2024. augusztus 13. / Gáspár Kinga
Aki ismeri az Udvari Kamaraszínház alapítóját, Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendezőt, az pontosan tudja, hogy akkor dolgozik a legtöbbet, amikor látszólag pihen. Az előző évad vége ugyanis nem a munka befejezését jelenti számára. Ilyenkor, nyáron érnek be a következő évad
produkcióinak alapanyagai – és persze végre jut elég idő a családi együttlétekre és másik szenvedélyére, a biciklizésre is. A kreatív nyár termését pedig mi, nézők fogjuk learatni, az őszi évadban.
Az Udvari Kamaraszínház az egyetlen olyan játszóhely a Kárpát-medencében, amely kifejezetten a magyar történelem hiteles feldolgozását kínálja a nézőknek – köszönhető ez Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező, író kutatói szenvedélyének, történelem iránti rajongásának. Attila nagy érdeme, hogy az egyébként szórakoztatás-hangsúlyos színházi palettán megteremtett egy új műfajt: a „tényszínházat”, amihez nem kis bátorság kell még a legműveltebb íróknak sem. A tényszínház lényege, hogy nem misztifikál, nem kíméli meg a nézőt az igazságtól, hanem éppen annak erejére építve tölti be azt az űrt, amit a történelemoktatás maga után hagyott.
Hogy nem a nagy szavak, hanem a nagy tettek és a nagy gondolkodók formálják sorsunkat, azt pontosan a tényirodalom feldolgozásával lehet megérteni – vallja a délvidéki születésű rendező és író, aki forráskutatások alapján dolgozza fel a színpadra vitt történelmi eseményeket. Elmélyült érdeklődése azonban további termékeny kapcsolódásokat szül: szívesen dolgozik együtt olyan kutatókkal, írókkal, alkotókkal, akik maguk is hasonló elveket vallanak a művészetről.
A „nyári évadban” többek között Kelecsényi László Balázs Béla-díjas magyar íróval és filmtörténésszel, aki Karády Katalinról és Ujszászy Istvánról szóló új művében a két közismert személyiség kapcsolatán keresztül dolgozza fel a második világháborús magyar kiugrási kísérletet. A történelem emberpróbáló kihívásai az egyes emberek sorsán keresztül érthetők meg a legjobban: ennek egyik példája a Karády-varázs munkacímet viselő darab, melyben a női főszerepet Orbán Bori színésznő alakítja. A fiatal művésznő nem most ismerkedik Karády Katalin figurájával, hiszen több Karády-sanzonestet tartott már – ez a darab kockázatmentes sikernek ígérkezik.
Az ősz másik kulturális csemegéjének ígérkezik a Kratochvil Károly és Linder Béla párhuzamából kibontakozó dráma, melynek alapkutatását Fráter Olivér történészre bízta Andrási Attila. A párhuzamban ellentétek feszülnek: Kratochvil alakja mellett Linder Béla tevékenysége az erkölcsi kérdőjelek füzére. Linder két világháború közötti, az akkori Magyarországot nemzetközi szinten lejárató ügyködését, majd a második világháborút követő ténykedéseit talán kevésbé ismerjük, de ezzel az igazsággal is szembe kell néznünk – vallja a darab rendezője.
1526 – bármennyit beszéltek róla, még mindig van olyan nézőpont, amiből a valóság új szelete bontakozik ki. Ebből a nézőpontból vizsgálja a mohácsi csata körüli történéseket Andrási Attila az új évadra készülő darabjában. Régóta érlelődik benne a téma, amit ezen a nyáron formába is fog önteni, és talán a történészek számára is hasznos lesz, ha Mohács új megvilágításba kerül.
A fajsúlyos témák mellett azonban jut idő pihenésre is. Andrási Attila feleségével, négy gyermekével és két unokájával tölti a nyár nagyobbik részét, többek között a palicsi szülői házban, ahol a család a legszívesebben tartózkodik. A nagy energiákkal, szenvedélyesen dolgozó alkotók ismérve, hogy az élet más területein is ilyen szenvedélyesek. Attila számára a pihenés többek között szenvedélyes biciklizést is jelent, amiről ezen a nyáron sem fog lemondani. Mi pedig ugyanilyen szenvedélyes vágyakozással várjuk a sokat ígérő új évadot.
produkcióinak alapanyagai – és persze végre jut elég idő a családi együttlétekre és másik szenvedélyére, a biciklizésre is. A kreatív nyár termését pedig mi, nézők fogjuk learatni, az őszi évadban.
