2024. szeptember 10. /
Egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozása, akik a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. A szabadság és a szerelem szívmelengető drámája látványos vizualitással, lendületes táncokkal és
drámai erejű színészi játékkal.
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, A cigánytábor az égbe megy, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Raddát, és mindenki szeme láttára letérdel előtte – holtában teljesítve be a lány által korábban elhitt házassági ígéretet. Radda apja pedig, aki szemtanúja lesz lánya halálának, boszszút áll Lojkón.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”.
Szarka Tamás immár sokadik, új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét. „Mert azt az éneket maga a Teremtő írja, mert abban a muzsikában teremt újra és újra minden halandót. És így születik újjá megint minden elrontott idő. És így százezer év is csak egy pillanat.”
Főbb szerepekben: Blaskó Péter, Berettyán Nándor, Herczegh Péter, Katona Kinga, Martos Hanga, Rácz József, Nyári Oszkár m. v., Nagy Mari, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Szilágyi Ágota, Bordás Roland, Madácsi István. A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Karaván Színház, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia, a Fővárosi Nagycirkusz közös előadása.
Rendező: Vidnyánszky Attila
Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Premier: 2024. október 12., Nagyszínpad
----------------------------------------------------------------------
Nemzeti Magazin – az olvasnivaló színház.
A Nemzeti Színház lapja megtalálható a Nemzetiben, a Müpában és Budapest jelentős kulturális helyein.
-----------------------------------------------------------------------
drámai erejű színészi játékkal.
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, A cigánytábor az égbe megy, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Radda találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Raddát, és mindenki szeme láttára letérdel előtte – holtában teljesítve be a lány által korábban elhitt házassági ígéretet. Radda apja pedig, aki szemtanúja lesz lánya halálának, boszszút áll Lojkón.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”.
Szarka Tamás immár sokadik, új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét. „Mert azt az éneket maga a Teremtő írja, mert abban a muzsikában teremt újra és újra minden halandót. És így születik újjá megint minden elrontott idő. És így százezer év is csak egy pillanat.” Főbb szerepekben: Blaskó Péter, Berettyán Nándor, Herczegh Péter, Katona Kinga, Martos Hanga, Rácz József, Nyári Oszkár m. v., Nagy Mari, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Szilágyi Ágota, Bordás Roland, Madácsi István. A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Karaván Színház, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia, a Fővárosi Nagycirkusz közös előadása.
Rendező: Vidnyánszky Attila
Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Premier: 2024. október 12., Nagyszínpad
----------------------------------------------------------------------
Nemzeti Magazin – az olvasnivaló színház.
A Nemzeti Színház lapja megtalálható a Nemzetiben, a Müpában és Budapest jelentős kulturális helyein.
-----------------------------------------------------------------------