„A Spinoza Színház filozófiája a szórakozva tanítás” 2024. szeptember 11. / „A színház vagy tanítson, vagy szórakoztasson, de ha lehet, a kettőt együtt” – vallja a Spinoza Színház igazgatója, Sándor Anna, akit elsősorban az október 5-20-ig tartó 22. Spinoza Zsidó Fesztiválról kérdeztünk. Immár harmadik évtizedében jár a Spinoza Színház, a kis magánszínház a Dob utcában. Vajon mik a színház tervei a harmadik évtizedre? S. A.: A Spinoza Színház elsődleges filozófiája a szórakozva tanítás. A színház vagy tanítson, vagy szórakoztasson, de ha lehet, a kettőt együtt. Jó példa erre a 10 éve tartó drámasorozatunk, az úgynevezett tandrámáink: azon nagy emberek drámai életének, munkásságának színházi eszközökkel való bemutatása, akiknek tevékenysége nem igazán ismert. A sorozat eddigi tagjai: Herzl (történelmi ismeretek), A Pulitzer-ügy (sajtó- és demokráciatörténet), Ferenczi és Freud (a pszichoanalízis története), Kálmán Imre, az operettkirály (zenetörténet), Capa, a világhírű fotós (a fotó 100 éves történelme), Ki volt Lakner bácsi? (színháztörténet), A Latabárné fia (szintén színháztörténet). Előkészületben a sorozat következő része, a Goldberger-rapszódia (gazdaságtörténet). Színházuk idén ősszel rendezi meg a 22. Spinoza Zsidó Fesztivált. Mit fogunk látni, mire számíthatunk? S. A.: A 2023/24-es színházi évadunkat a nagy sikerű utcai, ingyenes örömkoncertekkel zártuk júniusban, és most valóban újult erővel indulunk neki a következő évadnak. Az évadot, mint mindig, az őszi Spinoza Zsidó Fesztivállal kezdjük. A fesztiválunknak két specialitása is van, az egyik, hogy a kéthetes fesztivál alatt egy helyen a zsidó kultúra szinte valamennyi ága élvezhető: drámák, színdarabok, politikai kabarék, előadások, filmek, zenés játékok és koncertek – mindez 84 művésszel és közreműködővel. Fesztiválunk másik specialitása, hogy minden évben legalább 2-3 premierünk van, amik nem is akármilyen bemutatók, egyrészt mind ősbemutató, tehát ezek a darabok sehol másutt nem láthatók, csak a Spinoza Színházban, továbbá minden ősbemutató kortárs darab. Elárulna részleteket az új bemutatókról? S. A.: Kezdjük az Én, Zsa Zsa című monodrámával. Zsa Zsa, azaz Gábor Zsazsa (született Gábor Sári) nevét szinte mindenki ismeri. De miről is híres Zsazsa? Talán mert 9 férje volt, és még több szeretője? Ez mással is megesett. Férfifaló lett volna Zsazsa, aki még egy papot is el tudott csábítani? Filmszínésznő volt Zsazsa? Tévés személyiség? Üzletasszony? Szexszimbólum? Mindegyik egy kicsit, egyik sem igazán. Még a szépségiparba, a politikába és a szórakoztatóiparba is belekóstolt, de nem ezért kapott csillagot a hollywoodi hírességek sétányán. Akkor miért? Hogy mi rejlik Zsazsa híressége mögött, és hogy mit keresett valójában a sok férfiban, azt megtudjuk a Spinoza monodrámájából. Zsazsa szerepét Létay Dóra játssza, rendezője Czeizel Gábor, a bemutató október 5-én lesz. A másik bemutatónk A Zsidó Kutya, amely Asher Kravitz izraeli szerző világhírű bestsellerének lenyűgöző színpadi adaptációja. A darab egy kutya szemszögéből mutatja be a holokauszt tragédiáját, miközben alapvető emberi értékekről, humanizmusról, barátságról, lojalitásról és összetartozásról beszél. A történet a nácik hatalomra jutásától a koncentrációs táborokon keresztül egészen Izrael államának megalakulásáig tart. A darabot nagy sikerrel adták elő szerte a nagyvilágban, magyar nyelven most először kerül színre a Spinozában. A Zsidó Kutya szerepét Adam Meir alakítja, aki Magyarországon született, Izraelben felnőtt amerikai színész. Sok sikeres filmes-televíziós és színházi szerep után most először látható magyarországi színpadon. A monodráma bemutatója október 19-én lesz. Milyen újdonságok, műfaji érdekességek várhatók a Spinozában? S. A.: A Spinoza Színházban sok az újdonság. Már önmagában az is újdonság, amit említettem, hogy minden darabunk ősbemutató és kortárs darab. Műfaji újdonságunk volt a tandráma-sorozatunk is, ahol időnként szinte Hacsek és Sajó formájában, kabaréval színezve történelmet adunk elő (lásd például a Herzl című tandrámánkat). Ez az új műfaj újfajta rendezői megoldásokat követel. Most azonban még újabb műfajjal kísérletezünk: bevezetjük a terefere színházat. Ez alatt azt értjük, hogy érzékeny társadalmi problémákat terefere beszélgetés formájában, de színházi köntösben adunk elő. Ez aztán igazán újfajta dramaturgiai és rendezői megoldásokat követel. Tehetséges dramaturgunk és rendezőnk szorgalmasan dolgoznak az új színházi megoldásokon. Első, előkészületben lévő terefere darabunk a Nagyi és a Kati, amely a mai, különleges generációs szakadékot járja körbe. |