Az Udvari Kamaraszínház az egyetlen olyan játszóhely a Kárpát-medencében, amely kifejezetten a magyar történelem hiteles feldolgozását kínálja a nézőknek – köszönhető ez Andrási Attila Jászai Mari-díjas rendező, író kutatói szenvedélyének, történelem iránti rajongásának. Attila nagy érdeme, hogy az egyébként szórakoztatás-hangsúlyos színházi palettán megteremtett egy új műfajt: a „tényszínházat”, amihez nem kis bátorság kell még a legműveltebb íróknak sem. A tényszínház lényege, hogy nem misztifikál, nem kíméli meg a nézőt az igazságtól, hanem éppen annak erejére építve tölti be azt az űrt, amit a történelemoktatás maga után hagyott.
Hogy nem a nagy szavak, hanem a nagy tettek és a nagy gondolkodók formálják sorsunkat, azt pontosan a tényirodalom feldolgozásával lehet megérteni – vallja a délvidéki születésű rendező és író, aki forráskutatások alapján dolgozza fel a színpadra vitt történelmi eseményeket. Elmélyült érdeklődése azonban további termékeny kapcsolódásokat szül: szívesen dolgozik együtt olyan kutatókkal, írókkal, alkotókkal, akik maguk is hasonló elveket vallanak a művészetről.
A „nyári évadban” többek között Kelecsényi László Balázs Béla-díjas magyar íróval és filmtörténésszel, aki Karády Katalinról és Ujszászy Istvánról szóló új művében a két közismert személyiség kapcsolatán keresztül dolgozza fel a második világháborús magyar kiugrási kísérletet. A történelem emberpróbáló kihívásai az egyes emberek sorsán keresztül érthetők meg a legjobban: ennek egyik példája a Karády-varázs munkacímet viselő darab, melyben a női főszerepet Orbán Bori színésznő alakítja. A fiatal művésznő nem most ismerkedik Karády Katalin figurájával, hiszen több Karády-sanzonestet tartott már – ez a darab kockázatmentes sikernek ígérkezik.
Az ősz másik kulturális csemegéjének ígérkezik a Kratochvil Károly és Linder Béla párhuzamából kibontakozó dráma, melynek alapkutatását Fráter Olivér történészre bízta Andrási Attila. A párhuzamban ellentétek feszülnek: Kratochvil alakja mellett Linder Béla tevékenysége az erkölcsi kérdőjelek füzére. Linder két világháború közötti, az akkori Magyarországot nemzetközi szinten lejárató ügyködését, majd a második világháborút követő ténykedéseit talán kevésbé ismerjük, de ezzel az igazsággal is szembe kell néznünk – vallja a darab rendezője.
1526 – bármennyit beszéltek róla, még mindig van olyan nézőpont, amiből a valóság új szelete bontakozik ki. Ebből a nézőpontból vizsgálja a mohácsi csata körüli történéseket Andrási Attila az új évadra készülő darabjában. Régóta érlelődik benne a téma, amit ezen a nyáron formába is fog önteni, és talán a történészek számára is hasznos lesz, ha Mohács új megvilágításba kerül.
A fajsúlyos témák mellett azonban jut idő pihenésre is. Andrási Attila feleségével, négy gyermekével és két unokájával tölti a nyár nagyobbik részét, többek között a palicsi szülői házban, ahol a család a legszívesebben tartózkodik. A nagy energiákkal, szenvedélyesen dolgozó alkotók ismérve, hogy az élet más területein is ilyen szenvedélyesek. Attila számára a pihenés többek között szenvedélyes biciklizést is jelent, amiről ezen a nyáron sem fog lemondani. Mi pedig ugyanilyen szenvedélyes vágyakozással várjuk a sokat ígérő új évadot.