2024. szeptember 10. /
Az őszi sürgés-forgásban 2 „lazító” koncertet ajánlunk a Budapesti Vonósok előadásában, mindkettő egy-egy sikeres sorozat része: Alma és Fája (BMC, szeptember 8.), Zene-Szó (Festetics Palota, október 1.).
Az első hangversenyen anya és fia, Klukon Edit és Ránki Fülöp lesznek a Budapesti Vonósok vendégei, Johann Sebastian Bach billentyűs versenyműveinek szólistáiként. E műveket Bach korábban írt saját concertóiból alakította ki, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy legtehetségesebb növendékei, köztük két fia, Wilhelm Friedemann és Carl Philipp Emanuel mutatós koncertdarabként adhassa elő. A koncert további műsorát is átszövik a rokoni szálak, Joseph Haydn mellett testvére, Michael Haydn 2 műve hangzik fel. A nagy megbecsültséget élvező egyházzenei komponista 1762-től Salzburgban szolgált, zenéje nagy hatást gyakorolt az ifjú Mozartra is. A fiatalabb Haydn a világi zene területén is aktív volt, eredeti gondolatokban gazdag műveit hallva nehéz elképzelni, hogy különösebben szorongott volna a zseniális rokon árnyékában.
A Zene-Szó koncertsorozat mostani témája a tánc, vendége Kálid Artúr színművész, aki prózával és versekkel kíséri a változatos programot. A „parfümös” barokk udvari táncoktól a „földszagú” népi táncokon át a fanyar táncstilizációkig vezet a Budapesti Vonósok koncertjének táncrendje. Bach élénk zenekari színekkel festett táncai és Bartók Béla komplex életvilágot körvonalazó román táncsorozata között hangzik el Orbán György egyik legnépszerűbb vonószenekari kompozíciója, a Razumovszkij gróf figuráját – vagy annak elképzelt alakját – különleges objektíven keresztül láttató Bálzene. A történelem ebben a műben inkább csak legendákból szőtt mese, melynek alapkarakterét a nosztalgia határozza meg. A műsor szeptember 8-án: J. S. Bach, Joseph és Michael Haydn művei, október 1-én: Bach: C-dúr szvit, Orbán György: Bálzene és Bartók: Román népi táncok. Mindkét hangversenyt Pilz János koncertmester vezeti.
www.budapestivonosok.hu
Az első hangversenyen anya és fia, Klukon Edit és Ránki Fülöp lesznek a Budapesti Vonósok vendégei, Johann Sebastian Bach billentyűs versenyműveinek szólistáiként. E műveket Bach korábban írt saját concertóiból alakította ki, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy legtehetségesebb növendékei, köztük két fia, Wilhelm Friedemann és Carl Philipp Emanuel mutatós koncertdarabként adhassa elő. A koncert további műsorát is átszövik a rokoni szálak, Joseph Haydn mellett testvére, Michael Haydn 2 műve hangzik fel. A nagy megbecsültséget élvező egyházzenei komponista 1762-től Salzburgban szolgált, zenéje nagy hatást gyakorolt az ifjú Mozartra is. A fiatalabb Haydn a világi zene területén is aktív volt, eredeti gondolatokban gazdag műveit hallva nehéz elképzelni, hogy különösebben szorongott volna a zseniális rokon árnyékában.
A Zene-Szó koncertsorozat mostani témája a tánc, vendége Kálid Artúr színművész, aki prózával és versekkel kíséri a változatos programot. A „parfümös” barokk udvari táncoktól a „földszagú” népi táncokon át a fanyar táncstilizációkig vezet a Budapesti Vonósok koncertjének táncrendje. Bach élénk zenekari színekkel festett táncai és Bartók Béla komplex életvilágot körvonalazó román táncsorozata között hangzik el Orbán György egyik legnépszerűbb vonószenekari kompozíciója, a Razumovszkij gróf figuráját – vagy annak elképzelt alakját – különleges objektíven keresztül láttató Bálzene. A történelem ebben a műben inkább csak legendákból szőtt mese, melynek alapkarakterét a nosztalgia határozza meg. A műsor szeptember 8-án: J. S. Bach, Joseph és Michael Haydn művei, október 1-én: Bach: C-dúr szvit, Orbán György: Bálzene és Bartók: Román népi táncok. Mindkét hangversenyt Pilz János koncertmester vezeti.
www.budapestivonosok.hu