2024. szeptember 10. / H. E.
A negyedik Poptörténeti Pontot avatta a Hangőr Egyesület és a Beatkorszak Projekt Miskolcon, a Béla utca 5. szám alatt. A Zselencz Zsöci Lászlóék egykori házának udvarában lévő kis helyiségben próbált ugyanis 1979 és 1982 között a „bakancsos” Edda Művek.
Zselencz Lászlóék házának udvarában egy kis raktárhelyiségből alakították ki azt a próbatermet 1979-ben, ahol az Edda első két albuma is született. A legendás ötös, Barta Alfonz billentyűs, Csapó György dobos – később Fortuna László váltotta –, Pataky Attila énekes, Slamovits István gitáros és Zselencz László basszusgitáros úgy próbáltak ott, mintha gyárban dolgoznának. Zsöci édesanyjának, Zselenczné Dutka Irénnek köszönhetően, aki a fiának és barátainak otthont biztosított, mivel a hangos rockzenekart eleinte semelyik művelődési ház nem fogadta be a városban.
A zenekarok tagjai gyakran hasonlítják közösségüket egy családhoz, hiszen több időt töltenek egymással próbákon, utazásokon, koncerteken és lemezfelvételeken, mint az igazi családtagjaikkal. Zenész életük kerete pedig a próbaterem, a „második otthon”, ahol alkot, és ahonnan elindul, majd ahova hazatér a zenekar. A Miskolc, Béla utca 5. szám kertjében július 27-én kora délután az ország több pontjáról érkező vendégek és a „bakancsos” Edda Művek egykori tagjai, Csapó György Buksi, Fortuna László Tüsi és az Egyesült Államokból erre az eseményre hazalátogató Barta Alfonz Talfi anekdotázva várták az egykori házigazdát. Zselencz László Zsöcit hatalmas taps fogadta, akit Hímer Bertalan Paya, a Rockinform Magazin főszerkesztője, az esemény ötletgazdája és főszervezője kísért a mikrofonhoz. Az eseményre természetesen meghívták Pataky Attilát és Slamovits Istvánt is, de Attis aznap koncertezett az ötvenéves Edda Művekkel, Slamó pedig külföldön él, és ritkán látogat Miskolcra.
A miskolci Poptörténeti Pontok felidézése után Rozsonits Tamás, a Hangőr Egyesület elnöke, szakújságíró méltatta az Edda Művek jelentőségét, kiemelve, hogy vidéki zenekarként ők voltak az elsők, akik országos népszerűségre tettek szert, rengeteg zenekarnak mutattak példát, és pályafutások ma is töretlen. Kitért arra is, hogy egy szociológiai tanulmány szerint minél jelentősebb egy városban a nehézipar, annál keményebb zenét szeretnek az ott élő fiatalok. Az Acélváros az Edda Műveket adta a magyar rocktörténelemnek.
A Poptörténeti Pont tábla leleplezése után Zsöci, majd Talfi osztották meg emlékeiket, nem várt meglepetésként pedig a Miskolci Illés Emlékzenekar tagjaihoz csatlakozva eljátszották az Edda néhány ikonikus dalát. A közös éneklésben a közönség és a ház jelenlegi, rendkívül vendégszerető és segítőkész tulajdonosai is részt vettek. Az eseményhez kapcsolódóan este az Ady Endre Művelődési Házban az Edda Művek egykori tagjait is soraiban tudó Zártosztály zenekar adott fergeteges koncertet, ezzel is felejthetetlenné téve a napot.
Zselencz Lászlóék házának udvarában egy kis raktárhelyiségből alakították ki azt a próbatermet 1979-ben, ahol az Edda első két albuma is született. A legendás ötös, Barta Alfonz billentyűs, Csapó György dobos – később Fortuna László váltotta –, Pataky Attila énekes, Slamovits István gitáros és Zselencz László basszusgitáros úgy próbáltak ott, mintha gyárban dolgoznának. Zsöci édesanyjának, Zselenczné Dutka Irénnek köszönhetően, aki a fiának és barátainak otthont biztosított, mivel a hangos rockzenekart eleinte semelyik művelődési ház nem fogadta be a városban.
A zenekarok tagjai gyakran hasonlítják közösségüket egy családhoz, hiszen több időt töltenek egymással próbákon, utazásokon, koncerteken és lemezfelvételeken, mint az igazi családtagjaikkal. Zenész életük kerete pedig a próbaterem, a „második otthon”, ahol alkot, és ahonnan elindul, majd ahova hazatér a zenekar. A Miskolc, Béla utca 5. szám kertjében július 27-én kora délután az ország több pontjáról érkező vendégek és a „bakancsos” Edda Művek egykori tagjai, Csapó György Buksi, Fortuna László Tüsi és az Egyesült Államokból erre az eseményre hazalátogató Barta Alfonz Talfi anekdotázva várták az egykori házigazdát. Zselencz László Zsöcit hatalmas taps fogadta, akit Hímer Bertalan Paya, a Rockinform Magazin főszerkesztője, az esemény ötletgazdája és főszervezője kísért a mikrofonhoz. Az eseményre természetesen meghívták Pataky Attilát és Slamovits Istvánt is, de Attis aznap koncertezett az ötvenéves Edda Művekkel, Slamó pedig külföldön él, és ritkán látogat Miskolcra.
A miskolci Poptörténeti Pontok felidézése után Rozsonits Tamás, a Hangőr Egyesület elnöke, szakújságíró méltatta az Edda Művek jelentőségét, kiemelve, hogy vidéki zenekarként ők voltak az elsők, akik országos népszerűségre tettek szert, rengeteg zenekarnak mutattak példát, és pályafutások ma is töretlen. Kitért arra is, hogy egy szociológiai tanulmány szerint minél jelentősebb egy városban a nehézipar, annál keményebb zenét szeretnek az ott élő fiatalok. Az Acélváros az Edda Műveket adta a magyar rocktörténelemnek.
A Poptörténeti Pont tábla leleplezése után Zsöci, majd Talfi osztották meg emlékeiket, nem várt meglepetésként pedig a Miskolci Illés Emlékzenekar tagjaihoz csatlakozva eljátszották az Edda néhány ikonikus dalát. A közös éneklésben a közönség és a ház jelenlegi, rendkívül vendégszerető és segítőkész tulajdonosai is részt vettek. Az eseményhez kapcsolódóan este az Ady Endre Művelődési Házban az Edda Művek egykori tagjait is soraiban tudó Zártosztály zenekar adott fergeteges koncertet, ezzel is felejthetetlenné téve a napot.