, Béres László rendezésében. Az állásinterjúra érkező három kiöregedett, már régóta mellőzött bohócot, Niccolót, Filippót és Peppinót három erdélyi színész, Györffy András, Kárp György és Szélyes Ferenc formálja meg. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”.
Hetedik éve rendezik meg az Erdélyi Hetet, a nemzeti klasszikusok napjait, idén az Örkény István Napokat és második éve a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválját. Ön szerint miért kíséri a szakma és a közönség is egyre nagyobb figyelemmel ezeket a fesztiválokat?
E. T.: Talán azért, mert az elmúlt egy-két év legjava erdélyi előadásaiból láthatnak egy minőségi válogatást, idén például köztük a Kaposváron és Kisvárdán legnagyobb szakmai elismerést kapott sepsiszentgyörgyi Iráni konferenciát és a nagyváradi Csárdáskirálynőt. Vagy a világirodalmi klasszikusok darabjaiból készült, szintén minőségi előadások sorát, idén például a Kaposváron, illetve Kisvárdán legnagyobb közönségsikert aratott szolnoki A fösvényt és a kárpátaljai Háztűznézőt. Az Örkény István Napokon pedig együtt láthatnak az érdeklődők olyan Örkény-klasszikusokat, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők és a novellák Mácsai Pál előadásában.
Mire ez az interjú megjelenik a Gyulai Várszínház már túl lesz a 61. évadja felén, de még ezután következnek a tematikus fesztiválok. Mit emelne ki az elmúlt egy hónap programjából?
E. T.: Az összművészeti fesztiválprogram keretei között a legkülönbözőbb műfajokban, a legkülönbözőbb korosztályoknak igyekszünk minőségi művészeti élményeket biztosítani. A Barcelona Flamenco Ballet Carmen című táncszínházi produkciójával indítottuk például az évadot, de látható volt később az Örkény Színház Isten című előadása vagy az Orlai Produkció Kalamazoo című előadása, Hobótól az Utcazenész, a Grecsó–Hrutka zenekar koncertje, a Halmos Béla Népzeei és Világzenei Fesztivál, a Blues Fesztivál mint Jimi Hendrix Fesztivál, a fiatalabbaknak a Kincskereső kisködmön, A Pál utcai fiúk, és a négyből három saját bemutatón is túl vagyunk már.
Az Ártatlanok – Levelek a Kner család történetéből 1938-1946 című produkciónak már áprilisban megvolt az előbemutatója a Kamarateremben.
E. T.: Igen, de olyan nagy érdeklődés övezte, hogy természetesen a Várszínpadon is előadtuk, sőt elvittük Gyomára és Budapestre a MOMkultba is. Ahhoz képest, hogy ez „csak” egy felolvasószínházi produkció, mindenhol nagy érdeklődés mellett és a közönség megrendült elismerését kiváltva, rendkívüli sikerrel játszottuk.
A másik három bemutatót miért tartja fontosnak, mivel ajánlaná a közönségnek?
E. T.: A Pénelopeia című ősbemutatót a Maladype Színházzal koprodukcióban hoztuk létre. Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja. Balázs Zoltán rendezésében egy olyan közérthető művészszínházi produkció jött létre Varga Gabriella, Orbán Nelli, Bajkó Edina szereplésével, ami nem csak szakmai körök figyelmére tarthat számot. A Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művének ősbemutatóját a debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban hoztuk létre, Zakariás Zalán rendezésében. A felkérésünkre írt darab műfaji meghatározása, a „dalos bohóság két részben” is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk. Jóllehet, az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette visszavonul Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok. Legalábbis a Csokonai Nemzeti Színház társulatának végtelenül szórakoztató előadásában, amely adekvátan közvetíti a szerzőkre jellemző frenetikus humort, szatirikus játékosságot, s közben még az ismert operák dallamai is felcsendülnek, persze meglepő szövegekkel. A Bohóc kerestetik című saját fejlesztésű bemutatónkat augusztus 1-jén láthatja a közönség, ami a világhírű román-francia író, Matei Vișniec groteszk, abszurd drámája nyomán készül, Béres László rendezésében. Az állásinterjúra érkező három kiöregedett, már régóta mellőzött bohócot, Niccolót, Filippót és Peppinót három erdélyi színész, Györffy András, Kárp György és Szélyes Ferenc formálja meg. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”.
Hetedik éve rendezik meg az Erdélyi Hetet, a nemzeti klasszikusok napjait, idén az Örkény István Napokat és második éve a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválját. Ön szerint miért kíséri a szakma és a közönség is egyre nagyobb figyelemmel ezeket a fesztiválokat?
E. T.: Talán azért, mert az elmúlt egy-két év legjava erdélyi előadásaiból láthatnak egy minőségi válogatást, idén például köztük a Kaposváron és Kisvárdán legnagyobb szakmai elismerést kapott sepsiszentgyörgyi Iráni konferenciát és a nagyváradi Csárdáskirálynőt. Vagy a világirodalmi klasszikusok darabjaiból készült, szintén minőségi előadások sorát, idén például a Kaposváron, illetve Kisvárdán legnagyobb közönségsikert aratott szolnoki A fösvényt és a kárpátaljai Háztűznézőt. Az Örkény István Napokon pedig együtt láthatnak az érdeklődők olyan Örkény-klasszikusokat, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők és a novellák Mácsai Pál előadásában.